Domjánné Dr. Nyizsalovszki Rita KULTURÁLIS TURIZMUS MÁS TERMÉKEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSE, SZINERGIAHATÁSA Domjánné Dr. Nyizsalovszki Rita

Hét Tananyag 2017. szeptember 11. - 15. E: A kultúra- és a kulturális turizmus fogalma. Kialakulásának története. Főbb jellemzői. GY: A hallgatói kiselőadások és feladatok részletes megbeszélése 2017. szeptember 18. - 22. E: Az örökség fogalma, az örökség és a kultúra kapcsolata, az örökségturizmus fogalma, trendjei. GY: A világ kiemelkedő kulturális és örökségturisztikai vonzerői. Filmvetítés és közös megbeszélés. 2017. szeptember 25. - 29. E: A kulturális turizmus gazdasági és társadalmi háttere 1. A kulturális turizmus kereslet-kínálata. GY: Egy helyi kulturális- és örökségturisztikai érték felkeresése. 2017. október 2. – 6. E: A kulturális turizmus gazdasági és társadalmi háttere 2. A kulturális turizmussal foglalkozó szervezetek, kulturális turisztikai projektek, fejlesztési irányvonalak. 2017. október 9. – 13. E: Az UNESCO Világörökségi cím. Világörökségi területek, mint a kulturális örökség kiemelt területei. GY: Kiselőadás 1. 2017. október 16. – 20. E: Magyarország Világörökségi területei. 2017. október 23. – 27. E: Kulturális Főváros Program háttere, lényege (A program kialakulása, célja, háttere, finanszírozása) és a Pécs 2010 EKF program háttere, lényege. GY: Eger – mint Európa Kulturális Fővárosa. A projekt ismertetése. Látogatás a Városházán. 2017. október 30. – november 3. ŐSZI SZÜNET 2017. november 6 – 10. E: Az egyházak kulturális öröksége. Vallási turizmus. 2017. november 13 – 17. E: Európa kulturális- és örökségturizmusa. GY: Filmvetítés. 2017. november 20 – 24. E: Magyarország kulturális- és örökségturizmusa I. Szabályozás. Kereslet. 2017. november 27 – december 1. E: Magyarország kulturális- és örökségturizmusa II. Kínálat. GY: Kiselőadás 2 2017. december 4. - 8. E: Észak-Magyarország és Heves megye kulturális- és örökségturizmusa. GY: Kiselőadás 2. 2017. december 11. - 15. E: A kulturális- és örökségturisztikai értékek védelme, bemutatásának lehetőségei. Fenntarthatóság az örökségturizmusban. GY: Múzeumlátogatás, múzeumpedagógiai óra

A kulturális turizmus szinte minden turisztikai termékhez kapcsolódik Szűkebb értelemben: városi turizmus egészségturizmus bor- és gasztronómiai turizmus sajátos kulturális adottságok jelentős mértékben befolyásolhatják más turisztikai termék jellemzőit és egyúttal versenyképességét is

Egy desztináció épített környezete vagy a helyszínhez kapcsolódó legendák egyéb turisztikai tevékenységeket is vonzóbbá tehetnek a látogatók számára.  pl. Marathon

A városi turizmus és a kulturális turizmus kapcsolata a kulturális turizmus dominánsan városi terekben jön létre  Oka: szolgáltatások városi koncentrációja történelmi adottságok Kulturális események Infrastruktúra Megközelíthetőség

Fővárosok: pl. Bécs, Berlin, Párizs, London, (Budapest) Nem főváros, de elismert desztináció: szentpétervár, Krakkó vagy Isztambul, Kisebb kulturális kp-k: regionális ismertség. Kiemelkedést jelenthet: Eu. Kulturális fővárosa cím: Kassa, Pécs

Világörökségi cím: pl. Zamosc, Nagyszeben,

Az egészségturizmus és a kulturális turizmus kapcsolata egészség megőrzéséhez kapcsolódó szokások, eljárások és rituálék, az egészségmegőrzés épített környezetének elemei – például fürdők, szentélyek, kórházak Nemzeti sajátosságok: szauna, hamam, onszen helyi lakosság rekreációs igényeit elégítik ki –,DE a nemzetközi turizmus részben kulturális jellegű attrakcióivá váltak!!!!!!

Szauna, hammam, onszen isztambuli Çemberlitaş Hamam Helsinki Kotiharjun Sauna Tokió: Oedo Onsen Monogatari

Európa fürdőkultúrája Sokszínű Gazdag hagyományokkal rendelkezik Rómaiak, törökök Felvirágzás: 19. sz.

Fürdőturizmus- A hagyomány mint erőforrás: Fürdővárosok évszázados tradíciói pl. Herkulesfürdő, Báden-Báden, Karloví Vary

Magyarország -Történeti háttér kelta időkre visszanyúló fürdőkultúra „AQ INC”=bő, gazdag víz római időkben első fürdőzőhelyek kialakulása török uralom idejében keletkezett fürdők Budapesten (Rác, Király, Lukács fürdő) és Egerben a török fürdő XIX-XX. században olaj után kutatva több helyen bukkantak termálvízre Hajdúszoboszló, Zalakaros, Sárvár 1937: Budapestet a világ fürdő-fővárosává választották

Fürdők építészeti megoldásai Pl. Budapest történelmi gyógyfürdők: a török hódoltság alatt épült Rudas Gyógyfürdő szecessziós stílusú Gellért Gyógyfürdő

Termékfejlesztés a kulturális turizmusban individuális attrakciók szintjén – attrakció menedzsment nagyobb területi egységek, pl. kultúrtájak vagy történelmi városok szintjén

Kultúrtájak: komplex turisztikai termékfejlesztés Pl. szálláshely, szolgáltatások stb. látogatók áramlásának megtervezése Közlekedéstervezés optimalizálása Cél: táj egészének egységes desztinációként való megjelenítése táj eredeti gazdasági-társadalmi funkciójának megtartása az örökségértékek autentikus mivoltának megőrzése