1. hét Gazdaságstatisztika

A gazdaságstatisztika tárgya, feladata A gazdaságstatisztika tárgya: a múlt és a jelen gazdasági jelenségeinek és folyamatainak megismerése, elemzése - a jövőbeni cselekvés megalapozása érdekében. Az általános statisztikában megismert módszereket használják arra, hogy nemzetgazdasági és vállalati szinten a gazdasági teljesítményeket objektív mérőszámokkal minősítsék. A minősítés egyidejűleg jelent helyzetértékelést és térbeli vagy időbeli összehasonlítást. A gazdaságstatisztika feladata: - megbízható módszereket biztosítani a nemzetgazdaság állapotának vizsgálatához - a gazdasági folyamatok nyomon követése - nemzetközi, illetve térségi összehasonlítás

A gazdaságstatisztika eszközei - vizsgálati módszerek - fogalmak - mutatószámok és azok rendszerei - osztályozások - matematikai modellek

A gazdaságstatisztika tárgya, feladata, eszközei A gazdaságstatisztika nemzetgazdasági szinten olyan vizsgálati módszerekkel, fogalmakkal, osztályozásokkal dolgozik, amelyek nemzetközi összehasonlítást tesznek lehetővé. A nemzetközi módszerek adaptálásának szempontjai: - a korábbi módszertannal kialakított adatsorok folytathatóak legyenek, -láncolás oly módon, hogy egy kiválasztott év (Janus év) adatait mindkét módszerrel meghatározzák, ezzel kötik össze, teszik összehasonlíthatóvá az adatokat, - a nemzetközi metodikát úgy alkalmazzák, hogy abból többféle adat legyen nyerhető (pl. az nemzetközileg ajánlott osztályozást alkalmazzák, de a hazai igények szerint tovább részletezik) A vállalkozási szférában alkalmazott módszerek nem térnek el alapvetően a makrostatisztikában alkalmazott módszerektől.

A gazdaságstatisztika hazai hagyományai Korai számlálások : a népesség, a föld, a vagyon számbavételére törekedtek (adók kivetése, katonai sorozások) A hazai ágazati statisztikák kialakulásának kezdetei (mezőgazdasági, bányaipari, külkereskedelmi statisztikák, stb.) A magyar állami statisztikai szolgálat létrehozása (1867, Keleti Károly) A 19. század végére kialakult a nemzetgazdasági szintű gazdaságstatisztika. Az ágazati statisztikák eltérő fogalmakkal, módszerekkel dolgoztak. Az 1980-as évektől jutott érvényre hazánkban az ágazati statisztikákat integráló – a nemzetközi ajánlásokhoz is igazodó - nemzetgazdasági mérlegrendszer. Az 1990-es évek: alkalmazkodás az EUROSTAT módszertani ajánlásaihoz A nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében tett magyar lépések: Az ENSZ Statisztikai Bizottsága keretében kialakított módszertani ajánlások figyelembe vétele, Egyéb nemzetközi szervezetek (FAO, ILO, WHO,WTO, Világbank, IMF) metodikájához igazodás Az EUROSTAT által előírt módszerek alkalmazása

Történeti áttekintés 1867: Magyarországon a statisztikai szolgálat megkezdi működését. XX. sz. közepe: összehangolt gazdaságstatisztikai rendszerek kimunkálása. 1968: 2 statisztikai számbavételi módszer alkalmazása. 1992: statisztikai alapelvek megalkotása.

Központi Statisztikai Hivatal Elnöke: Dr. Vukovics Gabriella A KSH jellemzői: nagy múltú szervezet, a Kormány közvetlen felügyelete alá tartozik, szakmailag önálló, országos hatáskörű szervezet. Fő feladatai: adatfelvételek megtervezése, adatok felvétele, adatok feldolgozása, adatok tárolása, adatok elemzése és közzététele, az egyedi adatok védelme.

Országos Statisztikai Tanács A KSH elnökének szakmai tanácsadó szerve. Tagjai: a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek, az érdekképviseleti szervek a tudományos élet képviselői, a legnagyobb felhasználók kiemelkedő tudású szakemberei.

KSH kialakulásának kronológiája 1876:a statisztikai szolgálat működésének kezdete. XX. sz. közepe: összehangolt gazdaságstatisztikai rendszerek kialakítása. 1968: KGST és ENSZ ajánlások alkalmazása. 1990-től: EU-val való kapcsolat kialakítása. 1992: Genfi konferencia – statisztikai alapelvek.

A KSH adatszolgáltatási tevékenysége A KSH adatokat szolgáltat: az országgyűlés és a közigazgatás szervei, a társadalmi szervezetek, az érdekképviseletek, a helyi önkormányzatok, a köztestületek, a tudományos élet, a gazdasági szervezetek, a lakosság és a hírközlő szervek, valamint a nemzetközi szervezetek, a külföldi felhasználók részére. Az ország társadalmi és gazdasági helyzetére, népességének alakulására vonatkozó adatokat a KSH teszi közé.

A KSH adatszolgáltatási tevékenysége A hivatal tájékoztatása során az alábbi alapelveket érvényesíti: objektivitás, szakszerűség, teljes nyilvánosság (az egyedi adatok egyidejű védelme mellett), egyidejű tájékoztatás.

Központi Statisztikai Hivatal A statisztikai munka szabályozása

1993. XLVI. törvény „ A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára.”

1993. XLVI. törvény „ …a statisztikai célra gyűjtött egyedi adatot csak akkor lehet más célra használni, illetve mással közölni (átadni), ha az adatszolgáltató ehhez írásban hozzájárult, kivéve a közérdekű feladatot ellátó társadalmi és költségvetési szerveket, ezek adatai hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozhatók.”

1995. évi üzleti és kutatási célú adatszolgáltatásról szóló törvény „…kiadhatóak legyenek a statisztikai név- és lakcímjegyzékek, a népesség-nyilvántartást is felhasználhassák reprezentatív minták összeállításához, de nem szabad olyan ismérvet megjelölni a minta kiválasztásakor, amely „érzékeny” adatra vonatkozik.”

A KSH és az EUROSTAT kapcsolata Főbb állomások: 1991. – PHARE Statisztikai Regionális Projekt 1991. június – „A magyar statisztika középtávú fejlesztési programja” 1992. – Közös Nyilatkozat (KSH-EUROSTAT) 1994. – Közös Nyilatkozat (magyar, lengyel, cseh, szlovák, román, bolgár, szlovén statisztikai hivatalok – EUROSTAT)

A KSH és egyéb szervezetek kapcsolata Folyamatos kapcsolatot tart fenn a KSH: Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete (OECD) Nemzetközi Valutaalap (IMF) ENSZ Statisztikai Hivatala ENSZ szakosított szervezetei CESTAT: Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország együttműködési szervezete

- tudományos függetlenség - megbízhatóság - tárgyilagosság EUROSTAT: az Európai Unió Statisztikai Hivatala alapítva: 1953, Amszterdam Célok: - tárgyilagos és megbízható statisztikák készítése a közösségi döntések megalapozásához, - közösségi statisztikai információk széleskörű terjesztése hivatalok, médiák és az állampolgárok felé Működési elvek: - tudományos függetlenség - megbízhatóság - tárgyilagosság

EUROSTAT tevékenysége - az EUROSTAT összegezi a 15 EU tagország és a közelmúltban csatlakozott 10 ország, valamint Svájc, USA és Japán nemzeti statisztikai hivatalai által összegyűjtött adatokat. Az adatok összehasonlítását a nemzeti statisztikák harmonizálása biztosítja. - több évre terjedő statisztikai programokat indít a tagállamok nemzeti intézményeivel együttműködve (pl. ilyen volt a csatlakozás előkészítése) - együttműködik a nemzetközi szervezetekkel (OECD, ENSZ, Nemzetközi Valutaalap, Világbank)

A közösségi statisztikák témakörei Általános statisztika, illetve regionális statisztika Közgazdaság és pénzügy Népesség és szociális helyzet Ipar, kereskedelem és szolgáltatások Mezőgazdaság és halászat Külkereskedelem Közlekedés Környezetvédelem és energiagazdálkodás Kutatás-fejlesztés

Az EUROSTAT kiadványai és adatbázisai Kiadványok EUROSTAT évkönyv (megjelenik évente, nyomtatott és CD-rom formában) Statisztikák Röviden: kutatások és tanulmányok tematikus összefoglalója Eurostatisztikák: gazdasági elemzés és a gazdasági és társadalmi tevé- kenységek leírása Európa Szociális portréja: a 15 tagállam társadalmi helyzetképe Az Európai Unió Gazdasági Mutatója: makro-ökonómiai adatok EU-panoráma Adatbázisok NeW Kronos: 100 millió adat a tagállamokról és azok főbb partnereiről COMEXT: közösségi bel- és külkereskedelem Regio: társadalmi gazdasági adatok régiókra bontva EUROPROMS: a belső piac ipari termékeinek adatbázisa

Köszönöm a figyelmet!