Magyar őstörténet 2018/2019, 2. félév

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A nyelvek eredete, nyelvtípusok
Advertisements

Elméletek a magyarok eredetéről
Sipos Mária – Várnai Zsuzsa MTA NytI Szombathely,
Bibliotheca Corviniana
Ősmagyarok a Kaukázus előterében?
A magyar nyelvtörténet korszakai
Magyar őstörténet 2012/2013, 2. félév
Őshaza itt-ott, őshaza mindenütt
A Szaltovói kultúra/2 A magyar érdeklődés kibontakozása (vázlat)
9. Őshaza itt-ott, őshaza mindenütt
Magyar őstörténet 2013/2014, 2. félév
A NYUGAT
A MAGYAR NÉP SZÜLETÉSE.
A görög történelem kezdetei
(1856. máj. 6 Freiberg–1939. szept. 23. London)
1.
1. Az alapnyelv 2. Az alapnyelv rekonstruálása
Uralisztika Az areális szempont.
Az uráli nyelvcsalád nyelvei A történeti szempont
Magyarország népességének alakulása a honfoglalástól napjainkig
4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok
A MAGYAR NYELV ÜGYE NEMZETI KULTÚRÁNK MEGÚJULÁSA
A magyar nyelv eredete és rokonsága.
A ősmagyar életmód és hitvilág
Az etruszkok eredetének kérdése (röviden)
A nyelv történeti vizsgálatának forrásai
A Szerb,Horvát,Román és Szlovák Nemzetiségi kultúra kibontakozása Készítette: Rezi Noémi.
38. A magyar illetve előmagyar történelem, a magyarság származása (bevezető) A 6. és a Középiskola 2. osztályában használható Dr. Mészáros Zoltán.
Középmagyar kor(1526–1772) 1526-tól a mohácsi vésztöl 1772-ig a felvilágosodás koráig tartott. Az ország ekkor: -török vész -három részbe szakadt
Tihany.
2. Ismerkedés a Damjanich Múzeummal
Tehetséggondozás a Miskolci Egyetemen. „csak tanult emberek tarthatják fent a nemzetet, illeszthetik be Európába.” „csak tanult emberek tarthatják fent.
A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai
A magyar nyelv történetének főbb korszakai
URALISZTIKA I. A nyelvrokonság. Nyelv - nyelvek…  Hány nyelvet beszélnek a világon?  ??? (3.000 – )  ??? Ismerünk-e minden nyelvet.
A Biblia.
A Történelem Forrásai Minden olyan dolgot, eszközt, mely a múlt megismeréséhez, megértéshez hozzásegít forrásnak nevezzük.
Ómagyar kor ( ).
Kazinczy Ferenc ( ).
Az ősi tudomány Geodézia Készítette: Jakab Csaba Lóránd.
A Kárpát-medence a honfoglalás előtt
A magyarság őstörténete
A magyarság eredete és vándorlása
A magyarok őstörténete
Karácsony Dicsőség mennyben az Istennek és
Nagy Beáta,Pap Kálmán,Kasza Angéla Mária és Szűcs Emese
A magyar nyelv finnugor rokonsága 5.
Az ősmagyar kor i.e től (magyar nyelv önálló életének kezdete)
Magyarok a Kaukázusban?
S ZENT CSALÁD A ÉV M áté M áté 2, Miután ők elvonultak, íme, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában és így szólt:
Finnországi emlékeim.
Politikai és szociálgeográfia I.
Nemzeti tudatunk és a finnugor nyelvrokonság Magyar őstörténet, 2015/2016, 2. félév1.
Nemzeti tudatunk és a finnugor nyelvrokonság Magyar őstörténet, 2015/2016, 2. félév1.
A zsidóság nyelvei Biró Tamás május 12.
A MAGYAR NYELV EREDETE Vas Sarolta óravázlata április 11.
Kialakulása, nyugati és keleti
HUNYADI JÁNOS Hunyadi Mátyás apja Hunyadi János, eredeti neve Szibinyáni Jánk, egy havasalföldi nemes család sarja volt. Birtokait, és ezzel a Hunyadi.
11. A sztyeppi kultúrkör hatása az erdőövi finnugor népekre
Magyar őstörténet 2016/2017, 2. félév
Vándorlás a kelet-európai pusztán
A magyar nyelv eredete és rokonsága.
Honfoglalás, letelepedés
A magyar nép őstörténete
Előd (Ügyek) és Emese fia
Demográfiai változások a XVIII. századi Magyarországon
Magyar őstörténet 2017/2018, 1. félév
A KERESZTÉNYSÉGNEK KÖSZÖNHETJÜK A KÖZPONTOZÁST ?.
Kolozsvár.
Emese ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYOK.
Előadás másolata:

Magyar őstörténet 2018/2019, 2. félév 1. A finnugor nyelvrokonság kutatástörténete 2. A magyarság eredettudatának kialakulása, változásai 3. A finnugor nyelvrokonság elméletének hazai fogadtatása Magyar őstörténet 2018/2019, 2. félév

A hun–magyar rokonság eszméjének születése Anonymus: Ezért akkor a hét fejedelmi személy … haddal igyekezett módját ejteni, hogy szülőföldjét elhagyja, s olyan földet foglaljon el magának, amelyen laknia lehet. Akkor a választásuk arra esett, hogy majd Pannónia földjét keresik fel. Erről ugyanis a szállongó hírből azt hallották, hogy az Attila király földje, akinek az ivadékából Álmos vezér, Árpád apja származott. (Pais Dezső fordítása) Kézai Simon: Hatodik évre tehát kimenvén véletlenül, a pusztában Belár fiainak nejeire, kik férjeik nélkül sátrakban tanyázának, s gyermekeikre bukkanának, kiket is vagyonostól sebes nyargalva a Meotis ingoványaiba vivének. Történt pedig, hogy azon gyermekek közt az alánok fejedelmének Dulának két leányát is elfogták, kiknek egyikét Hunor, másikát Mogor vevé nejül. S ezen nőktől vették eredetöket minden hunok és magyarok. (Szabó Károly fordítása) (Volt-e magyar hunhagyomány?)

Keletről jöttünk/1 Bíborbanszületett Konstantín: Amikor a türkök és az akkor kangarnak nevezett besenyők közt háború ütött ki, a türkök hadserege vereséget szenvedett és két részre szakadt. Az egyik rész kelet felé, Perzsia vidékén telepedett le… Julianus: Megtalálta pedig őket a nagy Etil folyó mellett. Kik látván őt, s megértvén, hogy keresztény magyar, nagyon örvendeztek megérkezése felett. … Bármit mondott nekik a hitről vagy egyebekről, a legfigyelmesebben hallgatták, mivel teljesen magyar a nyelvük; megértették őt, és ő is azokat.

Keletről jöttünk/2 Bonfini: Pius pápa azonban, aki, szavamra, kiválóan művelt volt, nem egyezik bele a magyaroknak hunoktól való származtatásába … egy veronai ember tanúságát hozza fel, aki azt mondta, hogy mikor a Tanais forrásvidékéig hatolt, ott magyar nyelven beszélő népre akadt. A mi felséges Mátyásunk is tudott affélékről: szarmata kereskedőktől hallott róla, és követeket meg kutatókat küldött oda, hogy ha lehetséges, csalogassák Pannóniába a rokon népet, melyet az állandó háborúk nem kis mértékben megapasztottak. Mindeddig ugyan nem tudta ezt elérni, de ha él, talán véghezviszi. Werbőczi István: A scytha népektől szakadt vagy származott magyarok ugyanis, elhagyván őshazájukat, a Dunán innen és túl elterülő felső Pannóniában telepedtek le és Attila vezérük alatt országuk határait messze mindenfelé kiterjesztvén, győzedelmes fegyvereikkel Német-, Olasz- és Spanyolországok határaiba nyomultak be. …a nemesség … eredetileg a hunnok és magyarok közt keletkezett, miután ezek Scythiából Pannoniába nyomultak…

Werbőczi István Tripartituma alapozta meg a magyar közgondolkodásban a hun‒magyar rokonság eszméjét

Hogyan jutott el Európa a finnugor nyelvrokonság megsejtéséhez? Szenczi Molnár Albert: a magyar egyetlen európai nyelvvel sem rokon Az első nyelvi megfigyelések a 17. század 2. felében, a 18. század elején: Fogel: finn–magyar összevetés: közös szavak és közös nyelvtani elemek (kéziratban maradt) Stiernhielm, Rudbeck: finn–magyar közös szavak A magyar fogadtatás: a hunok és a finnek is rokonaink

A héber a világ ősnyelve… Otrokocsi Fóris Ferenc (1648‒1718):

Otrokocsi Fóris Ferenc szófejtéseiből: (Idézi Halász Ignác: A magyar szófejtés és történeti fejlődése. NyK 33 /1903/: 1‒44.)

A finnugor nyelvek és népek megismerése (16–18. sz.) Diplomaták és kereskedelmi utazók Oroszország finnugor népeiről – Herberstein, Zalánkeméni Kakas István, Olearius, Witsen stb. Strahlenberg – összeáll a finnugor családfa (1730) Orosz expedíciók a 18. században európai tudósokkal – néprajzi megfigyelések, soknyelvű szótárak összeállítása Schlözer – a finnugor népek történetének kutatása

Strahlenberg: tabula polyglotta

A finnugor nyelvrokonság első alapművei… Sajnovics János: Demonstratio (1770) Gyarmathi Sámuel: Affinitas (1799) Sajnovics János

…és hazai fogadtatásuk Tiltakozók: Orczy Lőrinc Te pedig Tsillagász! bár akár ki lehetsz, Kedves rokonidhozz töstént viszsza mehetsz, Vélek száraz halból készült málét ehetsz, Mert lám ítéletet Nyelvünkről nem tehetsz. Rajongók: Dugonics András (Etelka, Jólánka, Etelkának leánya  a finnek, észtek, hunok egykor mind magyarok voltak) Dugonics András

Dugonics András szófejtései „Az a’ Karjeli Birodalom, mely Etelének örökös Jószága vala, éjszak felé vagyon a’ Balta-tengörnek Finomi öble mellett (sinus Finnicus). Ezt a’ sok részekre el oszlott Tengört azért nevezhették édes Eleink Baltának: mert (az ő képzelődéssek szerént) balta’formája vólt, vagyon mostanában is. A’ Karjeli Birodalomnak határjai ezek. I-szer a’ Fínomi öböl és Honvár (Hongria, Ingria, Ingermanland) II-szor: Nap keletre, egy gyönyörű kis Ország, melyet így neveztek: Holmi; mostanában: Holmia [Häme?] III-szor:Éjszak felé vagyon egy hoszszú Ország, melyet a’ Régiek Savónak mondottak; most Savólandiának is, Savó laxiának is [Savo] IV-szer: Nap-nyúgotra vagyon Bot ország (mostanában Bothnia). Azután: Finom-ország (most Finnia). Ismét Nyil-ország (most Nylandia [Uusimaa?]. Végtére Kaján-ország (mostanában Kajánia [Kajaani]). – Ezek bizonnyára mind Magyar nevek, ’s – azt – is jelentik: hogy Magyar Eleink ezen tartományokat bírtokokban tartották és innént mentek osztán a’ Világon széjjel. – Karjel-országnak Anya-várossát régi Eleink Vígvárnak nevezték, utóbbiak Víg-burgnak. A’ mostaniak Viburnak [Viborg, Viipuri]. (Dugonics András: Jólánka, 1. kötet, Pest és Pozsony, 1803-1804: 357–358/55. j.)

A történeti nyelvészet kialakulása a 19. század 1 A történeti nyelvészet kialakulása a 19. század 1. felében, a módszerek kidolgozása/1 A történeti nyelvészet célja a rokon nyelvek alapnyelvének rekonstruálása Rasmus Rask (1787–1832) Grammatikai megfelelések „Betűátmenetek” Alapszókincs

A történeti nyelvészet kialakulása a 19. század 1 A történeti nyelvészet kialakulása a 19. század 1. felében, a módszerek kidolgozása/2 Franz Bopp (1791–1867) 1816: a szanszkrit nyelv konjugációs rendszeréről, összehasonlítva a görög, latin, perzsa és germán nyelvekével A hangtani törvényszerűségek nem érdekelték, inkább a grammatikai formák Az ősi nyelvi állapotokhoz képest a mait romlásnak látta

A történeti nyelvészet kialakulása a 19. század 1 A történeti nyelvészet kialakulása a 19. század 1. felében, a módszerek kidolgozása/3 Jakob Grimm (1785–1863) A történeti módszer megteremtője, jogtörténetet hallgatva jutott eszébe a nyelvtörténet mint tudomány 1819-től több kötetben: Deutsche Grammatik Az írott források szólnak a régi nyelvállapotról A mai nyelvből feltárhatók a régi nyelvi jelenségek Hangtörvények

Hogyan lehet a nyelvrokonságot felismerni? → alapszókincs meghatározása → szabályos hangváltozások felismerése → alapnyelv hangrendszerének rekonstrukciója → az alapnyelv alaktani elemeinek rekonstrukciója (ragok, jelek, névmások stb.) Az alapszókincs tanúsága: következtetések az egykori életmódra és a földrajzi környezetre

A reformkor és a finnugor rokonság: Kazinczy Ferenc (Kazinczy Ferencz: A’ Nyelv’, az Irás’ feltalálása; a’ Magyar Nyelv’ Bölcsője, ’s legrégibb maradványaink. Felsőmagyarországi Minerva, 1825 januáriusz: 8.)

A reformkor és a dicsőséges múlt: Horvát István

Új expedíciók a 19. század közepén nyelvi anyag gyűjtése céljából M. A. Castrén: Baltikum, Skandinávia, Belső-Ázsia → balti finn nyelvek tanulmányozása, finnugor–szamojéd nyelvrokonság felfedezése, ázsiai őshaza elmélete Reguly Antal: Nyugat-Szibéria → nyelvi anyag gyűjtése és térképezés az északi hantiknál (rövidebb munka a manysik, mordvinok, marik körében)

A 19. század 2. fele mint a történeti nyelvészet nagy korszaka Nyelvrokonság-elméletek családfa: Schleicher hullám: Schmidt szivárvány: Schuchardt A történeti nyelvészet mellékszálakon is nyomoz (pl. sumer, dravida rokonság)

A nyelvrokonságtól az őshazáig Az alapnyelvet az őshazában beszélték → hol volt az őshaza? (a legjobb módszer: nyelvészeti paleontológia) Őshazaelméletek: Ázsiai: Wiedemann–Castrén Volga–kámai: Köppen Baltikum–okai: László Gyula Urál–nyugat-szibériai: Hajdú Péter És most? Juha Janhunen: a nyugat-szibériainál volt egy korábbi őshaza is még keletebbre

Nyelvrokonság=néprokonság? Eredetileg a finnugristák is úgy gondolták, hogy a kettő azonos 19. sz. 2. fele: a nyelvészek mellett néprajzosok is kutattak a rokon népeknél (Pápai Károly, Jankó János), antropológiai méréseket is végeztek A kettő nem ugyanaz, a felismeréshez egy tudományos vita vezetett (Vámbéry Ármin)

Az ugor–török háború (az 1870-es évektől a századfordulóig) A finnugor nyelvrokonság elfogadott tudományos állítássá válik A közvélemény a törökök és a régi magyar dicsőség oldalán (Arany J., Jókai) A korszakhoz tartozó antifinnugrista városi legendák: A finnugristák Habsburg-ügynökök Trefort Ágoston parancsba adta, hogy a finnugristáknak van igazuk

Az ugor‒török háború bajvívói Budenz József Vámbéry Ármin

A nemzettudat alakulása a 19. századi Magyarországon Werbőczi Tripartituma változatlanul a vármegyei jogalkalmazás egyik kézikönyve → a nemesség legalsó rétege is tud a hun–magyar rokonságról A század első felében megjelenő történelemkönyvek is a hun–magyar rokonságot tanítják A paraszti/kispolgári olvasóközönség számára a kalendáriumok hirdetik a dicső múltat a városi polgárság a sajtóból is értesülhet az aktuális eseményekről (pl. az „ugor–török háború állásáról is)

Vámbéry Ármin könyvének ismertetése a Vasárnapi Újságban (1882)

A 19–20. sz. fordulóján Tudományos expedíciók a finnugor népek és nyelvek tanulmányozására Új irányzatok a nyelvészetben (a történeti nyelvészet háttérbe szorulása) Új irányzat Magyarországon: a turanizmus – tudomány?, politika?

A finnugor nyelvrokonság a 20. század első felében Magyarországon A dilettáns nyelvhasonlítás elburjánzása (görög‒magyar, angol‒magyar stb. nyelvrokonságot tárgyaló művek megjelenése). Turanizmus és irredentizmus összefonódása (az egész turáni világot a magyarságnak kell vezetnie). A tudósok kilépnek a turáni mozgalomból. Naiv turanizmus: szeretjük a finnugorokat is (finnugor kultúrkonferenciák, a lívek támogatása). A Horthy-korszakban élvezte a legnagyobb támogatást a finnugor kapcsolatok ápolása (a nyelvrokonság miatt jó államközi kapcsolatok Észtországgal és Finnországgal). Magyar önkéntesek a szovjetek ellen a finnek oldalán a 2. világháborúban.

Finnugor népek a Szovjetunióban 1920-as évek: minden szépen indul, a finnugor autonómiák kezdeti lépései 1930-as évek: egyre rosszabb, 1937: a finnugor értelmiség likvidálása 1950-es évektől: az egykor üldözöttek rehabilitációja nem teljes 1964-tól: A brezsnyevi pangás idején tudatosan sorvasztják a nemzetiségi kultúrát és az anyanyelvi oktatást

Finnugrisztika és „antifinnugrizmus” a 2 Finnugrisztika és „antifinnugrizmus” a 2. világháború után Magyarországon és az emigrációban Új tanszékek, a nyelvészek mellett régészek, antropológusok is bekapcsolódnak a kutatásokba Kibontakozik a sumer–magyarológia az emigrációban → az ellenzékiek körében mint eltagadott igazság jelenik meg. Ez táplálja a finnugristák szovjet ügynökök c. új városi legendát Magyar tudósok nem jutnak be a Szovjetunió finnugor területeire (kivétel Bereczki Gábor és Vikár László, de ők is csak a török autonómiákba!) Példa a nemzeti identitás keresésének továbbélésére: az Paál Zoltán Arvisurája mint naiv szintézis

Bobula Ida (1900‒1981), a sumer‒magyarológia ősanyja

A finnugrisztika háttérbe szorulása a rendszerváltás utáni magyar közgondolkodásban Cenzúrázatlanul törnek fel a megalapozatlan nézetek (sumer rokonság, a Marsról jöttünk, Jézus magyar, Arvisura stb.) Elemi igény van a magyar identitás újrafogalmazására, feléled a nemzeti kultúra spontán ápolása (hagyományőrzés, rovásírás) Új városi legenda: az Akadémia akadályozza az új elméletek érvényesülést a tudományban „A finnugristák szovjet ügynökök” című városi legenda továbbélése „A finnugor rokonságot Finnországban már nem tanítják” című városi legenda megjelenése (külföldi tudósokra hivatkozás: Alinei, Marcantonio) 2010 után: a turanizmus a magyar külpolitika mozgatóerejévé válik