KÖZPONTI BANKOK

KÖZPONTI BANKOK FELADATA KÉTSZINTŰ BANKRENDSZER: központi bank – kereskedelmi bankok Pénzkibocsátás (forgalomban tartás) Inflációs kontroll Árfolyam stabilitás Monetáris politika NEM: kereskedelmi banki ügyletek, korlátozott pénzforgalmi ügyletek az államháztartás szerveivel ÚJABBAN: kereskedelmi bankok felügyeletében részvétel

Bank of England (1694) 1694-ben magánbankként jött létre, III. Vilmos által kiadott Royal Charter alapján a közjó érdekében (és a Franciaországgal vívott háború finanszírozására) 1946-ig magántulajdonban,de folyamatosan közintézmény, amely a köz érdekében tevékenykedik Kezdeti alaptőke: államnak adott kölcsön Kezdeti cél: a Kormányzat finanszírozása (1694, 1799-1821, I. VH) 1725: első papír bankjegyek kibocsátása 1844 Bank Charter Act - Exkluzív jog: érme- és pénzkibocsátás (Anglia és Wales), magánpénzibocsátás korlátozása XIX. Századtól: ‘bankok bankja’ – korlátozott kereskedelmi banki ügyletelés 1931 aranystandard vége Nagy-Britanniában 1946: államosítás – kormányzati irányítás jogilag lehetséges, ténylegesen a kormány nem élt irányítási jogkörével 2012: prudenciális felügyeleti hatóság és hatáskörök

FRANCIA JEGYBANK (1800) BANQUE DE FRANCE – bankjegy kibocsátás, de eredetileg csak Párizsban Eredetileg rt, irányítója: Régensi tanács , 3 cenzor 1808-1936: erősödő kormányzati befolyás: kormányzó Államosítás: 1936 (kormány által kinevezett 12 tanácsos), 1945: korábbi magánrészvényesek hosszúlejáratú államkötvényeket kaptak 1973, 1993: reformok, monetáris politika irányítója (kormány által kinevezett tanácsos, DE: nincs közvetlen kormány irányítási jog) 1999: Európai Monetáris Unió

NÉMET JEGYBANK Első központi Bank: POROSZ JEGYBANK (közvetlen kormány alatt) 1765 1875: Birodalmi Bank (REICHSBANK) – birodalmi kancellár irányítása alatt I. világháborútól: ‘bankóprés’, pénzromlás 1924: kormánytól való függetlenség, monetáris politika 1933-45: teljes kormányzati befolyás, háborúfinanszírozás 1948-1957: 3 tartományi bank + koordinálás (Bank deutscher Länder) 1957: DEUTSCHE BUNDESBANK: kormánytól független, önálló monetáris politika 1999: Európai Monetáris Unió

Európai Gazdasági Monetáris Unió Feltételrendszer (1988) A tőkemozgások szabadsága (1990) Közös monetáris hatóság Egységes monetáris politika Nem feltétel a közös költségvetési politika és költségvetés!! De tilos a költségvetés finanszírozása! 1992 Maastrichti szerződés – konvergencia kritériumok: államháztartás hiánya (max 3%), államadósság (max 60%), infláció, hosszú távú kamatok, teljes árfolyamstabilitás (2 év)

Európai Központi Bank 1979 European Exchange Rate Mechanism (ERM) – árfolyamstabilitás 1992 Maastricti Szerződés 1993 European Monetary Institute 1998 Európai Központi Bank alapítása 1999-től: Árfolyamok rögzítése, az euro bevezetése (számlapénzként), monetáris politika meghatározója a Központi Bankok Európai Rendszere 2002 Euro bankjegyek és érmék felváltják a nemzeti fizetőeszközöket

EURÓPAI KÖZPONTI BANK Központi Bankok Európai Rendszere – valamennyi központi bank tagja EKB feladatai: monetáris politika meghatározása: árstabilitás, bankjegy kibocsátás makroprodenciális felügyelet a rendszerszinten jelentős bankok felügyelete (SSM) szabályozás Szervezet: Kormányzótanács (eurozóna jegybankok kormányzói + executive board tagok) – monetáris politika, pénzügyi felügyeleti döntések Igazgatóság (executive board) – ügyintézés, Általános Tanács – jegybankok közti koordináció

AMERIKAI JEGYBANK (FED) Történelmileg első szövetséginek tekinthető bank: 1700-as évek végén – kormányzati finanszírozás és adók begyűjtése 1913: Federal Reserve Act (jegybanktörvény), a Federal Reserve System az USA központi bankja, cél: biztonságos, flexibilis és stabil mnetáris és pénzügyi rendszer A FED alapfunkciói: Monetáris politika meghatározása (árstabilitás, visszafogott hosszútávú kamataok és magas foglalkoztatás érdekében) Pénzügyi rendszer stabilitása (rendszerszintű kockázatok kezelése) A pénzügyi intézmények felügyelete A fizetési rendszer hatékonyságának és biztonságának elősegítése Fogyasztóvédelem

AMERIKAI JEGYBANK (FED) A FED struktúrája: 12 tartalékbank (12 kereskedelmi-gazdasági alapon szervezett körzet szerint) Eredetileg egymástól független monetáris politikát folytathattak Együttműködés és koordinált tevékenység 1935-től a Fed. Open Market Com. (FOMC) létrehozásával Ményebb integráció 1980-tól Federal Reserve Board of Governors A Kongresszus felügyelete alatt működteti a Federeal Reserve syst-et Általános iránymutatást ad a Federal Reserve System tagjainak Független Tagjait az Elnök nevezi ki a Szenátus egyetértésével 14 évre Federal Open Market Committee A monetáris politika fő döntéshozó szerve (kamatpolitika, nyíltpiaci műveletek) Tagjai: a Board tagjai és a 12 tartalékbank kormnyzói

Magyar Nemzeti Bank

Alapvető rendeltetése, státusza Jegybank és Pénzügyi felügyelet Központi Bankok Európai Rendszerének, valamint a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének tagja Független (szervezetileg és személyileg) Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.

Feladatai meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát. jogosult Magyarország hivatalos pénznemében bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által Magyarország hivatalos pénznemében kibocsátott bankjegy és érme Magyarország törvényes fizetőeszköze. deviza- és aranytartalékot képez, és kezeli azt. a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez. felvigyázza a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszereket. statisztikai információkat gyűjt és hoz nyilvánosságra. kialakítja a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitására vonatkozó makroprudenciális politikát, amelynek célja a pénzügyi közvetítőrendszer ellenállóképességének növelése, valamint a pénzügyi közvetítőrendszernek a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítása. külön törvényben meghatározott jogkörében szanálási hatóságként jár el. ellátja pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét.

Az MNB jogi formája Az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy. Cégnevét a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni. A részvénytársaság elnevezést a cégnevében nem kell feltüntetni. Alapító okiratát a részvényes állapítja meg, amelyet be kell mutatni az Országgyűlésnek. Részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot mint részvényest az államháztartásért felelős miniszter képviseli. Jegyzett tőkéje 10 000 000 000 Ft. A részvényes részvényesi határozattal dönt: a) az alapító okirat megállapításáról és módosításáról, b) a könyvvizsgáló megbízásáról és visszahívásáról és c) a könyvvizsgáló díjazásának megállapításáról.

Az MNB szervei a) a Monetáris Tanács, b) a Pénzügyi Stabilitási Tanács, c) az igazgatóság és d) a felügyelőbizottság.

Monetáris Tanács MNB legfőbb döntéshozó szerve a Monetáris Tanács. Hatásköre: Monetáris politika meghatározása Pénzkibocsátás Arany és devizatartalékképzés Árfolyampolitika, devizaműveletek Jegybanki satisztika

Monetáris tanács tagjai A Monetáris Tanács legalább 5, legfeljebb 9 tagú testület. A Monetáris Tanács tagjai megbízatásuk időtartama alatt munkaviszonyban állnak az MNB-vel. A Monetáris Tanács tagjai: a) az MNB elnöke, mint a Monetáris Tanács elnöke, b) az MNB alelnökei és c) a további tagok, akiket hat évre az Országgyűlés választ.

Az MNB elnöke és alelnökei Az MNB élén elnök áll, akinek személyére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnök számára. Az elnök megbízatása hat évre szól. Egy személy legfeljebb két alkalommal lehet az MNB elnöke. Az MNB elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.

Az igazgatóság Az igazgatóság felelős a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseinek végrehajtásáért, valamint az MNB működésének irányításáért. Az igazgatóság tagjai: a) az MNB elnöke mint az igazgatóság elnöke és b) az MNB alelnökei. Az igazgatóság hatáskörébe tartozik: a) a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács által hozott döntések végrehajtásának irányítása, b) az MNB számviteli beszámolójának megállapítása, az osztalék fizetéséről való döntés meghozatala, továbbá az üzletvezetésről és az MNB vagyoni helyzetéről szóló, a részvényesnek küldendő jelentés tervezetének jóváhagyása, c) az MNB szervezetével és belső irányításával összefüggő kérdések jóváhagyása, d) az MNB működésével, illetve feladatainak ellátásával kapcsolatos szakmai tervek és programok – ideértve a fejlesztési és működési költségtervet is – jóváhagyása, e) a felügyelőbizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az MNB belső ellenőrzési szervezetének irányítása, valamint a belső ellenőrzés tapasztalatainak és tervének megtárgyalása, f) a munkaviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjával, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjével összefüggő kollektív szerződés-módosítás.

Pénzügyi Stabilitási Tanács Az MNB hatáskörébe tartozó ügyek közül a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között a Pénzügyi Stabilitási Tanács jár el a a fizetési és elszámolási rendszer felvigyázásával, a makroprudenciális ellenőrzéssel, a szanálási hatósági feladatokkal és a pénzügyi felügyeleti feladatokkal kapcsolatos eljárásokban. A Pénzügyi Stabilitási Tanács tagjai: a) elnökként az MNB elnöke, b) a Tanács hatáskörébe tartozó feladatot felügyelő alelnökök, c) az MNB elnöke által kijelölt vezetők.

A felügyelőbizottság A felügyelőbizottság az MNB folyamatos tulajdonosi ellenőrzésének szerve. A felügyelőbizottság ellenőrzési hatásköre nem terjed ki a monetáris politikával és a pénzügyi stabilitás biztosításával kapcsolatos feladatokra, illetve azoknak az MNB eredményére gyakorolt hatására. A felügyelőbizottság tagjai: a) az Országgyűlés által választott elnöke, b) az Országgyűlés által választott további három tag, c) a miniszter képviselője és d) a miniszter által megbízott szakértő.

Könyvvizsgáló Az MNB köteles könyvvizsgálót megbízni beszámolóinak ellenőrzésére. Az MNB könyvvizsgálója legfeljebb öt évre kaphat megbízást. A megbízás lejártát követően 5 éven belül a könyvvizsgálónak az MNB könyvvizsgálói feladatának ellátására újabb megbízás nem adható .

Monetáris politika és annak eszközei Az MNB az elsődleges célja (árstabilitás) szolgálatában a monetáris politikai eszközökkel befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet. Az MNB monetáris politikáját, valamint e politika érvényesítésének eszközeit a törvény keretei között önállóan alakítja ki. Monetáris politikájának eszközeként az MNB: a) számlavezetési tevékenységével összefüggésben betétet fogad el és megfelelő biztosíték ellenében hitelt nyújt, b) nyíltpiaci műveletek és visszavásárlási megállapodások keretében értékpapírokat vásárol, ad el és közvetít az azonnali és származtatott piacokon, c) saját értékpapírokat bocsát ki, d) árfolyamokat és kamatokat befolyásol és határoz meg, e) értékpapírokat számítol le (visszleszámítol), f) szabályozza a kötelező tartalékot és g) egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz.