A modern urbanizáció története: nagyvárosi agglomerációk kifejlődése

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A városok fejlődése és szerkezete
Advertisements

Az urbanizáció és városaink
Megyék és megyeszékhelyek gyakorlójáték
A modern városfejlődés későbbi szakaszai: szub- dez és reurbanizáció
A modern város fejlődési szakaszai
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
Települések A városok.
Urbanizáció a fejlődő országokban
Település Településrendszer Településállomány. Nagyvárosok a magyar településrendszerben Készítette: Széplaki Dóra Debrecen, 2013.április 16.
Az Urbanizáció És Városaink Tankönyv:
Az urbanizáció és városaink
Az urbanizáció és városaink
Pest Megye járó- és fekvőbeteg ellátásának komplex rendszere Sinkovicz László elnök, KM RET.
Vasúti Infrastruktúra Fejlesztési Főosztály február Előadó: Gaál Gyula, a MÁV ZRt. elnök-vezérigazgatója Közlekedés- és logisztikai fejlesztési konferencia.
Európa városi történelme
Közép-Magyarország településszerkezete
Dunaújváros, mint interregionális térszervező központ
Menni vagy maradni – mit tanácsol a modern közgazdaságtan? Varga Attila PTE KTK KRTI Teret adó miliő? Pécs, november 25.
A modern városfejlődés későbbi szakaszai: szub- dez és reurbanizáció Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE.
Regionális gazdaságtan 7.
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
Az urbanizáció története: az antik, a feudális és a modern város
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
Társadalmi–statisztikai városfogalom: népsűrűség Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015, II. félév BCE.
A modern városfejlődés későbbi szakaszai: szub- dez és reurbanizáció
Javaslat a közúthálózat- fejlesztési programra 2015-ig.
A modern városfejlődés későbbi szakaszai Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2015/2016, II.
Az urbanizáció története Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ dr.
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
A településpolitikai gyakorlatok megjelenése a korai szocializmusban
A modern városfejlődés későbbi szakaszai
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Legújabb szakaszok: a reurbanizáció és a posztszuburbanizáció
Az urbanizáció története: az antik, a feudális és a modern város
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A Chicagói Iskola városökológiai modelljei
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
Az urbanizáció (urbs, urbis)
A nagyvárosok, mint az európai térszerkezet kitüntetett pontjai
A modern városfejlődés későbbi szakaszai: a szub- és a dezurbanizáció
Az urbanizáció földrajzi különbségei
Az európai nagyvárosok népesedés szerinti típusai
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A posztmodern városfejlődés későbbi szakaszai
TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HELYZETKÉP
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Az urbanizáció története: az antik, a feudális és a modern város
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A modern urbanizáció története: nagyvárosi agglomerációk kifejlődése
Az urbanizáció földrajzi különbségei
Az urbanizáció földrajzi különbségei
A modern urbanizáció története: nagyvárosi agglomerációk kifejlődése
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
A modern urbanizáció története: nagyvárosi agglomerációk kifejlődése
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Készítette: Koleszár Gábor
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A Chicagói Iskola városökológiai modelljei
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Magyarország – falvak (községek) városok
A modern és a posztmodern városfejlődés szakaszai
A modern és a posztmodern városfejlődés szakaszai
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A posztmodern városfejlődés későbbi szakaszai
Mérési skálák, adatsorok típusai
A posztmodern városfejlődés szakaszai
A Chicagoi Iskola városökológiai modelljei
Előadás másolata:

A modern urbanizáció története: nagyvárosi agglomerációk kifejlődése dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Településföldrajz és településfejlesztés BCE alapszakjai (BSc/BA) 2018/2019, II. félév BCE Geo Intézet

1. Agglomerálódás Modern urbanizáció 1. szakasza = tömörülés Agglomerálódás, modern urbanizáció 1. szakaszának egyéb (helytelen) nevei Urbanizáció?: nem szerencsés, ha önmaga része (urbanizáció 1. szakasza) Városrobbanás?: széttartó (centrifugális) helyett összetartó (centripetális) erők jellemzik Agglomerálódás 4 tényezője: Általános demográfiai robbanás (nem csak városokban) Anglia, 1750–1850: 6  18 millió Fro., 1800–1900: 27  39 millió No., 1800–1900 : 23  56 millió „Push” tényező: mg. gépesítése  vidéki munkakerőfelesleg „Pull” tényező: gyáripar  városi munkaerőigény Urbanisztika technikai hátterének fejlődése (→nagyvárosi infrastruktúra) 2

Az agglomerálódás előmozdítója: az ipari forradalom Fordizmus: nagyobb termelőegységek létrejötte Társadalmilag: mg-ból iparba áramlás (foglalkozási átrétegződés) Földrajzilag: faluból városba áramlás (népesség térbeli koncentrációja) Előnyei lakossági szempontból Bőséges munkahelykínálat Magasabb és stabilabb bérek Széleskörű szolgáltatások (oktatási és kulturális intézmények, kisker. stb.) megléte Előnyei vállalati szempontból Bőséges szakképzett munkaerőkínálat Kooperációs lehetőségek, beszállítók, innovációs előnyök (kutatás stb.) Olcsóbb és jobb infrastruktúra (pl. közlekedés) Fogyasztópiacok közelsége Nagyobb termelékenység (pozitív externáliák)  felértékelődő kutatási irányzat (új gazdaságföldrajz, P. Krugman) 3

Ipari forradalom és agglomerálódás terjedése Európában ÉNyDK-i irányú diffúzió XVIII. sz.: Anglia XIX. sz. közepe: Ny-Eu XIX. sz. vége: É-, K-Köz-, D-Eu É-i része XX. sz. első fele: D-Eu XX. sz. közepe: K-Eu, Balkán Ókori urbanizáció épp fordított volt: DKÉNy Első modern nagyvárosok Ny-Eu-ban: London, Párizs 4 Adatok forrása: népszámlálások

Európa a modern nagyváros bölcsője Európa élre tör Anglia elsődlegessége: 1. ország, ahol városlakók aránya 50%< Eu-iak a 100 ezer fő feletti városokból 1800: Eu 21/ világ 65 1900: Eu 148/ világ 301 London XVIII. sz.: 1. modern nagyváros (500 e<) XIX. sz.: 2 mió felett 1850–1920: VR1. Világ első 8 mió feletti megapolisza Az európai nagyvárosok száma a Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja között 5

Agglomerálódás 2 fázisa 1840 1929 Fázisai Korai: csak a város növekszik Érett: beköltözések elővárosi övezetbe is  összenő a várossal  város közigazgatási határának kibővítése Budapest példája 1873: Pest + Buda + Óbuda = Budapest XX. sz. eleje: erőteljes elővárosi fejlődés 1900–1907: villamosvonalak kiépülése Újpestre, Rákospalotára, Kispestre, Erzsébetfalvára 1908: már Nagy-Budapest gondolata 1937: Közmunkák Tanácsa törvényi hatásköre 22 elővárosi településre is 1950 január 1: mai Nagy-Budapest Nagy-London területének beépítése ma 6

Az agglomerálódás árnyai Szervetlen, gyors, spontán városfejlődés  nem kívánt negatív mellékhatások Túlzsúfoltság: back-to-back lakóházak Slum-ok (nyomornegyedek) Zöld területek hiánya Környezetszennyezés (szmog) XIX. sz. eleje Liverpool munkásnegyedei: születéskor várható élettartam 16 év Közművek hiánya Kolerajárvány – 1832: London 5000, Glasgow 2800 áldozat Bűnözés 7

Településpolitikai, urbanisztikai válaszok az agglomerálódás árnyaira Legolcsóbb: új városrendezési és -építészeti törvények, szabályok Modern kor városépítészetének reakciója Athéni Charta 1933 – modern stílus Le Corbusier (1887–1965) Sűrű vízszintes beépítés helyett: felfelé terjeszkedés + több zöldterület Szocialista országok sajátosságai: lakótelepek időbeli késéssel (Ny-on ekkor már nem épülnek újak), zöldterületek nélkül (hiba) 8 Havanna lakótelep (Bp.) az 1970-es évekből

Településpolitikai, urbanisztikai válaszok az agglomerálódás árnyaira Legdrágább: új városok létrehozása a nagyvárosok tehermentesítésére („tervezett” szuburbanizáció) London (Hatfield, Milton Keynes), Párizs (Cergy-Pontoise) Robert Owen – New Lanark Ebenezer Howard (1848–1928) – kertváros mozgalom, 1885.: Garden Cities and Town Planning Association, 1898.: „Garden Cities of Tomorrow”, megvalósult kertvárosok Londontól É-ra: Letchworth (1903), Welwyn (1920) Szocialista országok sajátosságai: iparosítási célból: szocialista városok Új szocialista iparvárosok Kelet-Közép-Európában 9  A Londontól 32 km-re fekvő Welvyn főutcája

2. szakasz: szuburbanizáció Spontán szuburbanizáció: sokkal jellemzőbb mint a tervezett szuburbanizáció Angolszász elnevezés: exurbanizáció XX. századig a városfejlődés ≈ városnövekedés Városok társ–gazd-i jólétének javulása együtt járt a területi és/vagy népességnövekedésükkel  prosperáló városok nagyobbra nőhettek Népességfogyás általában katasztrófához kötődött (háború, természeti csapás, járvány) XX. sz. (csak a fejlett világban) : városfejlődés ≠ városnövekedés Nagyvárosok elágazó népesedési pályái  egyesek népessége nőtt, másoké csökkent Az urbanizáció újabb szakaszai indultak meg (≈ városok evolúciója) A szakaszok lehatárolásának alapja: a város és az elővárosi övezet népességszámának alakulása Város népességszám-növekedése lelassul, majd fogy, elővárosi öv népesedik 10

Szuburbanizáció Időbeli megjelenés Relatív dekoncentráció Mozgatórugói Fejlett világ: 1920–1970-es évek Kelet-Közép-Európa: csak 1970-es évektől (letelepedés korlátozása a városban) Relatív dekoncentráció Városlakók kiköltözése, de közvetlen elővárosi zónába (aggl. egésze tovább népessedik) Mozgatórugói Elégtelen lakókörnyezet a városban  gazdagok kiköltözése (felfelé vándorlás) Közlekedési infrastruktúra fejlődése  lakóhely–munkahely nagyobb térbeli különválása Városok terjeszkednek Korai fázis: eleinte kötöttpályás tömegközlekedés (HÉV, zónázó vonatok), részben autópályák: városok sugaras terjeszkedése Érett fázis: később személygépkocsi (Ford T-modell sokak számára elérhető): sugarak közötti területek is beépülnek a területek 11

Városok helyett városi agglomerációk Eltér az agglomerálódástól: elővárosi övezetbe városból költöznek ki, nem kívülről be Öntudatos kiköltözők  elővárosi övezetet nem csatolhatják a városhoz Agglomeráció részei Közigazgatási értelemben vett város (városmag, központi város ≠ belvárossal) Elővárosi övezet (szuburbia) – köznyelvben helytelenül gyakran csak ez az agglomeráció Agglomeráció társadalmi–gazdasági és településszerkezete átalakul Sugárutak szerepe felértékelődik Elővárosi övezet: főleg lakófunkció, ritkább beépítés, zöld területek Intézmények városban maradnak, fenntartásuk városra marad „Legjobb adófizetők” költöznek ki, 12

Statisztikai agglomeráció Agglomerációk elnevezései FUR / FUA: Functional Urban Region / Agglomeration LUZ: Larger Urban Zone SMA: Standard Metropolitan Area Verdichtungsraum: sűrűsödési tér Kompakt város Jellemzői Folyamatos beépítés Ált. max. 1 óra ingázási idő Nagyváros munkaerőpiaci, oktatási vonzása 13

Agglomeráció kialakítása Terjeszkedés belülről kifelé Agglomerálódás: város bekebelezi az elővárosi övezetét (közigazgatási határ kibővítése) – pl. 1950: Nagy-Budapest Szuburbanizáció: elővárosi övezet kiterjedhet Budapest csak statisztikailag nő tovább, közigazgatásilag már nem 1970-es évek: Budapesti agglomeráció kialakítása 45 településből (maga Bp. is része) 1997: Budapesti agglomeráció kibővítése 78 településre Ma: Budapesti agglomeráció ≈ Budapest + Pest megye (de nem teljesen azonos) 14

Településegyüttesek a KSH szerint Kialakult agglomeráció (4) Budapest, Győr, Miskolc, Pécs Agglomerálódás valamely stádiumában lévő agglomerálódó térségek (3) Balaton, Szombathely, Zalaegerszeg Kevésbé szorosan összefonódó nagyvárosi településegyüttesek (15) Békéscsaba, Debrecen, Eger, Kaposvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Salgótarján, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Tatabánya, Veszprém 15