Az Állam megtartja amit ígér, ha pénzt ígér azt is megtartja „Karinthy „ Na erre kell valami orvosság! Magyar Vidék két legnagyobb problémája az elöregedés és az elvándorlás. Megoldást jelent-e a Magyar Falu, vagy a Modern Város Program a fennálló bajokra? Budapest , 2019. augusztus 29. Schmidt Jenő TÖOSZ elnök Önkormányzati szövetségek lehetőségei a következő önkormányzati ciklusban Schmidt Jenő Töosz Elnök

Fenntartható települések A fenntartható települési fejlődés a „ tágan értelmezett életminőség javulását szolgálja, amely nem szűkíthető le az anyagi jólétre, hanem magában foglalja a környezet minőségét, a demokratikus jogok érvényesülését, a természeti erőforrásokhoz valamint a társadalom nyújtotta szolgáltatásokhoz és intézményekhez való hozzáférést a teljes testi, lelki egészséget, a szabadidőt, és a biztonságot.

Önkormányzati struktúra - 2019 I. Települési önkormányzatok - 3178 községi, (nagyközségi) – 2809 (104) Városi – 346 (-175-1 =170) járásszékhely városi – 175 (-23=152) megyei jogú városi - 23 Fővárosi -1 fővárosi kerületi - 23 II. Területi önkormányzat - 20 Megyei önkormányzat – területfejlesztés, vidékfejlesztés, területrendezés, koordináció Fővárosi önkormányzat Önkormányzati struktúra - 2019

A jelenről Gazdasági válság (folyamatos buborékok ) ciklikus ismétlődés Klímaváltozás egyre nagyobb nyomása Folyamatosan emelkedő működési költségek Pazarlás és szegénység Fenntarthatatlanság és fenntarthatóság

Településkategóriák és népesség struktúrája

Külső és belső nagyvárosi gyűrű a decentralizáció szolgálatában

Vidéki térségének leginkább és legkevésbé gyarapodó erőforrásai

Működési Kiadások 2012-2019

Költségvetési előirányzat – 2019 Megnevezés 2019. évi módosított előirányzat (000 Ft) Arány (%) Háziorvosi, háziorvosi ügyelet ellátás összesen  139 547 500,0 10,9% ebből: háziorvosi ellátás 129 441 300,0 10,2%   háziorvosi ügyeleti ellátás 10 106 200,0 0,8% Védőnő, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem 27 028 200,0 2,1% Iskolaegészségügyi ellátás 2 317 100,0 0,2% Védőnői ellátás 24 009 800,0 1,9% Egyéb: anya-gyermek- és csecsemővédelem, MSZSZ 701 300,0 0,1% Fogászati ellátás 32 894 800,0 2,6% Egészségügyi Alapellátás ÖSSZESEN 199 470 500,0 15,6% Otthoni szakápolás 5 596 800,0 0,4% Betegszállítás, és orvosi rendelvényű halottszállítás összesen 9 296 900,0 0,7% Művesekezelés 25 471 100,0 2,0% Működési költségelőleg 2 000 000,0 Célelőirányzatok 42 854 100,0 3,4% Mentés 42 930 600,0 Laboratóriumi ellátás 27 473 200,0 2,2% Összevont szakellátás 918 226 400,0 72,0% Népegészségügy fejlesztése 1 703 300,0 Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék 0,0 0,0% ÖSSZESEN 1 275 022 900,0 100,0%

Az egy háziorvosi szolgálatra jutó átlagos havi bevételek alakulása (2010-2019)

A háziorvosok átlagos életkora megyénként 2019. 04. Megye Átlagos életkor Felnőtt Gyermek Vegyes BARANYA 57,5 55,8 59,9 58,4 BÁCS-KISKUN 58,9 58,3 61,8 57,3 BÉKÉS 58,6 58,0 61,7 56,9 BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN 58,2 56,3 60,8 59,6 CSONGRÁD 61,3 53,5 FEJÉR 57,0 57,8 GYŐR-MOSON-SOPRON 57,9 59,0 HAJDU-BIHAR 55,3 52,9 59,7 HEVES 57,2 61,0 55,7 KOMÁROM-ESZTERGOM 57,4 62,7 56,0 NOGRÁD 61,9 62,3 PEST SOMOGY 57,1 SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK 61,1 TOLNA 56,4 57,6 54,3 VAS 56,7 59,5 VESZPRÉM 58,1 ZALA 58,8 BUDAPEST 59,8 59,4   Országos átlag 60,2

A Leszakadó kistelepülések csoportjának területi elhelyezkedése (2000 fős vagy az alatti lélekszámú települések első klasztere) 2248 db település

Modern Város Program  Orbán Viktor Miniszterelnök 2015 elején jelentette be a programot, ennek keretében ellátogatott a 23 megyei jogú városba. A látogatások 2015 elejétől 2017 közepéig történtek meg. 2017. október 2-ától Áder János köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Kósa Lajost a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszternek nevezte ki.[1] Megbízatása a negyedik Orbán- kormány megalakulásáig tartott. A Modern Városok Program több mint 250 projektet tartalmaz mintegy 3500 milliárd forint értékben. A fejlesztések részben hazai, részben európai uniós forrásból valósulnak meg. A fejlesztési projekt 2022-ig tart.

Falvaink elnéptelenedésének okai. A mezőgazdasági munkahelyek tömeges megszűnése a rendszerváltozás utáni években A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma Magyarországon: 1990-ben 1066 ezer fő (KSH) 2000-ben 380 ezer fő (KSH) 2015-ben 217 ezer fő (KSH) A rendszerváltozás utáni években extenzív irányba változott a mezőgazdaság termelési szerkezete. A munkaerő-igényes ágazatok (állattenyésztés, kertészet) leépülése, a gabona, és olajos magvak vetésterületének bővülése a munkaerő- intenzív szántóföldi zöldségtermelés visszaszorulása, a gépesítés térhódítása a növénytermelésben. Az ipar és a bányászat hanyatlása a hagyományos iparvidékeken Az élelmiszer- a nehéz- a könnyűipar, és a bányászat leépülése egyes régiókban (Észak-Magyarország, Tiszántúl, Dél- Baranya, stb.) Magyarország népességének fogyása: 1980 – 2018 között közel 700 ezer fővel A külföldi munkavállalás lehetősége okán elvándorlási hullám iránya: Kelet- Észak Magyarországról Nyugat-Magyarországra( az Ausztriával határos megyékbe) Az EU csatlakozás után nyugat-európai tagországokba: Nagy Britannia, Németország, Ausztria)

A vidéki Program pillérrendszere

Fejlődési típusok Fejlődési Irányok FFF

Település növekvő pályán van ha a népessége stabil!

Városok jövője vagy kényszerpályája ! A fejlesztéspolitika révén erőteljes urbanizáció várható a következő 10 évben Önmagukra hagyott kisvárosok,járásszékhelyek és települések egy része nem lesz képes megújulni a területi különbségek, a lakossági összetétel, az infrastrukturális feltételrendszer elégtelensége és az erőforrások tulajdonlásának hiánya miatt.

Jövőbeni szektorok amik meghatározók lesznek! Önellátásra való törekvés az energetikai rendszerek területén ( napelem, kollektor, hőszavattyú, geotermia, és távhő ) Saját ellátórendszerek optimalizálása és működtetése saját forrásból és nem adófizetői pénzből Infokommunikáció nagy arányú növelése Közszolgáltatások saját kézben tartása Klimaváltozásra való felkészülés

Köszönöm a Figyelmet! Schmidt Jenő a TÖOSZ elnöke