RÖVID áttekintés a MAGYAR államadósságról és az állampapír piacról Dr. Borbély László András 2019.04.09.

Fő kérdések Mekkora a magyar államadósság? Melyek a magyar államadósság főbb jellemzői? Mi is az az államadósság és hogyan keletkezik? Mi is az a bizonyos állampapír?

Mekkora a magyar államadósság? 1990 Kint vagyunk-e a vízből? túlsúlyos, vagy még éppen elviselhető az adósságteher?

Hogyan mérhető az államadósság? A jövedelemhez mért arány a legátfogóbb és legfontosabb mutató. Forrás: EUROSTAT, ÁKK Zrt

A 28 EU tagország adósságrátája 2017. végén Magyarország a középmezőnyben (11. hely), jóval az átlag (81,6%) alatt. Forrás: EUROSTAT

Néhány mediterrán tagország adósságrátája 2017. végén Ma is a PIGS országok vezetik a listát. Forrás: EUROSTAT

A középeurópai tagországok adósságrátája 2017. végén A régióhoz képest magas örökölt adósság! (Kivétel Horvátország és Szlovénia) Forrás: EUROSTAT * 1997. évi adat, ** 2000. évi adat.

A magyar államadósság-ráta alakulása Mint egy kétpúpú teve! 5 jól elkülöníthető szakasz. „Ahhoz elég sokat próbáltam, hogy szakaszolható legyek,” Forrás: ÁKK Zrt.

A magyar államadósság-ráta alakulás szakaszai 1990-2016. 1990-1994 1995-2001 2002-2006 2007-20011 2012-… Csontvázak a szekrényből (1990-1994). Kiigazítás, privatizáció, gazdasági növekedés (1995-2001.). Eladósodás a növekedés érdekében (2002-2006.). Kiigazítási kísérlet és a hitelpiaci válság hatása (2007-2011.). Tartós egyensúlyjavítás (2012-…).

A magyar államadósság-ráta alakulása. 1 A magyar államadósság-ráta alakulása 1. szakasz: Csontvázak a szekrényből A gazdasági rendszer átalakulása miatt megjelenő költségek, veszteségek átvállalása (pl. hitel-, adós- és bankkonszolidáció). Nagymértékű gazdasági visszaesés. Magas, tartósan 20% feletti infláció. Jelentősen gyengülő forint (EUR/HUF: 74,21 135,76 ). Magas 6 % feletti költségvetési hiány. Forrás: KSH, MNB, ÁKK Zrt.

Költségvetési egyenleg A magyar államadósság-ráta alakulása 2. szakasz: Kiigazítás, privatizáció, gazdasági növekedés 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Költségvetési egyenleg -8,7% -4,3% -5,9% -7,8% -5,4% -3,0% -4,1% Bokros csomag Csökkenő infláció. A forint árfolyam szabályozott gyengítése: előre meghirdetett csúszó árfolyam-politika (Crawling Peg), +-2,5%-os intervenciós sáv fokozatosan lelassult. Viszonylag magas költségvetési hiányok. A kiigazítás után jelentős gazdasági növekedés. Jelentős, adósságcsökkentésre fordított privatizációs bevétel. Forrás: KSH, MNB, ÁKK Zrt.

Költségvetési egyenleg A magyar államadósság-ráta alakulása 3. szakasz: Eladósodás a növekedés érdekében Gyors ütemű gazdasági növekedés. 2003 kivételével stabil, 250 forint körüli árfolyam. Tartósan magas költségvetési hiány. Nagymértékű külföldi eladósodás: nettó külső adósság 9,1MdEUR 34,1MdEUR. 2002 2003 2004 2005 2006 Költségvetési egyenleg -8,9% -7,1% -6,4% -7,8% -9,3% Forrás: KSH, MNB, ÁKK Zrt.

A magyar államadósság-ráta alakulása. 4 A magyar államadósság-ráta alakulása 4. szakasz: Kiigazítás és a hitelpiaci válság hatása 2007 2008 2009 2010 2011 EUR/HUF 253,4 264,8 270,8 278,8 311,1 John Gutfreund Kiigazítási kísérletet - hitelpiaci válság - kiigazítás. Stagnáló, 2009-ben visszaeső GDP. Magas, 3,6% és 5,5% közötti költségvetési hiány. Nemzetközi hitelcsomag. Előbb kisebb mértékben, majd 2011-ben sokat gyengülő forint árfolyam. Forrás: KSH, MNB, ÁKK Zrt.

A magyar államadósság-ráta alakulása. 5 A magyar államadósság-ráta alakulása 5. szakasz: Tartós egyensúlyjavítás 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 EUR/HUF 291,29 296,91 314,89 313,12 311,02 310,14 321,51 Fokozatos kibontakozás a válságból. Lassan beinduló gazdasági növekedés. Tartósan 3% alatti költségvetési hiány. A forint árfolyam jelentős gyengülés után lényegében stagnál. Jelentősen csökkenő külső adósság: nettó külső adósság 47,1MdEUR 21,8MdEUR. Forrás: KSH, MNB, ÁKK Zrt.

A magyar deviza államadósság Minősítése Moody’s FR, S&P A befektetésre ajánlott szint 2016-ban ismét a befektetésre ajánlott kategóriában! Forrás: ÁKK Zrt.

A magyar államadósság és a nettó kamatkiadások A magyar államadósság és a nettó kamatkiadások GDP-hez mért arányának alakulása Kiugróan magas kamatteher a 90-es években. 2002-től viszonylag stabilan a 3,5-3,9%-os sávban mozgott. 2014-től jelentős csökkenés. Forrás: ÁKK Zrt.

Túlsúlyos, vagy még éppen elviselhető az adósságteher? Másokhoz képest mekkora? Az EU átlag alatt, de versenytársak többségéhez képest magasan, de 2012 óta csökkenő pályán. Mekkorák a költségei? A kamatköltségek miatt tartósan bevételi többlet szükséges az elsődleges egyenlegben, de 2014 óta jelentősen csökkenő kamatteher. Hatása? Szűk, de 2014 óta javuló gazdaságpolitikai mozgástér.

Melyek a magyar államadósság főbb jellemzői? Mennyire tekinthető ideálisnak az államadósság szerkezete?

A magyar államadósság szerkezete 2018 év végén 1. Az adós személye szerint - központi kormányzat, - helyi önkormányzatok, - kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek; Az adósság típusa szerint* - hitel, - értékpapír, - betét; Kamatozás szerint* - fix, - változó; * A központi kormányzat adóssága Forrás: ÁKK Zrt.

A magyar államadósság szerkezete 2018 év végén 2. Hátralévő futamidő szerint* - éves vagy éven belüli, - éven túl lejáró; Befektetők szerint* - külföld, - belföld intézményi, - lakosság; Devizanem szerint* - forint, - deviza (euró); * A központi kormányzat adóssága Forrás: ÁKK Zrt.

A KÖZPONTI KORMÁNYZAT adósságának lejárati szerkezete 2018. év végén Az éven belül lejáró adósság a teljes év végi adósság százalékában Fejnehéz lejárati szerkezet: a teljes adósság több, mint egynegyede 1 éven belül, 79%-a 5 éven belül lejár. Forrás: ÁKK

A devizaadósság és a külföldiek kezében A KÖZPONTI KORMÁNYZAT adósságának BEFEKTETŐK és devizanem SZERINTI ÖSSZETÉTELE 2018 végén A devizaadósság és a külföldiek kezében lévő adósságállomány két külön tényező! Forrás: MNB, ÁKK

A magyar államadósság teljesítménymutatói 2017-ban forint – deviza arány, (65%-35%) forint fix – változó arány, (61%-83% fix) forint duráció (kamatrugalmasság), (3 év +-0,5 év) devizaadósság devizaszerkezete, (100% -5% euró) deviza fix – változó arány, (66% +-5% fix) KESZ optimális állomány. (nem nyilvános) Forrás: ÁKK Zrt.

Mennyire tekinthető ideálisnak az államadósság szerkezete? Miért bírálták korábban? Túl magas a külföldi finanszírozás. Túl nagy a devizaadósság részaránya. Miért lehet dicsérni? Miért lehet dicsérni? 2012 óta csökken a külföldiek felé fennálló adósság részaránya. 2012 óta csökken a devizaadósság részaránya. Mérséklődött az államadósság kamatköltsége. Miért lehet bírálni? Nagyon rövid a forint adósság átlagos hátralévő futamideje és durációja. Túl magas a megújítási szükséglet.

Mi is az az államadósság és hogyan keletkezik? Vajon tényleg az adósságkezelő csinálja az adósságot?

Hogyan keletkezik a központi kormányzat adóssága? Országgyűlés Éves költségvetési törvény Lejáró adósság, költségvetési egyenleg Államháztartásért felelős miniszter Államadósság-kezelő Szervezet Finanszírozási stratégia Éves finanszírozási terv Állampapír kibocsátások, hitelműveletek

Az államadósság lehetséges meghatározásai Felhalmozódott költségvetési hiányok összessége. „A kormányzati szektorba tartozó szervezetek hitelviszonyon alapuló tartozásainak az összessége.” (1992. i XXXVIII. törvény az államháztartásról 2/A.§) „A kormányzati szektorba tartozó szervezetek által vállalt adósságot keletkeztető ügyletek konszolidált értéke.” (2011. i CXCIV. Tv. Magyarország gazdasági stabilitásáról 2.§) „A központi alrendszer, az önkormányzati alrendszer és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adóssága.”

Felhatalmazások adósságot keletkeztető ügyletek végzésére „8. § Az állam nevében adósságot keletkeztető ügylet érvényesen csak törvény felhatalmazása alapján köthető. 9. § (1) A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával köthet. … 10. § (1) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - érvényesen csak a Kormány előzetes hozzájárulásával köthet…. 11. § (1) Az államháztartás központi alrendszere finanszírozási igényének teljesítése és a 3. § (1) bekezdés a), b), e) és g) pontja szerinti adósságának kezelése érdekében végzett pénzügyi műveletekről az államháztartásért felelős miniszter az ÁKK Zrt. útján gondoskodik.” Csakis törvény által vagy a kormány vagy a miniszter engedélyével! Forrás: 2011. i CXCIV. Tv. Magyarország gazdasági stabilitásáról

Melyek az adósságot keletkeztető ügyletek? a) hitel, kölcsön felvétele, átvállalása, b) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala, c) váltó kibocsátása, d) pénzügyi lízing, e) valódi penziós és óvadéki repóügyletek, f) legalább háromszázhatvanöt nap időtartamú halasztott fizetés, részletfizetés, és a még ki nem fizetett ellenérték, g) az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) elhelyezett fedezeti betétek.” „3. § (1) Adósságot keletkeztető ügylet: a) hitel, kölcsön felvétele, átvállalása, b) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala, c) váltó kibocsátása, d) pénzügyi lízing, e) valódi penziós és óvadéki repóügyletek, f) legalább háromszázhatvanöt nap időtartamú halasztott fizetés, részletfizetés, és a még ki nem fizetett ellenérték, g) az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) elhelyezett fedezeti betétek.” Az ÁKK kizárólag az a), b), e) és g) pontban szereplő műveleteket alkalmazza. Forrás: 2011. i CXCIV. Tv. Magyarország gazdasági stabilitásáról

Akkor végül is ki csinálja az államadósságot? Miért keletkezik? A gazdálkodás során keletkező deficit (deficitek) finanszírozása érdekében jön létre. (Az adott időszakban a kiadások meghaladják a bevételeket.) Ki dönt a gazdálkodásról? Fotó: Világgazdaság 2015. március 17. A központi költségvetésről az Országgyűlés, a helyi önkormányzatok költségvetésről a képviselőtestületek, az egyéb szervezetek gazdálkodásáról a tulajdonosi jogok gyakorlója dönt. Ki dönt a finanszírozásról? A központi költségvetés esetében az Országgyűlés, a helyi önkormányzatok engedélykérelme alapján a kormány, ill. az egyéb szervezetek vezetőinek javaslata alapján az államháztartásért felelős miniszter. Miről dönt az adósságkezelő? A forrásbevonás típusáról, módjáról és ütemezéséről az adósságkezelő dönt, természetesen az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott keretek között.

Kell-e nekünk is a vasbank? Forrás:ÁKK

Hitel kontra állampapír Előny Kevésszámú ismert hitelező, bármikor előtörleszthető, Széles befektetői kör, erős verseny, Hátrány Kevésszámú hitelező, korlátozott verseny, Nagyszámú befektető, csak visszavásárolni lehet, előtörleszteni nem. Forrás:ÁKK

Mi is az az állampapír? „5. § (1) 6. állampapír: a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, 57. hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat), illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti,” Forrás: 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról

Mi az a dematerializált értékpapír? 6. § (1)-(5) alapján Értékpapír: névre szóló, azonos módon kibocsátott, azonos névértékű és azonos jogokat megtestesítő okirat vagy elektronikus adat. 5. § (1) 29. dematerializált értékpapír: az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség, Forrás: 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról

Milyen szerepet tölt be az állampapír a pénz- és tőkepiacon? Az állampapír referenciahozam irányadó kamatként szolgál. (Pl. meghatározza a lakáscélú hitelek kamattámogatási mértékét.)* Likviditáskezelési eszköz mind a jegybank, mind a többi szereplő számára. A legbiztonságosabb belföldi befektetési/megtakarítási eszköz. Kulcsszereplő, akkor is szükség van a kibocsátására, ha az állam finanszírozási igénye egyébként nem indokolná. *Lásd a lakáscélú támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet , illetve az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII.29.) Korm. Rendelet megfelelő részeit.

Hogyan néz ki ma az állampapír? Nyomdai úton előállított Dematerializált

A forint állampapír kibocsátások összetétele aukción értékesített Diszkont Kincstárjegy (3 és 12 hónap, - elsődleges forgalmazók, Kincstár) Államkötvény (3, 5, 10 és 15 , - elsődleges forgalmazók, Kincstár) jegyzés vagy adagolt kibocsátás útján értékesített Lakossági állampapírok - forgalmazók, Kincstár) Forrás: ÁKK

Kint vagyunk-e már a vízből? A gazdasági fejlettségünkhöz képest magas adósságráta, de az utóbbi időben csökkenő tendenciájú. A államadósság magas költségei miatt többletre van szükség az elsődleges egyenlegben. Az államadósság szerkezetét tekintve túl magas volt, de már csökkenő tendenciájú a külföldi és a deviza részarány, de továbbra is nagy a megújítási szükséglet. Államadósság csak törvényi felhatalmazás alapján keletkezik (országgyűlés, kormány, nemzetgazdasági miniszter). A finanszírozást elsősorban a megfelelően működő forint állampapírpiac biztosítja. Az a jó, ha a belföldi befektetők finanszírozzák az államadósságot.