Ókori közel-keleti vallások

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az ókori Mezopotámia művészete
Advertisements

Kelet-nyugati Átjáró A világzene és az interkulturális kommunikáció kapcsolata a pécsi Balkán Világzenei Fesztivál vizsgálata alapján Készítette: Halász.
Libanon és Szaúd-Arábia
Az ÓKORI EGYIPTOM.
Mezopotámia Folytatás.
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
Ismétlő feladatok összefoglaláshoz
A zsidó kultúra Vallás.
Az Ókori Kelet világnézete
A görög történelem kezdetei
Egyiptomi kultúra Készítette: Engárt Zsuzsanna
AZ ÉGHAJLATTAN FOGALMA, TÁRGYA, MÓDSZEREI
Készítette: Szalay Zoltán
Készítette: Szalay Zoltán
Arab, iszlám kultúra,művészet
A középkori filozófia főbb kérdései
„Az Ókori-Kelet” kis államok - nagy örökség
Kisebbségi kultúrák.
BALATONŐSZÖD – TEMETŐI DŰLŐ. A BALATONŐSZÖDI MASZK.
Világ legrégebbi még lakott városa
Arab, iszlám kultúra,művészet
Ókori Kelet.
Építészettörténet.
A multikultúra megítélése
Hellas egységesítése Nagy Sándor i.e
Készítette: Pető Tamás
Kis országok-nagy örökség
A Közel-Keletet egyesítő birodalmak
A görög és római kultúra
Nevelés az ókorban Egyiptom Róma Görögország.
A világ képe az arabokról
ALEXENDROSZ Makedón Nagy Sándor.
EGYIPTOM.
Az ókori Róma 1. Itália földrajza A királyság kora (Kr.e. 753 – 510)
Történelem vizsga képei
Az ÓKORI EGYIPTOM.
Apokalipszis 12/C.
A Biblia.
1 / 17 Bíró Tamás március 27. A seprű: Héber-arámi kétnyelvűség A seprű Héber-arámi kétnyelvűség a zsidó közösségekben Bíró Tamás
Mezopotámiai lakáskultúra
Készítette: Szalay Zoltán
1. Magyarország Európában
Kis országok az ókori Közel-Keleten
Számokba zárt hitünk Hogyan fest a jövőnk a számok, a statisztika tükrében? Dr. Fábri György.
Egyiptom, a Nílus ajándéka 27. o.. Egyiptom földje  Földrajzi környezet  elszigetelt  a „sivatag”  A Nílus az élet - öntözés itt is szükséges  áradás,
Jeruzsálem Óváros, szikla mecset. Jeruzsálemről általában  Jeruzsálem Izrael fővárosa, továbbá politikai, jogi és vallási központja több kultúra találkozópontja,
Városállamok- Birodalmak
Az első civilizációk: Mezopotámia. Dél-Mezopotámia egykor és ma.
A zsidóság nyelvei Biró Tamás május 12.
Az iszlám civilizáció kialakulása és elterjedése Tk. 23.
India, Kína. India  Természeti környezet  Változatos éghajlat  Öntözés kialakulása a Kr.e. 3. évezred előtt  Indus-völgyi civilizáció - dravidák (sötétbőrű)
5. évfolyam – 2. téma Ókori Kelet.
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
Őskor és ókortörténet Az ókori Kelet története a
A babiloni fogság.
Az ókori kelet.
Bevezetés a művelődés- és zenetörténetbe
EGYIPTOM az Újbirodalom és a Későkor időszakában
Miért éppen a Közel-Kelet?
Az ókori kultúrák.
Prófétaság az ókori keleten
Mezopotámia építészete
A Közel-Kelet térsége az i.e. II. évezredben
Az ókori Róma 1. Itália földrajza A királyság kora (Kr.e. 753 – 510)
AZ EURÓPAI ZSIDÓSÁG A KÖZÉPKORBAN.
Ókor Egyiptom Róma Görögország.
Hegel ( ) rendszerfilozófiája
Az orosz kultúra klasszikus korszaka (18. – 19. század)
KERESZTÉNY FUNDAMENTUMOK
Hellasz egységesítése
Előadás másolata:

Ókori közel-keleti vallások Bevezető

Cél és tematika Az ókori közel-keleti kultúrák vallási hagyományának bemutatása. mezopotámiai (sumer-akkád) vallás egyiptomi vallás hettita vallás Fókuszok: az istenek rendszere , kozmogónia a templomi kultusz, jóslási és bajelhárító rituálék, a túlvilágkép és a halotti kultusz valamint a személyes vallásosság

Az ókori vallások értelmezéséhez Reformált versus nem reformált vallás Reformált: Vallási tanokat egy „vallási tanítótól” levezetett „reformtól” eredeztetik Ókori Közel-Keleten jellemzően nem reformált vallások (kivétel: zsidó és keresztény monoteizmus) Nem doktrinális, nem egyetemes, tolerancia az egyéb vallásokkal szemben, nincs térítés Faktorok: Természeti események, isteni erő, emberi viselkedés Politeista vallás Az evilági és a természetfeletti közt nincs éles határ nincs abszolút autoritás, istenek versengése/konfliktusai Társadalmi normát közvetít, társadalom egysége

Az „ókor” fogalom értelmezéséhez Mit jelent az ókori közel-Kelet fogalma, illetve annak földrajzi, időbeli és kulturális horizontja? Mely nyelvek, népek, államok tartoznak e fogalomhoz? Mely kultúrák tartoznak e fogalom alá? Hogyan írható le egy-egy kultúra milyen összetevőket vizsgáljunk?

Az időhatárok, a fogalom kronológiája A modern ókortudomány periodizációja: Őstörténet/praehistorikus kor/ történelem előtti kor versus ókortörténet/historikus kor/történeti kor, illetve a felső határ általában a nyugat-római birodalom vége (476), alsó határ általában a Kr.e. IV évezred vége, valamint az egyes szakterületek (asszíriológia, egyiptológia, hebraisztika, hettitológia) saját tudományos periodizációja. Az egyes ókori keleti államokban használt egyedi kronológiai rendszerek (pl. x király y éve, áradás évszaka stb.) Az egyes ókori keleti kultúrák saját időfelfogása, az idő kulturális konceptualizálása (az idő tagolása: év, hó, hét, nap, stb., a szent idő, ünnepek stb.)

Népek, államok, kultúrák Az ókori Mezopotámia államai, illetve népei a Kr.e. IV évezredtől a szeleukida birodalomig (Kr.e II. század): sumer, akkád, amurrú, arámi, babilóniai, asszír, elámi stb. Az ókori Egyiptom államai és népei Kr.e. IV évezredtől a római császárkorig (Kr.u IV. század): egyiptomi, kusita (núbiai), ‘líbiai’ stb. Az ókori Anatólia államai és népei a Kr.e VII. évezredtől a perzsa korig: hettiták, luwik stb. Az ókori Szíria államai és népei a Kr.e. III. évezredtől a római császárkorig: eblai, amurrú, szír arámi stb. Az ókori Fönícia és Kánaán államai és népei: föníciaiak, kánaániak, ‘tengeri népek’, héberek, edomiták, moabiták, stb.