Pénzügyi jog A vámjog szabályozása

A vámok jellemzői A vám általános jellemzője, hogy az állam veti ki, kötelező jellegű, ellenszolgáltatás nélküli befizetés, és az áruk – vámhatáron át történő –, forgalmához kötődik. A vámok az általuk érintett forgalom irányát tekintve lehetnek exportvámok és importvámok. Gazdaságpolitikai szempontból megkülönböztetünk kereskedelmi vámot, amely az áruforgalom normál működéséhez kapcsolódik, mint egy forgalmi jellegű adó; védő vámot, amely az adott ország belföldi termelésének védelme, antidömping vámot, amelyet akkor alkalmaznak, ha egy országból az ottani előállítási ár alatti áron szállítanak a másik országba árukat.

Hatályos szabályozás Az uniós szabályozás Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete az Uniós Vámkódex létrehozásáról, A Tanács 1186/2009/EK rendelete a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról (vámmentességi rendelet), A Tanács 2658/87/EGK rendelete a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról A magyar szabályozás A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény

Az Európai Unió vámjogi szabályozásának alapvető jogforrásai Az uniós vámjogi szabályozás azok közé a szabályozási területek közé tartozik, amely – szemben például az adókra vonatkozó közösségi szabályokkal – közvetlenül alkalmazható, de néhány területen (pl. a vámszervezet kialakítása) fennmarad a nemzeti szabályozás.

A Római Szerződés valamint az EUMSz alapvető vámjogi rendelkezései A vámjogi szabályozás szempontjából az első és legfontosabb jogforrás a Római Szerződés ill. az EUMSz., amely kimondja, hogy a Közösség/Unió olyan vámunión alapul, amely a teljes árukereskedelemre kiterjed; a vámunió magában foglalja a vámok, mennyiségi korlátozások és azokkal azonos hatású intézkedések teljes körű tilalmát a tagállamok között; a vámunió magában foglalja az egységes vámtarifa elfogadását és alkalmazását a Közösségen/Unión kívüli harmadik országokkal szemben. A harmadik országokból érkező termékek akkor tekinthetők a Közösségen/Unión belül szabad forgalomban lévőnek, ha az adott tagállamban eleget tettek a behozatal alaki követelményeinek, és a fizetendő vámot vagy az azzal azonos hatású díjakat az adott tagállamban e termékekre beszedték, és azt sem teljes egészében, sem részben nem térítették vissza.

Statisztikai illeték ügy A vámmal azonos hatású intézkedés fogalmának meghatározása. Minden vagyoni természetű teher, legyen bármilyen csekély, legyen bármi az elnevezése és alkalmazásának módja, amelyet egyoldalúan, a határ átlépésének tényénél fogva vetnek ki a hazai, illetve külföldi termékekre, és amely nem szoros értelemben vett vám vámmal azonos hatású intézkedésnek minősül akkor is, ha nem az állam javára vetik ki, nincs diszkriminatív vagy védő hatása, és az az áru, amire kivetik semmilyen hazai áruval nem versenyez.

Diamantarbeiders-ügy Vámmal egyenlő hatású díj fogalma magába foglal minden, a kifejezett vámtól eltérő olyan pénzügyi terhet, amely a Közösségen belül mozgó árukat a határátlépésük okán terheli, feltéve, ha a Szerződés külön rendelkezései nem engedélyezik e pénzügyi terheket.

Mennyiségi korlátozások és azzal azonos hatású intézkedések A Római Szerződés / EUMSz tiltja a tagállamok között a behozatal és a kivitel mennyiségi korlátozását és minden, a mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedést. A mennyiségi korlátozások tilalma jelenti egyrészt azt, hogy a tagállamok új korlátozásokat nem vezethetnek be, továbbá kötelességük a meglévő akadályok lebontása (értve ez alatt az olyan állami és nem állami intézkedéseket, amelyek a tagállamok közötti kereskedelmet akadályozzák). Az intézkedés fogalma alatt a törvényeket, rendelkezéseket, közigazgatási rendelkezéseket, közigazgatási gyakorlatokat, valamint a hatóság által kiadott valamennyi jogszabályt kell érteni, beleértve az ajánlásokat is.

Dassonville ügy Az Európai Bíróság ítéletében kimondta, hogy valamely tagállam által megkövetelt olyan eredetiségigazolás, amely nehezebben hozzáférhető egy másik tagállamban szabad kereskedelmi forgalomban lévő, eredeti terméket importáló, mint az ugyanezen, közvetlenül az előállító országból érkező terméket importáló számára, a mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedést képez, mely összeegyeztethetetlen a Római Szerződéssel. Általánosan megfogalmazva: a tagállamok minden olyan kereskedelemre vonatkozó szabályát, amely közvetlenül vagy közvetve, ténylegesen vagy potenciálisan akadályozhatja a Közösségen belüli kereskedelmet, mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedésnek kell tekinteni.

Cassis de Dijon ügy Az Európai Bíróság megállapította, hogy "az import mennyiségi korlátozásával azonos hatású intézkedések" fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az emberi fogyasztásra szánt alkoholtartalmú italok minimális alkoholtartalmának meghatározása egy tagállam jogszabályaiban a fenti rendelkezésben írt tilalom hatálya alá esik, ha egy másik tagállamban jogszerűen előállított és forgalmazott alkoholtartalmú ital behozataláról van szó.

Keck és Mithouard Az Európai Bíróság kimondta, hogy „a bizonyos értékesítési megoldásokat korlátozó vagy tiltó nemzeti rendelkezéseknek a más tagállamokból származó termékekkel szembeni alkalmazása nem valósítja meg a tagállamok közötti kereskedelem közvetlen vagy közvetett, tényleges vagy potenciális akadályozását a Dassonville ítélet szerint mindaddig, amíg a kérdéses rendelkezések minden érintett, a tagállam felségterületén működő vállalkozóra vonatkoznak, és amennyiben azoknak de jure és de facto ugyanolyan hatásuk van a hazai és a többi tagországból származó termékek forgalmazására”.

A mennyiségi korlátozások és azokkal azonos hatású intézkedések általános tilalma alóli kivételek a közerkölcs (Henn and Darby, Conegate) , a közrend, a közbiztonság (Campus Oil), az emberek, az állatok és növények egészségének és életének védelme (Sandoz), a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme Campus Oil Mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek minősül az a szabályozás, amely valamennyi importőr számára előírja azt a kötelezettséget, hogy a szükségleteik egy bizonyos százalékáig az olajtermékeket a nemzeti területen található finomítótól kell beszerezni. Egy olyan tagállam azonban, amelynek az olajtermék-ellátása teljesen, vagy majdnem teljesen a behozataltól függ, felhasználhatja a közbiztonság indokát ahhoz, hogy előírja az importőrök számára azt a kötelezettséget, hogy a szükségleteik egy bizonyos százalékát a területén fekvő finomítónálrögzített áron történő vétellel fedjék le, a finomító kitermelésével arányban viselt költségek alapján, ha a kérdéses finomító a termelését nem tudja az érintett piacon található versenyárakon, szabadon eladni. Henn and Darby Egy tagállam olyan jogszabálya, mely megtiltja pornográf árucikkek ezen államba való behozatalát, mennyiségi korlátozást valósít meg. Bármely tagállam jogosult azonban megtiltani más tagállamból érkező, belső jogszabályainak értelmében szemérmetlen vagy obszcén jellegű tárgyak behozatalát. Conegate Egy tagállam nem tilthatja meg bizonyos termékek importját azon az alapon, hogy azok sértik a közerkölcsöt, illetve obszcének, ha ugyanezen árukat területén szabadon elő lehet állítani, Sandoz A közösségi jog nem zár ki egy olyan nemzeti szabályozást, amely megtiltja olyan élelmiszerek előzetes hatósági engedély nélküli forgalomba hozatalát, amelyeket egy másik tagállamban jogszerűen forgalomba hoztak, és amelyek hozzáadott vitamint tartalmaznak, feltéve, hogy a forgalomba-hozatalt engedélyezik, amennyiben a vitaminok hozzáadása tényleges szükségletnek felel meg, így különösen technológiai vagy táplálkozás-tudományi szükségletnek. A közösségi jog ugyanakkor kizárja az olyan nemzeti szabályozást, amely a forgalomba-hozatalt csak akkor engedélyezi, ha az importáló bizonyítja, hogy a kérdéses termék nem káros az egészségre; a nemzeti hatóságok azonban kérhetik az importálótól, hogy mutassa be a birtokában lévő minden olyan iratot, amelyek hasznosak lehetnek a tények megítéléséhez. Egyúttal a közösségi jog kizárja az olyan nemzeti szabályozást, amely a forgalomba-hozatalt csak akkor engedélyezi, ha az importáló bizonyítja, hogy a kérdéses termék forgalomba-hozatalára szükséglet van a piacon.

Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete az Uniós Vámkódex létrehozásáról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A vámjogszabályok alkalmazási köre, a vám küldetése és fogalommeghatározások A személyek vámjogszabályok szerinti jogai és kötelezettségei AZOK A TÉNYEZŐK, AMELYEK ALAPJÁN AZ ÁRUFORGALOMRA VONATKOZÓ BEHOZATALI ÉS KIVITELI VÁMOT ÉS MÁS INTÉZKEDÉSEKET ALKALMAZZÁK Közös vámtarifa és az áruk tarifális besorolása Az áruk származása Az áruk vámértéke VÁMTARTOZÁS ÉS BIZTOSÍTÉKOK Vámtartozás keletkezése Biztosíték a lehetséges vagy meglévő vámtartozásra A behozatali vagy kiviteli vám összegének beszedése, megfizetése, visszafizetése és elengedése A vámtartozás megszűnése AZ UNIÓ VÁMTERÜLETÉRE BESZÁLLÍTOTT ÁRUK Belépési gyűjtő árunyilatkozat Az áruk érkezése A VÁMJOGI STÁTUSRA, AZ ÁRUK VÁMELJÁRÁS ALÁ VONÁSÁRA, A MEGERŐSÍTÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Az áruk vámjogi státusa Áruk vámeljárás alá vonása Az áruk ellenőrzése és kiadása Árukról történő rendelkezés SZABAD FORGALOMBA BOCSÁTÁS ÉS BEHOZATALIVÁM-MENTESSÉG Szabad forgalomba bocsátás Behozatalivám-mentesség KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK Külső és belső árutovábbítás Uniós árutovábbítás Vámraktározás Vámszabad területek Ideiglenes behozatal Meghatározott célra történő felhasználás Aktív feldolgozás Passzív feldolgozás AZ UNIÓ VÁMTERÜLETÉRŐL KIVITT ÁRUK

A vámtarifa A Közös Vámtarifa magában foglalja: a) a 2658/87/EGK tanácsi rendelet által megállapított Kombinált Nómenklatúrát; b) minden más nómenklatúrát, amely teljes egészében vagy részben a Kombinált Nómenklatúrán alapul; c) a Kombinált Nómenklatúra hatálya alá tartozó árukra alkalmazandó szerződéses vagy normál, autonóm vámot; d) az azokban a megállapodásokban szereplő preferenciális tarifális intézkedéseket, amelyeket az Unió kötött bizonyos, az Unió vámterületén kívüli országokkal; e) azokat a preferenciális tarifális intézkedéseket, amelyeket az Unió egyoldalúan fogadott el bizonyos, az Unió vámterületén kívüli országok vonatkozásában; f) azokat az autonóm intézkedéseket, amelyek bizonyos árukra vonatkozó vám csökkentéséről vagy az annak megfizetése alóli kivételről rendelkeznek; g) a bizonyos árukra – jellegük vagy meghatározott célra történő felhasználásuk folytán – megadott kedvezményes tarifális elbánást; h) a mezőgazdasági, kereskedelmi vagy más uniós jogszabályok által megállapított egyéb tarifális intézkedéseket. A tarifális intézkedések közé tartoznak: a vámkontingensek; a vámplafonok; értékkiegyenlítő vámok; antidömping vámok.

A magyar szabályozás Azon kérdéseket, amelyek továbbra is magyar - tagállami - szabályozási hatáskörben maradnak két alapvető jogszabály tartalmazza: a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény

Az uniós és nem uniós áru Az „uniós áru” fogalma alá tartozik: a) teljes egészében az Unió vámterületén létrejött vagy előállított áruk, amelyek nem tartalmaznak az Unió vámterületének részét nem képező országokból vagy területekről behozott árukat; b) az Unió vámterületének részét nem képező országokból vagy területekről erre a területre beszállított és szabad forgalomba bocsátott áruk; c) az Unió vámterületén belül kizárólag a b) pontban említett árukból vagy az a) és b) pontban említett árukból előállított vagy termelt áruk; Amely áru e feltételeknek nem felel meg, az „nem uniós árunak” tekintendő. A nem uniós áru vámjogi szabad forgalomba helyezéssel nyeri el az uniós áru vámjogi státuszát.

A vámeljárás alapvető elemei A vámeljárás alapvetően az ügyfél nyilatkozata alapján indul, akinek alapkötelezettsége a vámhatáron a jelentkezés, vám elé állítás; az árubejelentés, és az árubemutatás. Az írásbeli árubejelentés alapdokumentuma a Vámárunyilatkozat (normál, egyszerűsített vagy kiegészítő). A vámhatóság az elfogadott vám-árunyilatkozatban szereplő adatok pontosságának megerősítése céljából: a) megvizsgálhatja az árunyilatkozatot és az azt alátámasztó okmányokat; b) előírhatja a nyilatkozattevő számára, hogy egyéb okmányokat is benyújtson; c) megvizsgálhatja az árukat; d) mintákat vehet elemzéshez vagy az áruk részletes vizsgálatához.

Az áruk származása Az Unió szabályozás háromféle származási szabályrendszert különböztet meg: a nem kedvezményes szabályokat, a kedvezményes (preferenciális) szabályokat, valamint a vámuniós szabályokat. A preferenciális származási szabályok hatálya az Unió részéről autonóm módon a fejlődő országok termékeire biztosított, valamint Bosznia-Hercegovinának, Horvátországnak, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak, Macedóniának, a Nyugati Partnak és a Gázai övezetnek nyújtott kereskedelmi kedvezményekhez kapcsolódik. A preferenciális szabályok az érintett, a feltételeket teljesítő országokból származó termékek vonatkozásában tarifális kedvezeményeket (akár 0 mértékű vámot) jelentenek. Vámuniós megállapodások. Az Európai Unió Törökországgal, Andorrával és San Marino-val olyan megállapodásokat kötött, amely alapján kölcsönösen biztosítják egymás irányában az áruk teljes körének a szabad áramlását.

Vámeljárások Az Uniós Vámkódexben szabályozott vámeljárások a következők: a)  szabad forgalomba bocsátás b) árutovábbítás (külső/belső) c) tárolás d) vámraktározás e) aktív feldolgozás f) ideiglenes behozatal g) passzív feldolgozás h) kivitel.

Szabad forgalomba bocsátás A szabad forgalomba bocsátással a nem unós áru elnyeri az uniós áru vámjogi helyzetét. Miután egy áru uniós vámjogi státuszt szerzett szabadon szállítható és értékesíthető az Unión belül. A szabad forgalomba bocsátás a következőket foglalja magában: a) az esedékes behozatali vám beszedése; b) adott esetben egyéb terhek beszedése, ahogyan azt az egyéb terhek beszedésére vonatkozó hatályban lévő vonatkozó rendelkezések előírják; c) kereskedelempolitikai intézkedések, valamint tilalmak és korlátozások alkalmazása, amennyiben azokat nem kell alkalmazni egy korábbi szakaszban; és d) az áruk behozatala tekintetében megállapított egyéb alakiságok elvégzése.

Behozatali vámmentesség Azon nem uniós árunak, amelyet – miután eredetileg az Unió vámterületéről uniós áruként vittek ki – három éven belül erre a vámterületre visszahoznak és szabad forgalomba bocsátásra bejelentenek, az érintett személy kérelmére behozatalivám-mentességet kell biztosítani. A behozatalivám-mentességet csak akkor lehet megadni, ha az áru visszahozatala ugyanabban az állapotban történik, amelyben kivitelére sor került.

Árutovábbítás A külső árutovábbítási eljárás keretében történik az áruk uniós vámterületen belül egyik helyről egy másik helyre való mozgása nem uniós áruk vonatkozásában anélkül, hogy arra behozatali vámok és más terhek, vagy kereskedelempolitikai intézkedések vonatkoznának; Uniós áruk vonatkozásában, annak érdekében, hogy a kiviteli intézkedésekben (korlátozások, avagy támogatások) részesülő vagy azok hatálya alá tartozó termékek ne kerüljék meg ezen intézkedéseket vagy ne részesüljenek jogosulatlanul ezen intézkedésekből. A belső árutovábbítási eljárás keretében történik az uniós helyzetű árunak az uniós vámterületen belül egyik helyről egy másik helyre, valamely harmadik országon keresztül történő szállítását a vámjogi státusának változatlanul hagyása mellett. (Pl. Németországból a nem tagállam Svájcon keresztül Olaszországba történő áruszállítás).

Tárolás A tárolási eljárás során a nem uniós áruk az Unió vámterületén tárolhatók anélkül, hogy a következők bármelyikének a hatálya alá tartoznának: a) behozatali vám; b) egyéb terhek az egyéb vonatkozó hatályban lévő rendelkezések szerint; c) kereskedelempolitikai intézkedések, amennyiben azok nem tiltják az áruknak az Unió vámterületére való belépését, illetve onnan való kilépését. A vámhatóságok engedélyezhetik az áruk vámraktározására szolgáló raktározási létesítményekben az uniós áruk tárolását. Az áruk nem tekinthetők úgy, hogy vámraktározási eljárás alatt állnak.

Vámraktározás A vámraktározási eljárás szerint nem uniós áruk az erre az eljárásra a vámhatóságok által engedélyezett helyiségekben vagy bármilyen egyéb helyen vámfelügyelet alatt tárolhatók (vámraktárak). A vámraktárakat áruk vámraktározására használhatja bármely személy (közvámraktár) vagy a vámraktározás engedélyese (magánvámraktár).

Meghatározott célra történő felhasználás A meghatározott célra történő felhasználási eljárás szerint az áruk szabad forgalomba bocsáthatók nulla vagy csökkentett vámtétel mellett, különleges felhasználásukra figyelemmel. Ha az áruk olyan termelési szakaszban vannak, amelyben kizárólag az előírt meghatározott célú felhasználás érhető el költséghatékony módon, a vámhatóságok az engedélyben meghatározhatják azokat a feltételeket, amelyek alapján úgy tekintendő, hogy az árukat felhasználták arra a célra, amelyet a nulla vagy a csökkentett vámtétel alkalmazásához meghatároztak.

Aktív feldolgozás Az aktív feldolgozási eljárás lehetővé teszi, hogy a nem uniós árukat az Unió vámterületén egy vagy több feldolgozási műveletnek vessék alá, anélkül, hogy ez az áru behozatali vám vagy kereskedelempolitikai intézkedések hatálya alá esne.

Ideiglenes behozatal Az ideiglenes behozatali eljárás lehetővé teszi az újrakivitelre szánt nem uniós áruk különleges felhasználását az Unió vámterületén a behozatali vám alóli teljes vagy részleges mentesség mellett, és az alábbiak bármelyikének alkalmazása nélkül: a) egyéb terhek az egyéb vonatkozó hatályban lévő rendelkezések szerint; b) kereskedelempolitikai intézkedések, amennyiben azok nem tiltják az áruknak az Unió vámterületére való belépését, illetve onnan való kilépését. Az ideiglenes behozatali eljárás csak akkor alkalmazható, ha a következő feltételek teljesülnek: a) az árukon nem kívánnak semmiféle változást végrehajtani, kivéve a használatból eredő szokásos értékcsökkenést; b) biztosítható az eljárás alá vont áruk azonosíthatósága, kivéve ha az azonosításra szolgáló intézkedések hiánya – tekintettel az áru vagy a tervezett használat jellegére – nem teremt alapot az eljárással való valamiféle visszaélésre, vagy a 223. cikkben említett esetben, amikor a helyettesítő árukra megállapított feltételeknek való megfelelés megerősíthető; c) a vámeljárás jogosultja az Unió vámterületén kívül letelepedett, kivéve ha erről másképp rendelkeznek; d) az uniós vámjogszabályokban meghatározott teljes vagy részleges vámmentességre vonatkozó követelmények teljesülnek. A leghosszabb időtartam, ameddig az áru ideiglenes behozatali eljárás hatálya alatt állhat, 24 hónap, de a vámhatóság az érintett személy kérésére meghosszabbíthatja (legfeljebb 10 évig).

Passzív feldolgozás A passzív feldolgozási eljárás alatt uniós áruk ideiglenesen kivihetők az Unió vámterületéről annak érdekében, hogy azokat feldolgozási műveleteknek vessék alá. Az ezekből az árukból eredő feldolgozott termékek szabad forgalomba bocsáthatók a behozatali vám alóli teljes vagy részleges mentesség mellett az engedélyes vagy az Unió vámterületén letelepedett bármely egyéb személy kérelmére, feltéve hogy e személy megszerezte az engedélyes hozzájárulását, és az engedélyezés feltételei teljesülnek. Az Uniós Vámkódex lehetőséget ad arra is, hogy a javítás céljából ideiglenesen kiszállított közösségi helyzetű áru helyett olyan harmadik országból származó árut hozzanak be, amely a kiszállított áruval azonos tarifális besorolású, azonos minőségű és azonos műszaki jellemzővel rendelkezne ha a kiszállított áru a javításon keresztülment volna (szabvány csere rendszer).

Kivitel A kiviteli eljárás lehetővé teszi, hogy a közösségi helyzetű áru elhagyja az Unió vámterületét. A kivitel magába foglalja a kiléptetési eljárást, beleértve a kereskedelempolitikai intézkedések alkalmazását és ahol szükséges a kiviteli vámok kiszabását is. Az Unió vámterületéről ideiglenesen kivitt uniós áruk újrabehozataluk feltétele mellett kivitelivám-mentességben részesülnek.