Kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére

Miről lesz szó? Miért szükséges az „újjáélesztés”? A szakszervezet válság tünetei Újjáélesztési („revitalisation”) modellek (USA, EU országok) Magyarországi tünetek Magyarországi kísérletek Survey eredmények a szakszervezetek munkahelyi jelenlétéről, tagszervezésről Hazai tapasztalatok feldolgozása

Miért szükséges az „újjáélesztés” Miért szükséges az „újjáélesztés”? Mitől függhet a szakszervezeti alkuerő? Tagság nagysága, összetétele Akcióképesség, sztrájkok Politikai beágyazottság, állami beavatkozás Intézményi háttér (jog, szociális párbeszéd, stb.) Társadalmi támogatottság, „public image” Szolidaritás mint érték Anyagi bázis Szolgáltatások Belső szervezettség

Többváltozós regressziós analízis Változótípusok: Demográfia, képzettség, politikai-mozgalmi attitűd Hálózati hatások (barátok, családtagok) Foglalkoztatás jellege (munkaszerződés, munkaidő) Foglalkoztató jellege (szektor, méret, tulajdon) Gazdasági-intézményi (szakszervezeti szolgáltatás, munkahelyi jelenlét, kollektív szerződés hatása.)

A szakszervezeti tagság válsága Folytonos csökkenés és következményei Öregedő tagság, új munkavállalói rétegek hiánya Magas szervezettség hagyományos terepeken (közszférában és közszolgáltatásokban) Alacsony szakszervezeti jelenlét azokban a verseny-ágazatokban, ahol a kisvállalkozások, az atipikus munkák és a külföldi tőke jellemző Csökkenő tagdíjbevétel: források és kompetenciák hiánya főként ágazati és konföderációs szinten. Pótlás állami forrásból? A szakszervezet mint közjószág?

A taglétszám csökkenésének okai Gazdasági okok miatt elveszett tagok: létszámleépítés, kiszervezés, munkanélküliség Szervezeti okok: zömmel kisvállalatok, atipikus munkák, önfoglalkoztatók, feketemunka Individualista értékrend, összefüggésben a képzettek arányának növekedése Ideológiai „ellenszél”, a szakszervezeti presztízs csökkenése, HRM ellenszerek Szerény érdekvédelemi eredmények Nincs aktív tagtoborzás, szervezési újítások hiánya A poszt-szocialista átalakulás nehézségei Szakszervezet újraépítése Lengyelország: pro-kapitalista ideológiai orientáció problémája

USA, EU: „Union revitalisation” Szolgáltató szakszervezet (skandináv modell) Szervezkedő, aktivista (USA, UK) Új célközönség keresése (A) Társadalmi mozgalom, politikai aktivitás, NGO-k Új struktúra Centralizáció, szeparatizmus Összeolvadás (Ver.di, stb.) Funkcionális újítások: „partnership” megállapodások Alkalmazkodás a változó kollektív szerződéses struktúrához

Szolgáltató szakszervezeti modell Tradicionálisan: hagyományos jóléti szolgáltatások Nyugdíj, egészségügy, Ghent modell, szovjet modell Új szolgáltatások az új kockázatokhoz kapcsolódóan Jogi, biztosítási, pénzügyi, munkaközvetítési, kommunikációs és más szakmai szolgáltatások Internetes hozzáférés, marketing Svédország: „interface unionism” Tagság közvetlen bevonása, az igények felmérése Profi marketing kampányok és egyéni kommunikáció (Internet) Aktivisták bevonása vállalati szinten Egyéni választási lehetőség a szolgáltatások között DE: Nagy-Britannia: TUC elvetette a „konzum” szakszervezeti modellt

Szervezkedő, aktivista modell A „business unionism” kudarca után csúcsszintű szakszervezet-politikává vált USA: AFL/CIO Organizing Institute (1989) 1995: jelentős forrásátcsoportosítás UK: TUC Organising Academy Országonként eltérő célok és stratégiák: Belső (ahol már van szakszervezet) Külső (szakszervezet nélküli üzemek, ágazatok) Célcsoportok (fiatalok, kisebbségek, migránsok) Üzemi tanács terjesztése, ahol nincs érdekképvislet Profi / amatőr szervezők, kampányok, egyéni / kollektív szervezés

Új célcsoportok szervezése Diákok, szakmunkástanulók, diákmunka Belgium, Németország, Svédország („a munkábaállás útjainak segítése”) Munkanélküliek (Ghent, Írország) Kis és közepes vállalatok munkavállalói Önfoglalkoztatók Hagyomány bizonyos szakmákban (média, szórakoztatás, profi sport) Az önfoglalkoztatóvá, távmunkássá váló tagok megtartása Új kezdeményezések: Svédország, Hollandia, Ausztria Speciális szolgáltatások: biztosítás, jogi tanács, képzés esetleg kölcsön

Mozgalmi, politikai aktivitás Hagyomány: a tagságnál szélesebb érdekek képviselete, részvétel a demokratikus politikai mozgalmakban USA: feketék mozgalmai, EU: jóléti állam kiépülése A szakszervezetek változó politikai orientációja Pártsemlegesség felé? (Lengyelország példája) Új törekvések, politikai akciók: A jóléti állam védelme, reformellenes akciók (Ausztria, Belgium, Franciaország, Olaszország, Szlovénia, stb.) Kapcsolódás a helyi politikai-mozgalmi akciókhoz Civil kezdeményezések támogatása (antirasszizmus, környezetvédelem, stb.) Globális mozgalmak: Európai Szociális Fórum

Strukturális változások Szakszervezeti egyesülések (fúzió nehézségei?) Korábban: szakmai helyett ágazati szerveződés Ma: csökkenő létszám, források, főként méretgazdaságossági okok miatt EU országok, Németország: Ver.di, DGB+DAB Globális szervezetek: ICFTU+ Centralizáció, források központosítása (DGB) Szakszervezet-átvétel: erős szakszervezetek terjeszkedése új, szervezetlen területekre Szétválás-kiválás-specializáció (pl. osztrák fehérgalléros szakszervezet alakítása) Új független szakszervezetek alakítása

Funkcionális újítások „Partnership” megállapodások (US, UK) Alkalmazkodás a változó kollektív szerződéses struktúrához („szervezett decentralizáció” - Németország) (Európai) Üzemi tanácsok támogatása, felhasználása (Lengyelország) Militánsabb (vonzóbb) képviseleti stratégia „Szokatlan” akciók (pl. tömegközlekedés) Ágazati kooperáció kiépítése „Internetes szakszervezet” (használati-, titokjogok)

Új csoportokat célzó szakszervezeti stratégiák – európai körkép

Eurofound: módszerek és országok Egyéni megközelítés Nem-szervezett munkahelyek segítése (D, UK, PL) Fiatalok, iskolások N: kitelepülés nyári munkához Migránsok (GR, I, MT) Kiszervezett munkaválllaók Szakszervezeti network szervezése a cég alvállalkozóinál (B, F) laikus képviselők képzése (UK) Szolgáltatások Biztosítások, árkedvezmények, tanácsadás, lottó (MT, SI, SK) Internetes és telefonos szolgáltatás fiataloknak (IE) DE vannak ellentétes törekvések is: többletjuttatás a tagoknak D: opt-out, F: profit-sharing Szervezeti megközelítés Rétegszervezetek, bizottságok Nők, fiatalok, migránsok Arányos képviselet a vezetésben Programok fiataloknak Külön szervezési programok (UK), máshol része a szakszervezeti munkának Képviselet létrehozása, erősítése (kölcsönzöttek) Információs kampányok Nemzetközi együttműködés Migránsok (MT-IT) Szervezéstechnika (US)

Jelentős országok közötti különbségek Szervezkedő szakszervezeti modell Erős az angolszász országokban (UK, IE): ahol decentralizált a kollektív alku és a szakszervezet elismerése (recognition) helyi akcióhoz kötött Hagyományos érdekképviseleti modell Kontinentális Európa: csak a „szokásos” szervezési aktivitás (pl. új belépők, szakmunkástanulók), ahol szakszervezeti választások vannak, vagy az üzemi tanács a fő képviseleti forma. Kivételek: Németország: szervezési kampány a volt NDK területén és az ágazati szerződéskötésből kieső cégeknél, üzemi tanács terjesztése, üzemi tanácsok szervezést segítő szerepe, ahol a szakszervezet támogatja az ÜT munkáját

És Magyarországon?

Szakszervezeti szervezettség ágazatonként (KSH Munkaerőfelvétel, 2001-2009)

Szakszervezeti szervezettség korcsoportok szerint

Magyar szakszervezeti válságtünetek Tagság és tagdíjbevétel fogyása, helyi felhasználása, apparátusok leépítése Országos és ágazati központok gyengesége Örökség: vállalati súlypont a szakszervezeti működésben Vállalati szakszervezetek túlzott önállósága Alkalmatlanok az ágazati kollektív szerződéskötésre A helyi alku segítése? Szakszervezeti pluralizmus, rivalizáció Domináns forma: vállalati szakszervezet / egyfajta üzleti szakszervezet (business unionism) Helyi-regionális struktúra gyengesége Kismunkáltatók szervezése?

Szolgáltató szakszervezeti modell Nincs igazi hagyománya Még az államszocializmusban sem igazán volt Kivéve egy-egy ágazat önálló eü-, nyugdíjpénztár, foglalkoztatási alap (pl. villamosenergia-ipar) Elvetélt kezdeményezések: 1990: Szakszervezeti bank, üdülési alapítvány Létező szolgáltatások Biztosítás, bankkártya, mobiltelefon, Internet Új fejlemény: „Jogpont” A bővülés forrásigényes? Állami/EU támogatással?

Szervezkedő, aktivista modell? Kis és közepes vállalatok szervezetlenek „Szervezkedő szakszervezet vagyunk!” (????) Hagyomány: szakmunkástanulók szervezése Új kezdeményezés a felélesztésére (KASZ) Kampányok főként a 1990-es évek elején Suzuki, ÜT választások Új belépők szervezése csak kivételesen (Elcoteq) Zöldmezős beruházások ? Új szerveződések segítése, ÜT, EÜT felhasználása? Nincs hatékony tagszervezési kampány „források hiányában”

Felülről lefelé vagy alulról szerveződve? 1990-: legitimáció felülről (alacsonyabb szintű jelenlét igazolása vagy a KSZ kiterjesztése) – mindkettő szerény eredményekkel Országos és újabban ágazati szerep hangsúlyosabb A „szervezkedő szakszervezet” feltételezné a szerveződés-képviselet „filozófiájának” az újragondolását is A szervezkedéshez kiegyensúlyozottabb szakszervezeti stratégia kellene, talán az országos- politikai szerep rovására

Mozgalmi, politikai aktivitás? Konföderációk pártkötődése Deklarált szövetség: MSZOSZ, MOSZ Deklarált semlegesség: Autonómok Látens kapcsolat: ÉSZT, SZEF Politikai szakszervezet – nem népszerű ? De a szociáldemokrata követelések meghatározóak minden konföderációnál (EU demagógia?) Kevés kapcsolódás a civil szervezetek mozgalmaihoz, konkurens helyzet (GSZT, támogatások) Újabb próbálkozások: LIGA (2009) népszavazás: vizitdíj, stb. VDSZ (2011) magánnyugdíj-nyilatkozat

Strukturális változások? Vagyonfelélés és költségcsökkentés Újfajta bevételek felértékelődése (EU pályázatok, direkt állami támogatás, „közjószág” érvelés) Támogatás ára a politikai függetlenség elvesztése? Országos egyesülési kísérletek kudarca (2000-2004) Ágazati egyesülési kísérletek kudarca Beolvadások (átcsábítások?) sikere LIGA terjeszkedés: FRDSZ, VDSZ, MOSZ Politika-menti megosztottság erősödése

A „Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok - 2010” kutatás a szakszervezet-szervezésről Kapcsolt kérdőívek módszere Vezetői kérdőív (1,5 óra) Munkaügyi adatlap (önkitöltős, 10 oldal) Szakszervezeti kérdőív (45 perc) Üzemi Tanácsi kérdőív (45 perc) Munkavállalói kérdőív (önkitöltős, 10 oldal) Minta: 1,000 telephely Reprezentatív minta: telephelyi létszámra (3), ágazatra (5), régióra (3), súlyozás a telephelyekre és munkavállalókra is (nem, kor, iskolai végzettség) Csak a versenyszféra Legalább 10 főt foglalkoztató telephelyek Kérdezés: IPSOS Zrt. 2010. június-október

Munkahelyi érdekképviseleti szervezettség (telephelyre számítva, vezetők szerint, súlyozott minta, %) A munkahelyek több mint háromnegyedénél (78 %) semelyik érdekképviseleti csatorna nem áll a munkavállalók rendelkezésére

Munkahelyi érdekképviseletek a munkahelyen (munkavállalókra számított, súlyozott minta, %) A legalább 10 főt foglalkoztató telephelyen dolgozó munkavállalók több mint kétharmadát sem szakszervezet, sem üzemi tanács nem képviseli a munkahelyen. Mindkettő rendelkezésére áll a munkavállalók 18%-ának, míg 7-7%-nál csak az egyik érdekképviseleti csatorna található meg a munkahelyen.

Munkahelyi szervezettség és szakszervezeti jelenlét létszám, tulajdonos ágazat szerint (%) Szakszervezeti jelenlét: a szakszervezettel rendelkező telephelyek aránya (átlag 15%) Munkahelyi szervezettség: a vezetők válaszai alapján, azokon a munkahelyeken, ahol van szakszervezet (átlag 22%)

Munkahelyi érdekképviseleti szervezettség (munkavállalókra számított, súlyozott minta, %) A legalább 10 főt foglalkoztató telephelyen dolgozó munkavállalók több mint kétharmadát sem szakszervezet, sem üzemi tanács nem képviseli a munkahelyen. Mindkettő rendelkezésére áll a munkavállalók 18%-ának, míg 7-7%-nál csak az egyik érdekképviseleti csatorna található meg a munkahelyen.

Szakszervezeti típusok a tagság szerveződési elve szerint A szakszervezetek közel fele (48%) „általános” szakszervezetnek tekinthető. A következő nagy csoportba azok a szakszervezetek tartoznak, akikre az jellemző, hogy tipikusan „a” fizikai munkások a tagjai. A „szakmai” szakszervezetek aránya 13%.

Különböző csoportok aránya a szakszervezeti tagok között

A munkavállalók jelenlegi és korábbi szakszervezeti tagsága életkor szerint

A szakszervezeti taglétszám változásai Változás az elmúlt két évben A növekedés okai A csökkenés okai

Szakszervezeti tagszervezés a munkahely vezetése támogatja a szakszervezeti tagságot munkavállalók egyharmada szerint, fele közömbösségről számolt be, egy-hetedük szerint nem nézi jó szemmel a vezetés Csupán a nem-szervezett telepek 4%-ában volt kísérlet szakszervezet létrehozására a vezetők szerint A munkahelyi szakszervezetek legfeljebb egyharmada kapott segítséget a tagszervezéshez ágazati vagy országos szakszervezeti központoktól

Ki tud más megújulási kísérletekről?