Kérdések a nyugdíjrendszer körül – második nyugdíjreform? Holtzer Péter, az igazgatóság elnöke, OTP Alapkezelő Zrt. a CEMI tanulmány nyugdíj szakértője Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza 2006. szeptember 1.

Tartalom Általános helyzetértékelés Kívánságlista Kérdések, dilemmák Utószó - NDC

Amit az előadás nem tartalmaz Végleges, üdvözítő megoldások Részletes, számszerűsített probléma bemutatás MNB-tanulmányok 40, 48, 55 (Orbán-Palotai, Czajlik-Szalay, 2005-6) www.cemi.hu www.portfolio.hu nyugdíjvita

Tartalom Általános helyzetértékelés Kívánságlista Kérdések, dilemmák Utószó - NDC

Helyzetértékelés 1. – a problémarendszer A nyugdíjrendszer ezer sebből vérzik Helyzetértékelés 1. – a problémarendszer Fenntarthatatlan nyugdíjrendszer: 200% feletti implicit nettó adósság, jelenleg évi GDP 2% hiány Alacsony foglalkoztatottság, igen magas jövedelem-elrejtés Nagyon sok eltartott (korai és/vagy rokkantnyugdíj); hiányoznak a valódi ösztönzők a nyugdíjba vonulás elhalasztására A demográfiai függőségi ráta folyamatosan romlani fog; a gazdasági függőségi ráta radikális beavatkozások nélkül még inkább romlik Igen magas járulékterhek: ha befolynának, a bevételi oldal problémái megszűnhetnének, így viszont elkerülésre serkentenek Az átlagnyugdíj nem magas, az új megállapítású nyugdíjak azonban sok esetben magasak, továbbá egyre inkább szór(ni fog) a nyugdíjak szintje

Helyzetértékelés 2. – a nyugdíjak rendszere Három többé-kevésbé problémás pillér Helyzetértékelés 2. – a nyugdíjak rendszere Kötelezésen alapuló, munkajövedelmekhez kötött, redisztributív elemeket tartalmazó állami PAYG 1. pillér – alacsony hitelesség, magas elkerülés Felfutó rendszerben kötelezésen alapuló, munkajövedelmekhez kötött, egyéni számlás DC 2. pillér – parametrikus és strukturális kérdések az első nyolc év után, nem kielégítő hozam- és költségszintek Önkéntes megtakarítási formák – egyre alacsonyabb mértékben támogatott, átlagosan kb. 500.000 forintos önkéntes nyugdíjpénztári számlaállomány, amely jelenértéken kb. 15 eFt havi nyugdíjkiegészítést jelent (erős szóródással)

Helyzetértékelés 3. – mindezért kérdéses… Összességében és részelemeire bontva is gondjaink vannak és lesznek Helyzetértékelés 3. – mindezért kérdéses… az átlagos nyugdíjszintek fenntarthatósága az átlagos alatti kereseti pályájúak és az atipikus foglalkoztatottak (részmunkák, időszakos munkák) nyugdíjának viszonya a szegénységi küszöbhöz a járulékot nem (alig) fizetők nyugdíja (potyautasok?)

Tartalom Általános helyzetértékelés Kívánságlista Kérdések, dilemmák Utószó - NDC

A Foglalkoztatás és Növekedés programjához lehetnek jobban és kevésbé jól illeszkedő, azt inkább vagy kevésbé elősegítő megközelítések, elemek Mit szeretnénk? Önmagában fenntarthatóság-közeli rendszert (max 0-0,5% éves hiány, 30-50% IPL) Foglalkoztatás-ösztönzést Hiteles és igazságos rendszert: önhibájukon kívül leszakadóknak is megélhetést nyugdíjas korban, de nem kisegítve a tudatos járulék-elkerülőket Bármilyen további reform esetében minél zökkenőmentesebb átmenetet, amely a lehető legkevesebb átmeneti finanszírozási problémát veti fel, továbbá kiszámítható és fair a legtöbb résztvevő felé

Tartalom Általános helyzetértékelés Kívánságlista Kérdések, dilemmák Utószó - NDC

A mai rendszer logikájának keretei között is orvosolhatónak tűnik számos részprobléma, de vajon mennyire tartósan és sikeresen? Kérdések 1. Hol a parametrikus változtatások („reformok”) határa és mi ezek optimális mixe {ösztönzők és szankciók; korhatár; indexálás; helyettesítési ráták; járulékok szintje; egyéb eszközök} Egyensúlyozás a (1) versenyképesség, (2) foglalkoztatás-növelés, (3) fizetési hajlandóság és behajthatóság, (4) nyugdíjaskori létbiztonság peremfeltételei között Egyéb „külső” változtatások (adó- és egyéb járulékrendszer struktúrája, adófizető bázis szélesítése, foglalkoztatás emelése) mennyiben segíthetik a finanszírozhatóságot

A nyugdíjrendszer nem alkalmas minden más társadalmi probléma megoldására és ezt ne is várjuk el tőle Kérdések 2. Hol válnak el a nyugdíj- illetve a szociális politika feladatai? Mennyiben tud a nyugdíjrendszer szociális problémákat megoldani és ez mennyire célszerű? Nyugdíj vagy szociális kérdés a szegények nyugdíjaskori megélhetése? Biztosítás vagy segély? A kényszerűen be nem jelentett tömegek (százezrek) hamarosan elérkező időskori szegénységi problémája kinek az asztala (lesz)? A tudatos („sportból”) megkerülők kezelése hová tartozik?

Munkaviszonyhoz kötöttség, magas szintű kötelezés: fognak-e ezek az elvek működni a következő évtizedekben is? Kérdések 3. Fenntartható modell-e általánosságban a magas szintű kötelezésre alapuló, munkajövedelmekhez kötött nyugdíjak rendszere a fejlett világban? Különösen: fenntartható-e Magyarországon, ahol az adótudatosságnak és az együttműködő társadalomnak nincsenek hagyományai?

Gondolatkísérlet a rendszer logikai kereteiből történő kilépésre Kérdések 4. Van-e értelme két párhuzamos, kötelezésre és foglalkoztatáshoz kötött rendszert fenntartani? „Széthúzhatók-e”? Azaz lehet-e létjogosultsága egy (1) kötelezéses, adójellegű és minimális nyugdíjat egységesen biztosító, továbbá egy (2) nem kötelezéses, erős ösztönzőkre alapuló, és az egyéni életpálya-simítást lehetővé tevő rendszer (öngondoskodás) egymás mellett élésének?

Tartalom Általános helyzetértékelés Kívánságlista Kérdések, dilemmák Utószó - NDC

Egy egyre népszerűbbé váló paradigma, a névleges egyéni számla Utószó - NDC Sokat fogunk hallani a névleges egyéni számlás 1. pillér lehetőségéről mint reformstratégiáról Az NDC valóban tartalmaz a foglalkoztatást, rugalmasságot, transzparenciát és bizonyos automatizmusokat támogató elemeket A tapasztalat ugyanakkor kevés és egyedül Svédországban vannak bíztató eredmények Az NDC sikeres működésének egyik kulcsa a társadalom és gazdaság általános transzparenciája, a szabályozás hosszú távú állandósága – ezeket az NDC sem tudja önmagában átlépni Ezért vannak problémák a rendszerrel pl. Lengyelországban és Olaszországban, s ezt belátva vetették el bevezetését Csehországban

Fontos részkérdés, de nem csodarecept Utószó – NDC 2. Az NDC véleményem szerint önmagában nem reformstratégia, hanem egy olyan lehetséges részeszköz, amely bizonyos problémákat jól orvosol, másokat nem, számos kérdés megoldásához pedig nem szükséges Az NDC végső eszköze is a helyettesítési ráták csökkentése és az aktív/passzív életpálya arány eltolása – ehhez más eszközök is rendelkezésre állnak Az NDC egyik vonzereje a „valódi” tőkeszámlás rendszer bevezetésével járó átmeneti deficit elkerülhetősége – de ezt mi már megtettük Mindezek miatt célszerű lenne, ha nem az egyéni számlás első pillér válna „a” reform fő címszavává, mert ez elterelheti a figyelmet és erőforrásokat a problémák egészéről