TELEPÜLÉS-EGÉSZSÉGTAN
A település épületek és lakások, valamint a lakók igényeit kiszolgáló létesítmények hálózata. A település infrastruktúrája szociális és műszaki jellegű létesítmények és intézmények olyan összefüggő rendszere, amely biztosítja a település működését és fejlődését. közműhálózat úthálózat hulladékkezelő létesítmények kereskedelmi egységek egészségügyi intézmények gyermek- és ifjúsági intézmények
TELEPÜLÉSEK TELEPÜLÉSHÁLÓZAT kis- és aprófalvas közepes- és nagyfalvas TELEPÜLÉSFORMÁK tanya falu város városhalmaz (agglomeráció)
Sakktábla alaprajzú település TELEPÜLÉSSZERKEZET Szalagtelepülés Halmaztelepülés Sakktábla alaprajzú település Perrysville Leicester Hensall
A VÁROSSZERKEZET ELEMEI lakóterület ipari terület forgalmi terület zöldterület városkörnyék agglomeráció rekreációs területek mezőgazdasági művelési célú területek
ÉPÜLET A települések egysége az épület, olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás, az üzemi (ipari, mezőgazdasági) termelés, az anyag- és terméktárolás feltételeit biztosítja. A közművesített lakás elektromos hálózatra kapcsolt, az ivóvízellátás vízvezetékrendszerrel, a szennyvízelvezetés közcsatorna hálózattal, a fűtés gázzal, központi fűtéssel (távhőszolgáltatással), vagy villanyárammal történik.
TELEPÜLÉSI ÁRTALMAK FALVAK állatokról emberre terjedő fertőző betegségek (zoonózis) növényvédő szer ártalmak a talaj- és ivóvíz összetételével összefüggő betegségek (golyva, methemoglobinémia) VÁROSOK közlekedési balesetek túlhajszolt életvitel (magas vérnyomás, gyomorfekély, szorongásos kórképek) higiénés problémák (hajléktalanok - tüdőbaj, emésztőrendszeri betegségek) szociális problémák (bűnözés)
VÁROSI KLÍMA KLIMATIKUS VISZONYOK (NYÁRI „SIVATAGI” KLÍMA) magasabb léghőmérséklet (az évi középhőmérséklet 0,5C- kal, szélcsendben esetenként akár 5,5C-kal) 15–20%-kal alacsonyabb talajt elérő napsugárzás 8–10%-kal alacsonyabb levegő relatív páratartalom mélyebbre süllyedő talajvíztükör 5–10%-kal gyakoribb felhő, csapadék és ködképződés 10–20%-kal kisebb szélsebesség légcsatornákban turbulens légáramlás szmogképződés
VÁROSI ZAJ ZAJFORRÁSOK Környezeti zaj természetes mesterséges Ipari zaj
Növekvő zajszintek egészségi hatásai www.itcilo.it
KÖRNYEZETI ZAJ LAKÁSOKBAN KELETKEZŐ ZAJ (háztartási) KÜLSŐ ZAJ (alacsony frekvencia és hangnyomás) KÖZLEKEDÉS (50%) IPAR (5%) SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK ()
KÖZLEKEDÉSI ZAJ KÖZÚTI ZAJ A társadalom szinte minden tagját érinti. Az EU lakosságának 30% van kitéve 55 dBA-nál nagyobb zajterhelési szintnek éjszaka lakásában. VASÚTI ZAJ Kisebb tömegeket érint. A zaj mellett a vibrációterhelés is jelentős lehet. LÉGI KÖZLEKEDÉSBŐL SZÁRMAZÓ ZAJ Növekvő gond. Speciális frekvenciaspektruma miatt mérésekor D-szűrő használatos.
IPARI ZAJ JELENTŐS ZAJEXPOZÍCIÓVAL JÁRÓ IPARÁGAK textilipar fémmegmunkálás gépgyártás fémtömegcikk gyártás asztalos- és bútoripar erdőgazdaság (fakitermelés) bányászat
BELTÉRI ZAJTERHELÉS
VÁROSI LÉGSZENNYEZÉS FŐ FORRÁSAI közúti közlekedés ipar háztartások LEGFONTOSABB VÁROSI LÉGSZENNYEZŐK szén-dioxid, szén-monoxid kén-dioxid, nitrogén-oxidok, ózon szerves és szervetlen porok BELSŐÉGÉSŰ MOTOROK ÉGÉSTERMÉKEI szén-dioxid, maradék oxigén, nitrogén, vízgőz szén-monoxid, kén-oxidok, nitrogén-oxidok szénhidrogének szilárd részecskék
BELTÉRI LÉGSZENNYEZŐK SZÉN-MONOXID, NITROGÉN-OXIDOK, PAH forrás: fűtés, dohányzás FORMALDEHID forrás: bútorok (lakkok, festékek), műanyagok, dohányzás egészségi hatás: irritáció, allergia, daganat RADON forrás: építőanyagok, talaj kőzetei egészségi hatás: daganat (tüdőrák) AZBESZT forrás: szigetelések, építőanyagok egészségi hatás: tüdőfibrózis, tüdő és mellhártya daganat SZERVES POROK forrás: pollenek, baktériumok, penészgombák, algák, atkák egészségi hatás: allergiás rhinitis, asztma bronchiale
VÁROSTERVEZÉS MODERN, EGÉSZSÉGBARÁT VÁROSSZERKEZET laza szerkezetű, minél nagyobb zöldfelületet meghagyó, uralkodó szélirányokat figyelembe vevő építkezés; átmenő forgalom elkerülő utakra, körgyűrűkre terelése, forgalmas utak, ipartelepek zöldterületekkel történő elválasztása a lakóterületektől, tömegközlekedés fejlesztése.