2014.02.09. Készítette: Szénási Eszter 5. a.

Tartalom A Körös Maros Nemzeti Park (KMNP) elhelyezkedése A Körös Maros Nemzeti Park részei A Kis-Sárrét elhelyezkedése Kerékpártúra útvonal a Kis-Sárréten A Kisvátyoni tanösvény Fontosabb védett értékek a Kis-Sárréten

A KMNP ELHELYEZKEDÉSE

A KMNP RÉSZEI 1. Kis-Sárrét 2. Bélmegyeri Fáspuszta 3. Mágor-puszta 4. Dévaványai-Ecsegi puszták 5. Kígyósi-puszta 6. Körös-ártér 7. Cserebökény 8. Kardoskúti Fehértó 9. Csanádi puszták 10. Maros-ártér 11. Tompapusztai löszgyep 12. Tatársánci ősgyep  13. Csorvási löszgyep  I. Szarvasi Arborétum Természetvédelmi Terület  II. Szarvasi Történelmi Emlékpark Természetvédelmi Terület III. Dénesmajori Csigáserdő Természetvédelmi Terület

A KIS-SÁRRÉT

Kerékpártúra útvonal a Kis-Sárréten A túraútvonal Zsadány község Szeghalom-Vésztő felől közelíthető meg közúton. A túra javasolt igénybevételi időszaka április 1-től október 30-ig. A túra hossza 24,6 km. A Bihari Madárvártán kerékpárok kölcsönözhetők (kerékpárkölcsönzés felnőtteknek 820 Ft/fő/nap, diákoknak 610 Ft/fő/nap).

Kerékpártúra útvonal a Kis-Sárréten A túra Zsadány község központjából, a templom mellől indul. A falu főutcáján K felé tartunk, majd jobbra, D-nek fordulunk a Mezőgyán felé vezető útra. A házak közt kanyargunk a kék jelzést követve, majd elhagyjuk a falut. 

Kerékpártúra útvonal a Kis-Sárréten A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a Kisvátyoni-pusztán tanösvényt alakított ki, ahol közel hat kilométeres kijelölt útvonalon szinte valamennyi élőhely, sok-sok állat és növényfaj megfigyelhető, akár egész napos programot biztosít a szakmai látogatók és kirándulni indulók számára egyaránt. A tanösvény Geszt és Zsadány községek határában található. Zsadány községből Biharugra felé haladva a kereszteződéstől száz méterre, jobbra fordulunk, ahol egész évben járható, szilárd burkolatú bekötőúton jutunk el az induló állomáshoz. Az ösvény utolsó állomása a Zsadány-Biharugra közúton tovább haladva a nemzeti parkot jelölő hatósági táblától 1 km-re, az út jobb oldalán található.

Kisvátyoni-tanösvény Állomások: 1. Az erdő élővilága 2. Rétek, legelők élővilága

Kisvátyoni-tanösvény Állomások: 3. Mocsár, mocsárrét élővilága 4. Halastavak élővilága 5. Vízfolyás élővilága

Kisvátyoni-tanösvény Állomások: 6. Nagy-Zsombokos, élőhely-rekonstrukció - A tanösvény gyalogosan járható. - A teljes bejárás időtartama: kb. 3óra.

Kerékpártúra útvonal a Kis-Sárréten A kéktúrán tovább haladva Geszt községbe érünk, ahol mindenképpen érdemes megtekinteni a Tisza-kastélyt.

Kerékpártúra útvonal a Kis-Sárréten Gesztről Biharugra felé a kék jelzésen tovább haladva először a Begécsi víztározót, majd a Biharugrai halastavakat érjük el. A táj mai arculatának kialakulásában nagy változást jelentett a XX. század első évtizedében Biharugra környékén megindult halastóépítés, amely mára közel 2000 hektáros vízfelületével az ország második legnagyobb halastórendszere, melynek legjelentősebb értékét kétségkívül a gazdag madárvilága képviseli.

Fontosabb védett értékek a Kis-Sárréten  Öldöklő aszat (Cirsium furiens) Neve ógörög eredetű, eredetileg „tüskés növényt” jelölt; Lágyszárú, de általában magas termetű, szúrós levelű növények; Felálló száruk gyakran fél méteren is túlemelkedik; a fölső részén ágas, sűrűn leveles. Változatos alakú, többnyire tövisesen fogas levelei általában igen szúrósak; Tarackos gyökerük akár három méter mélységbe is lehatolhat, abból a vegetatív szaporulat az eredeti tőtől akár több méterre hajthat ki.

Fontosabb védett értékek a Kis-Sárréten   Gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) Délkelet-Európából származó, a világon sokfelé elterjedt növényfaj;  Kétéves növény, első évben tőrózsát alkotó tőleveleket fejleszt, dús füzért alkotó virágait a második évben hozza; Magassága kb 50–130 cm;  Erősen mérgező növény, levelei gyógyhatású anyagokat tartalmaznak, ezért a növényt termesztik is. - Szárított levelét használják fel szívelégtelenség kezeléséhez.

Fontosabb védett értékek a Kis-Sárréten  Fátyolos nőszirom (Iris spuria) A nősziromfélék családjába tartozó, pusztulóban lévő védett, mérgező növényfaj; 30–80 cm magas; A levelek a szárnál jóval rövidebbek, keskenyek, 5–10 mm szélesek; A szár rendszerint több virágú; Májusban szép látvány kékes virágmezője.

Fontosabb védett értékek a Kis-Sárréten  Szegélyes vidrapók (Dolomedes fimbriatus)  Közép-Európa egész területén mindenütt megtalálható, de száma fokozatosan fogyatkozik; Feltűnően nagy termetű vadászpókfaj, fogóhálót nem készít; A nőstény testhosszúsága 15-20 milliméter is lehet, a hím általában feleekkora; Vízpartokon, nedves réteken él; A víz felszínén tud szaladni, sőt a víz alá is merülhet;  Ebihalakat vagy apró halakat zsákmányol, melyeket méreganyagával másodpercek alatt megöl; A nőstény a petéit egy csomóba rakja le, majd, vízparti növények levelei, szárai közé rögzíti.

Fontosabb védett értékek a Kis-Sárréten Nagy tűzlepke (Lycaena dispar rutila) A nagy tűzlepke nedves rétek és lápok lakója; A nagy tűzlepke elülső szárnya 1,8-2,4 centiméter hosszú; A hátulsó szárnyakra fekete szegély jellemző, fonákjuk világos kékesszürke.; A nőstény lényegesen sötétebb színű, elülső szárnyain számos fekete pont, hátulsó szárnyain egy-egy sötét mező található.

Fontosabb védett értékek a Kis-Sárréten  Lapos tavikagyló (Pseudanodonta complanata) Európai elterjedésű Tavakban, lassan áramló folyókban, csatornákban él; Héja vékony, törékeny.

Fontosabb védett értékek a Kis-Sárréten Túzok (Otis tarda) A Körös-Maros Nemzeti Park címerállata; 2014 Év Madara; Európa legnagyobb termetű röpképes madara; A kakas magassága mintegy 100 centiméter, tömege elérheti a 18 kilogrammot, de a tyúk átlagosan csak 4,5 kg; Fészekalja általában 2, ritkábban 3 tojásból áll; A kakasok 4–6, a tyúkok 4 éves korukra válnak ivaréretté; A kifejlett állatok táplálékában magvak, levelek, hajtások, bogarak, egyenesszárnyúak, hernyók, esetenként kisemlősök, gyíkok, madárfiókák is megtalálhatóak; A Kárpát-medencében élő túzokpopuláció általában nem vonul. Kakas Tojó

Fontosabb védett értékek a Kis-Sárréten  Rétisas (Haliaeetus albicilla) Európában Észak-Norvégiától egészen a Balkán-félszigetig fordul elő; A rétisas mindig a vizek közelében telepszik meg; Kedveli a magas, öreg, ritkás fákból álló erdőket; Gyakran kisebb facsoportokban, fasorokban, magányos fákon is költ; A fiatalok sötétbarna színűek és farkuk, a csőrük sötét színű, az idősebbeknél a csőr sárga színű, míg a farkuk fehér színű és sokkal világosabb a tolluk; Testmagassága 76-92 centiméter, szárnyainak fesztávolsága 193-244 centiméter; A hím 3100-5400 gramm, a tojó 3700-6900 gramm súlyú; Elsősorban halakat, ezenkívül madarakat, hüllőket és kisebb emlősöket esznek.

Fontosabb védett értékek a Kis-Sárréten  Darázsölyv (Pernis apivorus) Európában és Ázsia nyugati részének tölgyeseiben fészkel, télen Afrikáig vonul; A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő; Testhossza 52-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 135-150 centiméteres, testtömege 350-1000 gramm. A hím egy kicsit nagyobb, mint a tojó; A hím feje szürke, a tollazata barna, világosabb mintázattal. Lábait vastag tollréteg védi zsákmányállatainak szúrásai ellen; Darazsakkal, méhekkel, ezek lárváival és bábjaival táplálkozik. Követi a hazatérő rovarokat, majd szétdúlja a fészküket, úgy fogyasztja el a mézet, lárvákat, kifejlett méheket; Tölgyesek fáira rakja gallyakból készített fészkét; Fészekalja 2 tojásból áll.

Fontosabb védett értékek a Kis-Sárréten  Fekete gólya (Ciconia nigra) Nyugat-Európától egészen Észak-Kínáig fordul elő; Testhossza 90-100 cm, szárnyfesztávolsága 145-155 cm, tömege 3000 gramm. Majdnem teljesen fekete, hasa fehér, csőre, lába és szeme környéke vörös; Elsősorban a vizes élőhelyek közelében elterülő erdőket kedveli;  A mederben gázolva szedegeti össze az apró halakból, békákból, rovarokból álló táplálékát;  A 3-5 tojásból álló fészekaljon a szülők felváltva ülnek;  Közép- és Dél-Afrikában telel ki, majd április elejére érkezik vissza Európába.

Fontosabb védett értékek a Kis-Sárréten  Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus Dél-Európában, Észak-Afrikában, Dél-Ázsiában, Jáván és Borneóig honos; Testhossza 45-55 centiméter, szárnyafesztávolsága 80-90 centiméter, testtömege 560-870 gramm; Víz alá bukva keresi a 10-15 centiméteres nagyságú halakat, de elfogyasztja a vízirovarokat és piócákat is; Nagy nádasokban, ártéri erdők faira rakják fészkeiket; Fészekalja 4-6 tojásból áll; Afrikában telel ki.

Fontosabb védett értékek a Kis-Sárréten   Nagy goda (Limosa limosa) Európa és Ázsia mérsékelt övi részén költ, ősszel elvonul; Átlagos testhossza 40-44 centiméter, szárnyfesztávolsága 70-82 centiméteres, testtömege 250-390 gramm közötti. A tojó nagyobb, mint a hím; Csőre hosszú, keresgéléshez kiválóan használható; Tücskökkel, lótetűvel, vízipoloskákkal, az árvaszúnyog lárvájával, csigákkal és magvakkal táplálkozik; A földre rakja növényi anyagokból készített fészkét; Fészekalja 3-5 tojásból áll.

Fontosabb védett értékek a Kis-Sárréten  Vidra (Lutra lutra) Nyugat-Európától Északkelet-Szibériáig és Koreáig, Kis-Ázsiában, a Himalája régiójában, Dél-Indiában, Kínában, Japánban, Indokínában, Szumátrán, Jáván és Északnyugat-Afrikában él; A szabad természetben ritkán lehet látni, mert szinte kizárólag éjszakai életet él;  Az ujjai közötti úszóhártyák és áramvonalas teste egyaránt a gyors úszást segíti elő; Testtömege: 3-14 kg, Testhossza: 46-82 cm; Vackát víz fölé hajló fák tövében, maga ásta kotorékban készíti; Tápláléka halakból,kétéltűekből, rákokból, rágcsálókból, olykor gerinctelen állatokból áll; Körülbelül 10 méter mélységbe és 1-2 percig merül maximálisan.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!