A magyar gazdaság versenyképessége: GTTSZ éves közgyűlés A magyar gazdaság versenyképessége: helyzet és kilátások  Chikán Attila egyetemi tanár, igazgató Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központ Budapest, 2019. május 21.

Gondolatmenet Hogyan teljesít a magyar gazdaság? Kiemelt makroadatok A versenyképességi rangsorokban elfoglalt helyünk Helyzetértékelés és kilátások

Átfogó teljesítménymutatók Fejlettség: egy főre jutó GDP Fejlődés: Gazdasági növekedés, GDP éves változása Kitettség: adósságállomány Potenciál: Termelékenység, egy ledolgozott munkaórára jutó GDP

Egy főre jutó GDP (PPP, current international $): Magyarország, valamint a KKE régió legjobb és legrosszabb teljesítményei Forrás: World Bank, World Development Indicators

GDP növekedés (éves változás, %): Magyarország, valamint a KKE régió legjobb és legrosszabb teljesítményei Forrás: World Bank, World Development Indicators

Az államháztartás hiánya (-) és többlete (+) a GDP százalékában: Magyarország, valamint a KKE régió legjobb és legrosszabb teljesítményei Forrás: Eurostat

Nettó külső adósságállomány a GDP százalékában: Magyarország, valamint a KKE régió legjobb és legrosszabb teljesítményei Forrás: Eurostat

Az egy ledolgozott munkaórára jutó GDP változása (2010 = 100) Forrás: OECD

Nemzetközi Versenyképességi Rangsorok Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) „Global Competitiveness Report” (cca 130 ország, 120 mutató) IMD „World Competitiveness Yearbook” (cca 60 ország, 300 mutató) The World Bank „Doing Business” (cca 190 ország, 45 mutató)

A World Economic Forum rangsora 2017: 137 ország, 114 mutató 2018: 140 ország, 98 mutató Módszertani változások: a fejlettség szerinti kategorizálás megszüntetése a mutatószámrendszer átalakítása

A World Economic Forum versenyképességi rangsorának tényezői (2017): I. Intézmények VII. Munkaerőpiaci hatékonyság II. Infrastruktúra VIII. Pénzügyi piacok fejlettsége III. Makrokörnyezet IX. Technológiai felkészültség IV. Egészségügy és alapoktatás X. Piacméret V. Felsőoktatás és képzés XI. Üzleti felkészültség VI. Termékpiaci hatékonyság XII. Innováció

Vezető országok 2018 2017 1. Egyesült Államok 2. Szingapúr 3. Németország 4. Svájc 5. Japán 6. Hollandia 7. Hong Kong 8. Anglia 9. Svédország 10. Dánia 11. Finnország 12. Kanada 1. Svájc 2. Egyesült Államok 3. Szingapúr 4. Hollandia 5. Németország 6. Hong Kong 7. Svédország 8. Anglia 9. Japán 10. Finnország 11. Norvégia 12. Dánia

A magyar helyezés közvetlen környezete 2018 2017 43. Oroszország 44. Ciprus 45. Indonézia 46. Mexikó 47. Oman 48. Magyarország 49. Mauritius 50. Bahrein 51. Bulgária 52. Románia 53. Uruguay 54. Kuvait 55. Vietnám 56. Fülöp-szigetek 57. Kazahsztán 58. Ruanda 59. Szlovákia 60. Magyarország 61. Dél-afrikai Köztársaság 62. Omán 63. Botswana 64. Ciprus 65. Jordánia 66. Kolumbia

A versenytárs országok helyezései a WEF rangsorában

A WEF Versenyképességi Index (GCI) fő pillérei: Magyarország és a KKE országok legjobb és legrosszabb helyezései (2017/2018) Forrás: World Economic Forum (2017)

Gazdasági teljesítményünk A magyar gazdaság összteljesítménye az elmúlt években javult; Ez jórészt a rendkívül kedvező nemzetközi környezetnek és az EU transzfereknek köszönhető; Teljesítményünk közép-kelet európai összehasonlításban is gyenge, a fejlett országokhoz nem kerültünk közelebb Összegzés: gazdaságunk fejlődik, de a versenytársaknál lassabban

A fejlődés gátjai társadalmi természetűek Intézményrendszer Termelékenység Társadalmi egyenlőtlenségek Humán erőforrás bázis (egészségügy, oktatás, kivándorlás)

A fejlődés fő gátjai társadalmi természetűek Az intézményrendszer

II. A termelékenység OECD Termelékenységi rangsor (2014) Forrás: OECD

A külföldi cégek termelékenysége a belföldi cégekhez viszonyítva Forrás: GVI: Termelékenység és felzárkózás - Magyarország kilátásai 2015

III. Társadalmi egyenlőtlenségek

III. Társadalmi egyenlőtlenségek

Középtávú gazdasági kilátások A politikai prioritásoknak a gazdaság nincs a fókuszában Az EU-hoz való viszonyunk aggodalmas A keleti nyitás eddig nem hozott gazdaságilag ígéretes eredményt A társadalomszerkezet alakulása kedvezőtlen Egy nemzetközi válság esetén súlyos következményekre számíthatunk A kormányzati gazdaságpolitika rendkívül optimista

Egy gazdaságpolitikai irányváltás körvonalai Bizalomerősítés Korrupciócsökkentés Munkaalapú helyett tudásalapú fejlődés Technikai fejlődés felé való fordulás A központosítás csökkentése Erős nemzetközi értékláncokba kapcsolódás

Köszönöm a figyelmet!