A Sibylla-könyvek rendelkezésére bevezetett idegen kultuszok 1. Róma hatalma, gazdagsága nő >> társ, pol, gazd és vallási változások Az új istenek és rítusok beengedése a vallási életben megfelel az új polgárok „nagyvonalú” felvételének (Róma nyitott idegen népek és istenek előtt egyaránt) Ludi Apollinares: Liv. 25, 12. 26, 23. Magna Mater (204-ben vezetik be): Liv. 29, 14 Aesculapius-kultusz bevezetése (293) a Sibylla könyvek tanácsára, amiktől egy járvány miatt kértek tanácsot Legatusokat küldtek Hellaszba, Epidauroszba és az isten manifesztációja egy kígyó képében önként költözött Rómába a követekkel, és ment a Tiberis szigetére >> a járvány megszünt

A Sibylla-könyvek rendelkezésére bevezetett idegen kultuszok 2. 291-ben templom épült – itt incubatio, a papok kígyókat, kutyákat tartottak, mint Epidauroszban (de az isten már korábban ismert volt Rómában) Az első görög orvos viszont csak 219-ben jött Rómába! Lectisternium szertartás először 399-ben (egy járvány miatt): A szobrokat kiviszik a templomból és étkeztetik őket – görög hatás érvényesült ebben; előzménye: epulum Iovis a szeptemberi és novemberi játékok során Egy járvány hatására vezetik be: 6 istennek lectus (ágy, ill. ebédlőpamlag), a 2. pun háb. idején már a 12 olümposzinak; először végigvitték a szobrokat a városon a kerevetekre helyezve, majd ételáldozat

A Sibylla-könyvek rendelkezésére bevezetett idegen kultuszok 3. A Sibylla-könyveket a duoviri sacris faciundis őrizte, és ők fordultak hozzájuk tanácsért A senatus utasítására kértek tanácsot a könyvekből (ha pl. előjelek mutatkoztak, nem mindig a haruspexekhez fordult a senatus) A hagyományos vallással nehezen összeegyeztethető újításokat legitimálták – régiségük révén A hagyomány szerint Tarquinius Priscus vásárolta őket a küméi Sibyllától: 9-et ajánlott egy adott, magas áron – visszautasítja Tarquinius – 3-at eléget, 6-ot ugyanazon az áron.... Az egész világ sorsát tartalmazták Sibylla: több jósda papnőjének is címe; a küméi Erüthraiból vándorolt át, és onnan hozta a könyveket is

A Sibylla-könyvek rendelkezésére bevezetett idegen kultuszok 4. A „jóslatok” görögül, hexameterben, melyeket régieknek tartottak, de újabbnak a római vallási intézményeknél (a hellespontoszi Sibylla műve a 6. században) Remediumokat tartalmaztak,melyekkel a prodigiumokban fenyegető vészt el lehetett hárítani A capitoliumi Iup. templom alatt egy üregben egy kőládában tartották őket. A templommal együtt a könyvek is elégtek Kr. e. 83-ban >> a senatus követeket küldött szét görög, főleg kis-ázsiai területekre hasonló jóslatok begyűjtésére >> a helyreállított templomban helyezik el őket, majd Augustus a palatinusi Apollo-templomban helyezi el őket – 405-ig itt vannak, ekkor Stilicho elégetteti őket

A Sibylla-könyvek rendelkezésére bevezetett idegen kultuszok 5. Valószínűleg nem tartalmaztak igazi jóslatokat, v. legalábbis nem a jóslatok a lényegesek, hanem csapások idején az istenek kiengesztelésének módját tudták meg belőlük. A néppel nem is közölték a jövőt, csak az engesztelés módját. Mivel Kis-Ázsiából származtak a jóslatok, ezért főleg itteni istenek kultuszának bevezetését rendelték el (a duovirek némi felügyeletet gyakoroltak az új kultuszok felett – ahogyan a pontifexek a római kultuszok felett gyakoroltak felügyeletet) Semmi közük ezekhez azoknak a Sibylla-jóslatoknak, melyeket a Kr. e. 2. – Kr. u. 5. század között pogány, keresztény és alexandriai zsidók írtak hexameterben Dis és Proserpina kultusza az I. pun háború óta a Sibylla-könyvek tanácsára

A patr-pleb. küzdelmek vallási dimenziója 1. Eleinte a plebeiusoknak külön népgyűlésük volt, saját törvényeik (plebiscita), saját magistratusaik (a patriciusok kizárásával) – nyilván voltak ezekhez kapcsolódó szertartásaik, bár nem tudunk ezekről semmit – nyilván mivel a patricius feljegyzés-készítőknek ezek nem tűntek érvényesnek De a néptribunusok is templomot szenteltek, előjeleket jelentettek be, átkokat mondtak – ezekre a jogukat később elismerték a patriciusok is A küzdelmek kezdeti szakaszában biz. értelemben külön vallást hoztak létre a plebeiusok: 494: Ceres, Liber, Libera templom lett vallási központjuk az Aventinuson és irattáruk, az aediles plebis voltak talán a papok (<< aedes) – később magistratusok A 3 (mzg tevékenységet védő) isten összekötése dél-itáliai görög kapcsolatokra vall, ahol ez jellemző volt

A patr-pleb. küzdelmek vallási dimenziója 2. Hermész (a keresekedők istene) és a Dioszkuroszok templomát is plebeiusok építették (sajátos római vonás, hogy Castor kultusza jóval lényegesebb Polluxénál; a Dioszkuroszok a görögöknél a lovagok védői) A legrégebbiek a Plebeius játékok: epulum Iovis a középpontban Ludi: több nap szórakozás + versenyek egy isten tiszteletére; felvonulás előzi meg, majd a circusban lóverseny, majd később állatviadal, drámai előadások, lakoma, áldozatok Valószínűleg a Római játékoknál is régebbiek, bár a feljegyzésekbe akkor kerültek be, amikor a Római állam átvette, beiktatta őket ünnepi rendjébe (mint korábban csak plebeius ünnepet) (az állam által kiutalt pénz min. kétszeresét illett elkölteniük a játékokra az aediliseknek)

A patr-pleb. küzdelmek vallási dimenziója 3. A patriciusok különleges vallási tekintéllyel is bírtak, az ő kezükben voltak a legfontosabb papi collegiumok Plebeiusok csak akkor kerültek be, amikor helyet hoztak létre számukra: 367-ben 10-re emelték a duoviri számát: 5 patricius, 5 plebeius (Sullától tizenöten lesznek) 300-ban (lex Ogulnia) az augurok száma 9 lett, ebből 5 plebeius, pontifexek száma 8 lett, közülük 4 plebeius A többi testület a patriciusoké maradt (pl. Saliusok, rex sacrorum...)

Nem tudunk róla, hogy a közt Nem tudunk róla, hogy a közt. vége előtt lettek volna gensek, melyeknek külön kultusza lett volna Rómában (Iulii: Vediovis isten kultusza Rómán kívül – egy felirat alapján tudunk róla; ugyanígy egy felirat alapján tudunk a Valeria gens clienseinek részéről történt felajánlásról Marsnak) Egy elmélet szerint a központi hat. Latiumban a közt. elején gyenge volt, egyes genseknek volt nagy hatalma (clienseikkel együtt), akik a különböző várososokhoz csak lazán kapcsolódtak – az állam eltűrte a gensek hatalmát A 4. században megerősödött a közp. hat. >> megszüntette a külön kultuszokat (Liv. 9. 29: Appius Claudius 312-ben átveszi az Ara Maximánál gyakorolt Hercules-kultuszt a gens Potitiától az államnak – más ilyen átvételt nem ismerünk, de talán több ilyen volt) (Liv. 9. 46)

Papi collegiumok 1. A 3. század elejétől a pont. max-t nem a collegium választja, hanem a népgyűlés >> megtörték a patricius monopoliumot >> csökkentették a papi collegiumok hatalmát és függetlenségét Megjelennek a pap-politikusok és a nagytekintélyű papok (a korábbi papok valószínűleg jobban el voltak szeparálva a pol. élettől) A papi szerepek is változnak

Papi collegiumok 2. Az egyes családok nem preferálnak egy-egy kollégiumot (egyszer egyikben töltenek be inkább papi hivatalt, más időszakban inkább másikban) – ez abból következik, hogy egy családnak ált. egy tagja volt egy collegiumban: ha a fiú az apja halála előtt pap akart lenni, akkor másik collegiumba kellett mennie, mint ahol apja volt – ahol üresedés volt) A papi hivatalokat is pol. céljaik miatt töltötték be a rómaiak (ált. így gondolják) >> a collegiumok tevékenységét a pol. célok határozták meg, a pol. harcok eszközéül szolgáltak (valójában ez nem egyértelmű)

Papi collegiumok 3. pl. Marcellusnak 222-ben nem engedték meg, hogy Virtus kultuszát Honos templomában helyezze el, mert külön cella kell az egyes isteneknek Magyarázat: ha villámcsapás érné az épületet, nem tudnák, hogy melyik istennek kell áldozatokat bemutatni (tehát a ius divinummal ellenkezne Virtus ide helyezése) >> kénytelen volt külön templomot építeni – valójában nem pol. hátrányt szenvedett vereségével Marcellus, hanem inkább auctoritasa csökkent (hogy nem az ő véleménye győzött) Nem a pol. szempont volt a legfontosabb a döntésben, hanem a vallási törvényességé (nem voltak ekkor ilyen szkeptikusok, cinikusok)

Papi collegiumok 4. A flamenek (főleg a f. Dialis) és a rex ki voltak zárva a hivatalviselésből (<< bizonyos szertartásokat kellett meghatározott időben elvégezniük Rómában, ezért nem lehettek távol + sok tabu és korlátozás + sok rituális kötelességük volt + a flamenek nem esküdhettek) A 3. század közepe és a 2. század közepe között számos esetről tudunk, amikor a pont. max. érvényesíteni akarta ezeket a restrikciókat a papokkal szemben, amikor a papok pedig pol. szerepvállalásra törekedtek ezzel szemben - bírságot rótt ki rájuk (multa) – fellebbeztek – a népgyűlés döntött – de az összes estben a pont. max. győzött Néha pol. v. személyes motívumok vezették a pont. max-t – de ez másodlagos és ritka (pl. ő akarta betölteni azt a hivatalt, amitől eltiltott egy flament) – a vallási szempont fontosabb

Új kultuszok 1. Távoli, küldöldi eseményeknek is lehetett hatása a római vallásra: Alexandrosz hódításai és híres legyőzhetetlensége ösztönözte a görög Victoria-kultusz (Niké) erősödését >> Rómában 294-ben Victoria-templom épült, ugyanekkor a római hadistenek elkezdték a Victor v. Invictus melléknevet használni. Az első érméken is Victoria szerepel Minden változást óvatosan kellett elfogadtatni – mint ami az ősök hagyományával összhangban van: mítikus kapcsolatot találtak, v. hasonló kultuszokkal hozták összhangba, v. a múltat átírták, v. szertartásokat újraértelmeztek Máskor egy ősi kultusz kapott új formákat; pl. Ceres „görög rítusokat”, ahol a nőknek csoportosan fontos szerepük volt (ez Hellaszban több kultuszban így, de Rómában eddig ilyen nem volt)

Új kultuszok 2. Ludi Saeculares bevezetése (249, 146, 17, Kr. u. 47) Dis Pater – Proserpina – Ceres tiszteletére évszázadonként kellett megünnepelni Valójában csak kettő történt ténylegesen így: 249: Az 1. pun háb. legnehezebb időszakában az alvilági hatalmaknak a Campus Martiuson a Terentum oltárnál fekete állatok feláldozása + a Parcáknak áldozat Augustustól elveszti alvilági jellegét Eddig az antik városok istenei tkp. a város közösségének tagjai voltak, ők is hozzájárultak a város fenntartásához, jólétéhez, mint a polgárok Róma sikerei az istenek sikerei is voltak – nem lehet ekkor vallási hanyatlásról beszélni

Új kultuszok 3. A 3. századtól erősebb a görög hatás (már a Kelet meghódítása előtt) – jelentős mértékben D-Itália, Szicília elfoglalása révén: mutatja ezt a régészet is: építészet, művészet + irod. (epika, dráma) A lakosság is rendkívül megváltozott >> annak meghatározása, hogy ki és mi római, nehéz. Rengeteg új polgár (<< elfoglalt területek beolvasztása + rabszolgafelszab.) – a vallás egyik fontos feladata az akkulturáció (az új polgárok belenevelése a római életbe, hagyományokba << nagyon nagyok és nagyon gyorsak a társ. változások)

Liviusi beszámolók a vallásról 1. Livius információi a korai vallásról kettős jellegűek: retrospektív: saját korának jellemzőit vetíti vissza megőrzött valamennyit a valóban korai viszonyokra vonatkozóan A későbbi időkre vonatkozó liviusi infók jellege: fogadalmak, a papok tanácsai (Livius nem igazán igyekezett leellenőrizni az annalistáktól átvett információit) A Bacchanalia ügyet nagy vonalakban megbízhatóan ismerteti, de a részletekben félrevezető + a történet kerete a Livius korabeli viszonyt jellemzi a Bacchus-kultuszhoz + Livius az irod. előadás céljaihoz igazítja anyagát

Liviusi beszámolók a vallásról 2. + az a felfogása is befolyásolta, hogy Róma sikereit az ősök jámborsága, pedáns vallásossága, míg a közt. válságát a vallás elhanyagolása okozta (ez megfelelt kora propagandájának, amit tudatosan v. nem-tudatosan követett) Livius infóinak ellenőrzése: pénzek: pontosan datálva kortárs irod. források, pl. Ennius-nál látható az ő vallási felfogása (az Euhémerosz-fordításából is maradtak töredékek), Cato, Plautus, Terentius A kortársak vallási tapasztalatáról v. gondolatairól alig tudunk vmit, csak indirekt módon Leginkább a formális állami aktusokat ismerjük: fogadalom...