A bátai Szent Vér kegyhely története Báta a legrégibb magyar térképen

Magyarország híres búcsújáróhelyei a 16. század elején

Bátai bencés apátság Alapítás – 1093 Szent László király 1241 – tatárjárás – magánkegyúraság 1337 - pápai megerősítés 1367 – királyi védelem 1380-90 –es évek Szent Vér csoda

Az Oltáriszentség tisztelete Különleges tisztelet megnyilvánulásai: kenyér és a bor felmutatása a szentmisében díszes szentségházak, monstranciák Úrnap ünnepének bevezetése Oltáriszentség kísérése beteghez búcsúval járt Krisztus Teste társulatok alapítása Különleges tisztelet pl. Szent Vencel király, Szent Domonkos

A Szent Vér tiszteletének gyökerei Szent Föld élmény Krisztus ereklyék - Róma – Veronika kendő Eretnekségek – tagadják, a zsinatok kanonizálják a valóságos jelenlétet A vallásos ember bizonyosságot akar Krisztus eucharisztikus jelenlétére A kételkedő pap kezei között az ostya vérezni kezd, a bor vérré válik - Bolsena

A Szent Vér kultusza Európában Weingarten Brugge Bolsena

Szent Vér kegyhelyek Magyarországon Eucarisztikus – vérző ostya pl. Kassa, Vasvár, Szeged, Báta Eucharisztikus – bor vérré válik pl. Ludbreg Krisztushoz kapcsolódó ruhadarab pl. Garamszentbenedek

Báta ismertté válik Szent Vér csoda 1411 – Rozgonyi Simon országbíró „minden utazónak, kereskedőnek, vásározónak és zarándoknak szabad közlekedést biztosítunk a bátai egyház határai között” 1415 – Thuróczi krónika „Garai János kiszabadulva a fogságból roppant nehéz bilincseit Bátára vitte, ott tett fogadalmának beváltásaként, a mi Urunk és Megváltónk drága vérének dicsőségére” 1420 – kolozsmonostori konvent Egy vezeklőnek „Krisztus drága vérének bátai küszöbéhez” kellett zarándokolni penitenciaként

A bátai Szent Vér 1415 – Urunk és Megváltónk drága Vére 1420 – Krisztus legszentebb Vérének küszöbe 1434 – Krisztusnak csodálatos, az Oltáriszentségből kiömlő Vére 1461 – Krisztus vérző teste 1485 – az Úr Vérének ereklyéje 1488 – a Szentostyában Krisztus Vére testének kis részecskéjével együtt látható 1512 – Báta, ahol a szentséges Isten sok év előtt megjelent 1521 – Krisztus legszentebb vére egyháza 1521 – Báta, ahol megjelent a mi Urunk Jézus Krisztus vére 1526 – Báta, ahol a szentséges vért tisztelik 1539 – Báta, nevezetes a mi Urunk Jézus Krisztus csodás véréről

Báta búcsújáróhely lesz 1434. január 24. IV. Jenő pápa búcsút engedélyez a bátai kegytemplomot felkereső híveknek „ahol Krisztusnak csodálatos, az Oltáriszentségből kiömlő vére és a szentek számtalan ereklyéje van. Úrnapján a Vér és ezek az ereklyék a népnek nyilvánosan felmutattatnak, melyek látására csodálatos nép- sokaság özönlik oda.”

Jubileumi búcsúk Báta búcsúnapjai: Úrnapja, Szent Mihály ünnepe 1470 – Lorenzo Roverella pápai legátus teljes búcsút engedélyez 1480 – Aragóniai János bíboros legátus által a keresztes búcsú elnyerésére kijelölt templom 1500/1525 jubileumi búcsú elnyerésére

A kegyhely megközelítése

A bátai kegyhely vonzáskörzete

Zarándoklatok típusai Kegyes zarándoklatok Gyógyulásért végzett zarándoklatok Vezeklő zarándoklatok Helyettes zarándoklatok Politikai zarándoklatok Lovagi zarándoklatok

Uralkodói zarándoklatok Magyar uralkodók bátai zarándoklatai: Nagy Lajos király (2) Mária királynő (3) Zsigmond király (8) Borbála királyné (1) Hunyadi János korm. (3) Mátyás király (6) II. Ulászló (3) II. Lajos (2) János király (1)

Luxemburgi Zsigmond Zsigmond király bátai zaránkodlatai: 1389. szeptember 18. 1391. augusztus 20. 1394. június 20. k. 1395. április 9. nagypéntek 1398. november 15.k. 1409. április 30. 1409. július 15. 1420. szeptember 19.

Hunyadi Mátyás Bátán Hunyadi család kapcsolata Hunyadi János csatája Szilágyi Erzsébet ajándéka Hunyadi László végrendelete Mátyás zarándoklatai: 1463. május 12-20. 1464. augusztus 10. 1465. szeptember 29. 1466. január eleje 1474. november 10. 1476. február

Híres középkori zarándokok Garai János és a Garai család Perényi Imre és Kanizsai Dorottya Kinizsi Pál és Magyar Benigna Zsigmond lengyel herceg Báthori András

Főpapság zarándoklatai - Gergely milkói püspök -Debrentei Tamás nyitrai püspök - Várdai István kalocsai érsek „írjátok meg mikor jöttök Bátára, várjátok meg, míg értesítünk benneteket érkezésünk idejéről” 1526 augusztus 15. – egész püspöki kar „Bátán Lajos király Mária mennybevitelé -nek napján prédikációt és misét hallgatott gyónást végzett, azon felül áldozott. Verancsics Antal prédikált, lelkesítette a vitézeket, s a hadinépet harcra buzdította a pogányok ellen…”

Köznemesség, polgárság 1420 - Szucsági nemesek Erdélyből 1447 - Báli nemesek birtokadománya 1460 – Szlavóniai Gál 1480 – Zsófia nemes asszony 1481 – Karánsebesi Jakab 1500 – Pethő Jánosné Anna asszony Polgárok: 1460 – Klára, Péter pécsi polgár özvegye 1468 – Sárközi János Etéről 1460-as évek – budai polgárok szervezett zarándoklata 1528 – Huszár Kálmán soproni polgár

A nép által látogatott kegyhely Köznemesség (báli nemesek, Karánsebesi Jakab, Szlavóniai Gál) Polgárság (budai asszonyok szervezett zarándoklata, Klára Pécsről, Huszár Kálmán fia Sopronból) Jobbágyok (Bátmonostor, Körtvélyes)

A Szent Vér elrablása 1519 Perényi Péter …”a mi Urunk, Jézus Krisztus Vérét saját kezével megragadva várába, Siklósra vitte.” Szerémi György visszaemlékezése Siklóson reneszánsz ablakot készíttetett., amelyen keresztül az ereklyét felmutatták a népnek.

A bátai kegyhely pusztulása 1539. július közepe török támadás Báta elpusztul „A törökök prédára hányták egy Báta nevű város minden lakósát, kb. 10000 embert. Ebben a városban nagy híre volt Krisztus csodás Vérének.” (Aleander pápai nuncius naplója 1539. Július 26.)

A zarándoklat rituáléja Útnak indulás A kegyhely felkeresése Szentmisehallgatás Szentgyónás elvégzése Oltáriszentség vétele Ereklyék (kegykép) megtekintése Adományok, votív tárgy elhelyezése Búcsúlevél, igazolás kiállítása

Báta, Szent Vér templom

Szentmise a Szent Vér búcsún