Hellner Szelina, Kincses Gábor, Bartha Zsolt Sport és Üzlet Hellner Szelina, Kincses Gábor, Bartha Zsolt https://testneveles.bme.hu/oktatas/targyak- sportagak/228-sport-es-uzlet gkincses@eik.bme.hu
A sportfinanszírozás története
Vissza a múltba Ókori pánhellén játékok 19. sz. közepéig csak hobbisport 1870-es évektől szervezett sport -egyesületek -szakszövetségek -sportági szabályok -a kultúra szerves része
1896 újkori olimpiai játékok -a sport és gazdaság találkozása 1900-1960 klasszikus amatőr sport -önfinanszírozó -egyesületi tagdíj -sportlétesítmények építése
Versenysport anyagi bázisa -jegyeladások, hírdetések -labdarúgás és más csapatsportok Szocialista sport -állami pénzek -direkt támogatás -ingyenes használat
Új beruházások -Népstadion, Tatai edzőtábor -Dunavarsányi vízitelep Kiemelt sportágak -Labdarúgás, vízisportok, vívás -Torna, atlétika, küzdősportok
Bázisvállalatok, minisztériumok -közvetlen pénzügyi források -”sportállás” -jellemzően egyesületek -központi pénzek 1960-tól a sportgazdaság fejlődése -fogyasztói szokások átalakulása -megnövekedett szabadidő
Televízió megjelenése -reklámok, hírdetések -közvetítési jogok -világversenyek felértékelődése -infrastruktúra fejlesztés
Új erőforrások a sportban Reklámeszközök széles választéka -bajnokság, csapat elnevezése -stadion, szektor elnevezése -logó, márkanév marketing -mindenféle hírdetőtábla -közösségi média
Bevételek, kiadások, jövedelmezőség -eladható sportágak -horribilis költségvetés -”keleti tulajdonosok” -110 sportág a világon -98% amatőr -önköltséges finanszírozás
Hazai viszonyok -100 sportág, 78 szakszövetség -3500 egyesület, 420000 versenyző -a lakosság 2,8%-a mozog rendszeresen -építési programok -köz és magánfinanszírozás kombinációja -település költségvetésének 0,2-0,8%
A hazai sportfinanszírozás háttere A sportipar üzletszerű működése -tőkebefektetés mértéke -fogyasztóorientált szemlélet -üzleti intézményrendszer A sportipar működési modelljei -1989-90 a leépülés -2010 a sport nemzetstratégiai ágazat
Nonprofit -tulajdonos: tagsági jellegű -a sport : tevékenység -a fogyasztó: mellékes -forma : civil szervezet -jellemző cél: költségek csökkentése
Állami modell -tulajdonos : képviseleti -a sport : presztízs -a fogyasztó : mellékes -a forma : vegyes -jellemző cél : társadalmi
Üzleti modell -tulajdonos : valós -a sport : szolgáltatás -a fogyasztó : a legfőbb -a forma : gazdasági társaság -jellemző cél : értékteremtés
A sportfinanszírozás elméleti háttere -egyéni sportolás, fizikai aktivitás -a sport szervezetrendszere -a sport intézményrendszere A sportfinanszírozás struktúrája -Nonformális sport -Formális magánfinanszírozású sport
Részvételi finanszírozás -a sportoló szolgáltatást vásárol -a sport klasszikus esete Külső finanszírozás -külső piaci szereplők -közönségsport -marketingsport -médiasport
Vegyes magánfinanszírozás Közösségi finanszírozás
Az Unió sportrendszerei Bürokratikus -Franciaország,Finnország -közhivatalok aktív szerepe Küldetéstudatos -Németország, olaszország -civilek szerepe -döntési önállóság
Vállalkozási -Egyesült Királyság -gazdasági kereslet Szociális -Hollandia -szociális partnerek együttműködése
A magyar gyakorlat -sportágazat részesedése 0,7-1% -az uniós átlag 1,5-2,5% -bázisalapú finanszírozás -állam, önkormányzat, vállalat -30-50-20% -1%-os tagdíjbevétel – Unió 25-40% -MOB