Középidő és Újidő

Középidő – 235 millió évtől 65 millió évig Triász: Kiindulás: Pangea, ős-Csendes-óceán - Hegységképződési szempontból nyugodt időszak - Hatalmas mennyiségű üledék halmozódik fel a tengerekben. Jellemző a nagyarányú mészkő- és dolomitképződés. - Újjászületik a Tethys-tenger Elkezdődik Laurázsia és Gondwana szétválása

Triász .

- A triász végén a déli kontinensről (Gondwana) lehasad a DK-i része, ami Ausztráliát, Antarktiszt, és az Indiai szubkontinens darabokat foglalja magába. - Ezzel formálódni kezd az Indiai-óceán medencéje - Később a Dk-i részről leválik India magja - Az élővilág uralkodói a hüllők és a nyitvatermő növények. Minden életteret hüllők népesítenek be. - Megjelennek viszont az első egyszerű, erszényes emlősök és az ősi zárvatermők is. Magyarországon: Dunántúli-középhegység (mészkő, dolomit)

Jura - Megkezdődik Laurázsia és a Gondwana további darabolódása, hasadékvölgy-rendszerek alakulnak ki. Lassan elválik egymástól É-Amerika és Eurázsia, valamint D-Amerika és Afrika - A távolodó lemezek között kialakul az Atlanti óceán

- Az óceán tágulása Eurázsiát keleten a Csendes-óceáni lemez felé tolja É-Amerika és D-Amerika ugyanezért nyugat felé nyomul. - Megindul a Pacifikus- hegységrendszer kialakulása. - Az Indiai-óceán hátsága élénk tevékenységbe kezd. Eurázsia felé taszítja Afrikát, és Indiát. - Megindul a Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása.

Kamcsatka Kuril-szigetek Japán Kis-Ázsia és Iráni-felföld peremhegyei

Jura élővilága: (Jurassic Park) A hüllők virágkora, a dinoszauruszok virágkora Kifejlődnek az első fejlett, méhlepényes emlősök valahol Gondwanan Ausztrália addigra már elhagyta a kontinenst, így oda a fejlett emlősök nem jutottak el. Ezért uralják Ausztrália élővilágát ma is az erszényesek. A zárvatermők terjednek Egyszikű és kétszikű is

Triceratops

Stegosaurius

Magyarországon: jura korú kőzetek vannak a Dunántúli-középhegységben több helyen Mecsek feketeszén készletei is jura korúak

Kréta Az egész Földön jellemzőek a tengerelöntések, a Pangea véglegesen szétesik, szélesedik az Indiai-óceán medencéje. A hegységrendszerek újabb láncokkal bővülnek.

Kréta végén nagy arányú kihalás zajlott, melynek okai kérdésesek Kréta végén nagy arányú kihalás zajlott, melynek okai kérdésesek. Kihalt az állatvilág fajainak ¾-e! Eltűnt sok nyitvatermő is. Megnyílik az út a fejlett emlősök, a madarak és zárvatermők előtt Magyarországon: Dunántúli középhegység üledékei (mészkő) bauxit és barnaszén készletei

Újidő 65 millióéve Harmadidőszak (65-2 millió év) - A középidő folyamatai folytatódnak. - Az időszak közepe (miocén kor) a legintenzívebb időszaka a Pacifikus és Eurázsiai hegységek képződésének. Nagyon aktív vulkános tevékenység jellemzi. A közeledés felemészti a Tethys medencéjét. Maradványi: a Földközi-tenger, Aral-tó, Kaszpi-tenger. Fekete-tenger

É-Amerika és D-Amerika összekapcsolódik a Közép-Amerika-i földhíd révén. (emiatt D-Amerika erszényes faunája jórészt kipusztul) Új hasadékrendszer elválasztja Antarktiszt és Ausztráliát. Előbbi dél felé, utóbbi ÉK felé sodródik. A kiemelkedő hegységek folyamatosan pusztulnak. A folyók a hordalékot a környező medencékbe és tengeröblökbe szállították. Igy un. feltöltött alföldeket hoztak létre.

Negyedidőszak 2 millió éve: a, pleisztocén (jégkorszak) A legfontosabb felszínformáló erő a jégár és a jégtakaró A mai élővilág az eljegesedések után alakult ki Jellemzőek az óriás méretű emlősök b, holocén (jelenidő) Az ember megjelenése

Barlangi medve koponya

Óriás lajhár Kardfogú tigris