RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC 300 éve történt… "Az úr engem eszközül használa, hogy fölébresszem a magyarok keblében a szabadságnak szerelmét." (II. Rákóczi Ferenc: Emlékirataim) Mányoki Ádám: A nagyságos fejedelem Kisfaludy Strobl Zsigmond: II. Rákóczi Ferenc

II. Rákóczi Ferenc életrajza Apja I. Rákóczi Ferenc, erdélyi fejedelem (1645-1676). Anyja, gróf Zrínyi Péter horvát bán lánya, Zrínyi Ilona (1643-1705), aki férje halála után fiával együtt az anyósához, Báthory Zsófiához költözött Munkácsra, majd Thököly Imréhez ment feleségül. II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én született Borsiban (Zemplén megye), gyermekéveit Sárospatakon töltötte. Borsi Sárospatak Grafika: Nuber Péter 5.b

A császáriak támadása miatt Munkács vára is veszélybe került. Zrínyi Ilona három éven át hősiesen védelmezte, miután feladták a várat, a kis Rákóczit Csehországba vitték, ahol Habsburg-hű szellemben nevelkedett. A neuhausi kolostorból, a jezsuitáktól 1690-ben vitték a prágai egyetemre, ahol nagy szorgalommal folytatta a matematikai, építészeti és hadtudományi művek tanulmányozását. Neuhaus

ahonnan hazatérve Sáros vármegye örökös főispánjának nevezték ki. Amikor nagykorú lett, Bécsbe költözött és 1693-ban itáliai körutazásra indult, ahonnan hazatérve Sáros vármegye örökös főispánjának nevezték ki. Sárospatak Akvarell: Vidákovics Barbara 5.b Rákóczi már 1700-ban kereste a kapcsolatot a francia királlyal, hogy szövetkezzen vele a Habsburgok ellen. Elárulták, és 1701-ben letartóztatták. Abba a börtönbe került, ahol korábban nagyapja, Zrínyi Péter is raboskodott kivégzése előtt. Felesége segítségével még abban az évben sikerült megszöknie, és Gattfried Lehman kapitány kíséretében Lengyelországba menekült.

"Cum Deo pro patria et libertate". A Tisza-vidék népe megmozdult. Bujdosó magyarok keresték fel Rákóczit Lengyelországban esedezve kérvén őt, álljon élére az elkeseredett magyar nép megmozdulásának. 1703. tavaszán Rákóczi nyílt parancsot és zászlót küldött honfitársainak ezzel a felirattal: "Cum Deo pro patria et libertate". Zászló a Rákóczi-család címerével Zászló a jelszóval

hadsereget szervezett. A rosszul felfegyverzett, fegyelmezetlen kuruc csapatokból hadsereget szervezett. Eltörölte a katonáknak álló jobbágyok földesúri kötelezettségeit. A főurak közül Bercsényi Miklós, régi bizalmas barátja támogatta leghűségesebben. 1704-ben kiadványt intézett „A világ valamennyi fejedelméhez és népéhez”, melyben megmagyarázta a felkelés okát: "Ismét felszakadtak a híres magyar nemzet sebei...". Még az év őszén erdélyi fejedelemmé választották.  A nagyságos fejedelem Grafika: Keresztes Lilla 5.b

A szécsényi országgyűlésen a magyarok vezérlő fejedelmévé választják. A francia király ezt megtudván, szövetséget ajánl fel arra az esetre, ha Rákóczi nyíltan elszakad a Habsburg-háztól. 1707-ben az Ónodi országgyűlésen "eb ura fakó" kiáltással a rendek trónfosztottnak nyilvánítják a Habsbrurg- házat. II. Rákóczi Ferenc fogadtatása Ónodon

1708-ban Trencsénnél vereséget szenvednek a kurucok. Megfordul a hadiszerencse a labancok (németek) előnyére. Többen átpártolnak a császáriakhoz, meghal Bottyán János és Esze Tamás is. Több megye hűséget esküszik I. József királynak. Bercsényi kiszorul Liptóból, a kurucok lelkesedése hanyatlik, a büszke kuruc nóták helyett a szomorú nóták sírnak fel. Ismeretlen mester: Kuruc-labanc összecsapás

1710-ben Romhánynál zajlott le a kurucok utolsó döntő és elvesztett csatája. Rákóczi, Bercsényivel együtt Lengyelországba siet, hogy Nagy Péter orosz cár segítségét még megnyerje, mert nem bíztak a Habsburg ígéretekben. Közben a megbízott Károlyi Sándor tábornok mellőzve Rákóczi parancsait Szatmáron 1711-ben megkötötte a békét. Tizenkétezer kuruc rakta le a fegyvert a majtényi mezőn, s ezzel véget ért a dicsőséges, de sok szenvedést és áldozatot követelő magyar szabadságharc. Than Mór: Rákóczi visszautasítja a szatmári békét

hogy egyszer viszontláthatja szeretett hazáját. II. Rákóczi Ferenc az emigrációban, Párizs mellett, a kamanduli szerzeteseknél írta meg a XVIII. századi irodalmunk legkiemelkedőbb alkotásai közé tartozó munkáit, Vallomásaim és Emlékirataim címmel. 1720-ban Rodostóban telepedett le, több évi bujdosás után. Tizenöt évet élt még itt, idegen földön, mindig reménykedve abban, hogy egyszer viszontláthatja szeretett hazáját. Életét hűséges íródeákja, Mikes Kelemen naplójában örökítette meg. A fejedelem 1735. nagypéntekjén hunyt el. Hamvait 1906-ban hozatta haza a magyar kormány, és Kassán, a bazilikában helyezték örök nyugalomba, édesanyja és fia hamvaival együtt. Alakja legendává vált a magyar nép emlékezetében. Rákóczi lakhelye Rodostóban Rákóczi sírja Kassán

Valentin István (tanár úr) Felkésztő: Dudla László KÉSZÍTETTE: Bodor Kinga Sponga István Varró Kinga Némedi József Gál Anett Lőrinczi Zsófia Varga Péter Rupp Ferenc Valentin István (tanár úr) Felkésztő: Dudla László FORRÁS: A MAGYAROK KRÓNIKÁJA. Officina Nova, Budapest, 1995. Száva István: A nagyságos fejedelem. II. Rákóczi Ferenc élete. [Regény.] Budapest 1971, Móra K., www.sk-szeged.hu/kiallitas/rakoczi/ http://kincsestar.radio.hu/kulon/rakoczieletrajz.php http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/ tortenel/mo_1526/rakoczi/html/ http://gybisk.novonet.hu/021.htm A Rákóczi-emlékév alkalmából a Magyar Posta a fenti bélyegsorozatot bocsátotta ki.