A középkor Európában

Középkori témák Lovaggá válás Kastélyok Öltözet Lovagok és az ő fegyverzetük Fegyverzet Középkori szerzetesek A kerekasztal lovagjai Lovagi tornák Katedrálisok Keresztes hadjáratok Szerzetesek és apácák

LOVAGGÁ VÁLÁS Egy fiú lovaggá válásának útja 7-8 éves kora körül kezdődött. Az ifjú újonc először is apród lett. Az apródok karddal vagdaltak egy hatalmas fadarabot, hogy így izmosodjanak, ami a lovaggá váláshoz nélkülözhetetlen volt.

Lovaggá válás 18-20 év között került sor a tulajdonképpeni lovaggá ütésre. Azon a reggelen bizonyos színű ruházatot viseltek, volt benne vörös (mint a vér), fehér (amely a tisztaságot jelképezte) és barna (mint a föld, mert oda térünk meg mindannyian, ha meghalunk). A lovaggá ütés úgy történt, hogy karddal megérintették az ifjú mindkét vállát.

Kastélyok A vár védelmi célból emelt erődítmény, megerősített épület vagy épületcsoport. Fénykora a középkorban volt, a feudális széttagoltság idején. Masszív falakkal akkora területet öveztek, ahol az őrség elférhetett. A várfalak szögletein védőtornyokkal: kör vagy négyszög alakú bástyákkal növelték a falak védelmét. a kaput külön kapubástya védte.

Kastélyok Az előkelők lakhelyei a középkor végén és a reneszánsz kezdetén szokás szerint meg voltak erősítve. Az erődszerű építkezés elemei (tornyok, vízzel telt árkok, hidak stb.) a kastélyépítészetben a mai napig is fenmaradtak. Az olyan kastélyt, amely már annyira meg van erősítve, hogy kisebb várnak is beillett, várkastélynak hívják.

Középkori viselet Schecker - A férfiak rövid, csípőig érő kabátot hordtak, amely a testhez simult. Övvel viselték. Elején gombos vagy mélyen kivágott volt, s hímzéssel díszítették. A vállrésznél kitömték. Gallérja állig érő volt. Ezalatt vászoninget viseltek.

Középkori viselet Miparti Divatos női és férfi viselet volt a XIV-XV. században. Egy függőleges, vízszintes vagy ferde vonal osztotta két különböző színre a ruhát. A két rész szabásában is különbözött. (pl: az egyik ujj szűk, a másik bő volt). Csak és kizárólag nemesek viselhették. Csőrös cipő Hegyes orrú cipő, melyet a középkorban szimbólumként viseltek. A cipő hosszát rendeletek szabályozták: a viselőjének gazdagságát jelképezte. Megesett, hogy a láb valódi méretének a háromszorosát is elérte. Ilyenkor dróttal erősítették a lábfejhez, vagy a bokához. De volt hogy fabetétet helyeztek bele.

Lovagok és fegyverzetük A lovag teljes fegyverzete 25-30 kg-ot nyomott. A páncélkovácsok mesteri munkájának köszönhetően még a teljes lemezpáncélban is viszonylag könnyű volt a mozgás. A lovagi felszerelés igen drága volt, esetenként meghaladhatta egy kisebb falu értékét.

Lovagok és fegyverzetük A 15. századra a lovagi tornákból színes társadalmi esemény lett. A lovagok bebizonyíthatták bátorságukat a közönség, az uralkodó és a hölgyek előtt. A barátságos lándzsatörés célja az volt, hogy kiüssék az ellenfelet a nyeregből vagy eltörjék a lándzsáját. A 15. századtól bonyolult szabályokkal játszották ezeket a haditornákat. A vesztesnek át kellett adnia fegyvereit, hogy aztán váltságdíjért visszavásárolja őket. A győztes pedig pénzjutalomban részesült. Voltak azonban olyan tornák amelyeken kimondottan az ellenség megsebesítése vagy megölése volt a cél.

Fegyverek A lovag legfontosabb támadófegyvere a 2-2,5 m hosszú lándzsa (kopja) volt. Ez a fegyver a XI-XII. század fordulóján váltotta fel a hajítódárdát. A lovagok idővel lovaikat is páncélba burkolták, melynek legdíszesebb darabja a fejpáncél volt. A lovas biztonságos ülését magas kápájú nyereg és kengyel biztosította.

Fegyverek Legbecsesebb fegyverük az egyenes kétélű kard volt. Közelharcban gyakran használtak csatabárdot, buzogányt és fokost. Ezt a fegyverzetet egészítette ki a tőr, amellyel a legyőzött ellenfélnek adták meg a kegyelemdöfést.

Középkori szerzetesek és apácák Szerzetesrend alatt az egyházuk által jóváhagyott szabályok szerint élő, kolostorban lakó szerzetesek közösségét értjük. A szerzetesrendek tagjai hármas fogadalmat tesznek: tisztaság (szüzesség), szegénység, engedelmesség (Istennel és az egyházzal szemben) + hallgatási fogadalom is.

Középkori szerzetesek és apácák Mielőtt egy szerzetest felszentelnének (azaz végleges fogadalmat tenne), át kell esnie egy rövidebb-hosszabb tanulási, beavatási szakaszon. A legtöbb rend esetében a következő lépcsőfokok léteznek: jelöltidő noviciátus szerzetesség Ezek időtartama rendenként változhat (a jelöltidő általában 1-2 év, a noviciátus 2-3 év az esetek többségében).

Lovagi tornák A lovagi tornák a lovagok számára lehetőséget teremtettek arra, hogy békeidőben is művelhessék a bajvívást, s bizonyítsák effajta tudásukat. A párbajok tétje sok esetben élet vagy halál volt. A küzdelmek kezdetben szabályok nélkül folytak, melynek eredménye hatalmas vérontás lett. Emiatt később írásban rögzített szabályokat fogalmaztak meg, melyek biztosították a kiegyenlített küzdelmet.

Lovagi tornák A klasszikus lovagi párharcok mellett voltak csoportos küzdelmek, illetve bábuval vívott harcok is. A két lovag közötti küzdelem általában lándzsával vagy karddal történt. A vesztes lovag átadta a győztesnek fegyvereit és páncélját. A győztes pedig váltságdíjat kért a legyőzöttért, melynek értéke a legyőzött lovag iránti tiszteletével volt arányban.

Katedrálisok A székesegyház vagy katedrális általában a püspök vagy érsek rezidenciájához közel áll. A középkorban a székesegyház nem feltétlenül a város legnagyobb temploma volt. A 18. századtól vált jellemzővé a monumentalitásra törekvés: az a szándék, hogy a székesegyházak emelkedjenek ki környezetükből.

A kereszteshadjáratok A keresztes háborúk a katolikus egyház és a pápa által szentesített, a keresztes lovagok részvételével folytatott nagyarányú hadjáratok voltak a 11–13. században. Fő céljuk a Szentföld megszerzése volt a muszlim araboktól és törököktől, bár némely hadjárat más afrikai és európai területek ellen irányult, például a negyedik, Konstantinápoly elleni keresztes háború.

Szerzetesek és apácák A szerzetesek és apácák külön kis cellákban laktak, de közösen étkeztek, imádkoztak. Naponta 8-szor keresték fel a kolostor templomát. Aszerzetesek élete nemcsak imádkozásból, hanem kemény fizikai munkából is állt.

A Kerekasztal lovagjai A kerekasztal az Artúr-mondakörben Britannia legendás királyának csiszolt márványasztala. Uther Pendragon adta ajándékba Leodagrance-nak, aki nászajándékként Artúr királynak adta. Százötven vagy más említés szerint ötven vagy tizenkét lovag fért el körülötte. Kereksége ezt jelképezte, hogy a körülötte ülők egyenrangúak, nincs asztalfő. Minden lovag arra vágyott, hogy bekerülhessen a kerekasztal lovagjai közé, de ezt a megtiszteltetést csak nehezen lehetett kivívni.