6. A Kaukázus és Khorezm a magyar őstörténetben

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Budapest védett természeti értékei
Advertisements

Ősmagyarok a Kaukázus előterében?
A Szaltovói kultúra/5 Kapcsolat a honfoglalókkal
7. A volgai nagy kavarodás
A Szaltovói kultúra/1 Kutatástörténet ‒ vázlatpontokban
A Szaltovói kultúra/2 A magyar érdeklődés kibontakozása (vázlat)
6. A Kaukázus és Khorezm a magyar őstörténetben
A magyar őstörténet régészete 2012/2013, 1. félév
Volgai bolgárok, kámai magyarok
A Kijevi Rusz és a magyarok
Magyar őstörténet 2013/2014, 2. félév
A Szaltovói kultúra/4 Csoportok és alcsoportok
1.
Oroszország és az orosz nyelv Kelemen Bálint
Képek a korabeli Magyarország állapotáról
38. A magyar illetve előmagyar történelem, a magyarság származása (bevezető) A 6. és a Középiskola 2. osztályában használható Dr. Mészáros Zoltán.
I. A honfoglalás és a korai középkor műveltsége
I. A honfoglalás és a korai középkor műveltsége
A kazároktól a volgai bolgárokig
5. Ősmagyarok a szaltovói kultúra területén?
A magyarság őstörténete
A honfoglalás.
ERDÉLY.
Honfoglaló magyaroktól származó leletek
Magyarok letelepedése, hitvilága, kalandozások
A Szaltovói kultúra/1 Kutatástörténet ‒ vázlatpontokban
Magyarok a Kaukázusban?
A Szaltovói kultúra/2 Csoportok és alcsoportok
Honfoglaló magyaroktól származó leletek
3. A Kijevi Rusz és a magyarok
Kazárok Dagesztánban, költözés északra az arab háborúk miatt
Don-kubáni magyar őshaza?
9. Dél-uráli (udmurtiai, tatárföldi, baskíriai) régészeti kultúrák
11. Nyugat-Szibériai magyar őshaza?
3. A Kijevi Rusz és a magyarok Magyar őstörténet 2015/2016, 2. félév.
6. A Kaukázus és Khorezm a magyar őstörténetben Magyar őstörténet 2016/2017, 1. félév.
Kelet-Európa és a Balkán
A Szaltovói kultúra/4 A magyar érdeklődés kibontakozása (vázlat)
11. A sztyeppi kultúrkör hatása az erdőövi finnugor népekre
Vándorlás a kelet-európai pusztán
A Szaltovói kultúra/2 Csoportok és alcsoportok
Magyarok Etelközben/2 Moldvai, moldovai és havasalföldi leletek
Közép- és Kelet-Európa, a Balkán a XI-XIII. sz.-ban
Honfoglalás, letelepedés
MEGTELEPEDÉS ÉS KALANDOZÁSOK
Európa fogalma, határai, ismérvei
Etelköz vagy Levédia? Ősmagyarok a Dnyeper mentén
IV. BÉLA ÉS A TATÁRVESZÉLY
A Szaltovói kultúra/1 Kutatástörténet ‒ vázlatpontokban
TÚRA A A FOGARASI HAVASOKBAN
Európa regionális földrajza
10. Dél-uráli (udmurtiai, tatárföldi, baskíriai) régészeti kultúrák
REFORMÁCIÓ.
Magyar őstörténet 2016/2017, 1. félév
A Szaltovói kultúra/3 A kultúra általános jellemzése
22. KÍNA GAZDASÁGA.
1. Hol éltek, hogy éltek? – A honfoglalók lakóhelye és viselete
11. A sztyeppi kultúrkör hatása az erdőövi finnugor népekre
Magyar őstörténet 2018/2019, 1. félév
Etelköz vagy Levédia? Ősmagyarok a Dnyeper mentén
Kelet-Európa lehatárolása, főbb földrajzi ismérvei
6. A Kaukázus és Khorezm a magyar őstörténetben
11. A sztyeppi kultúrkör hatása az erdőövi finnugor népekre
Etelköz vagy Levédia? Ősmagyarok a Dnyeper mentén
1. Hol éltek, hogy éltek? – A honfoglalók lakóhelye és viselete
Magyar őstörténet 2018/2019, 2. félév
Magyar őstörténet 2018/2019, 2. félév
A sztyeppi kultúrkör hatása az erdőövi finnugor népekre
A magyar őstörténet régészete 2014/2015, 2. félév
Alánok a Kaukázusban („magyaros” leletekkel)
Előadás másolata:

6. A Kaukázus és Khorezm a magyar őstörténetben 2018/2019, 1. félév

A Kaukázus és az ősmagyarok 1 A Kaukázus és az ősmagyarok 1. Alán régészeti leletek – párhuzamok a honfoglalók régészeti anyagához Martan-csu/10. sír A kaukázusi „alán” régészeti leletek szoros kapcsolatokat mutatnak a Szaltovói kultúra kamrasíros „alán” variánsával.

Martan-csu/10. sír

Martan-csu/10. sír A honfoglalók leleteivel párhuzamba állítható kaukázusi leletek többsége 895 utánra keltezhető.

2. Történeti források a honfoglalás előtti kaukázusi magyar jelenlétről? Kézai Simon: „Szcítia vidéke pedig kelet felől a Joria-beliek országá-hoz [Grúzia] csatlakozik, utána Tarszia következik [Belső-Ázsia, Talasz vidéke], végül pedig Mongólia, ahol Európa végződik. A nyári nap felőli oldalon a korozminok népe található…” (Figyelemre méltó Grúzia és Khorezm szerepeltetése!) Al-Bakrí: „Országuk egyik határa a rúm országához csatlakozik, másik, a sivataggal szomszédos határukon hegység van, amely-ben A.ín [Abín] nevű nép száll meg. Nekik lovaik, lábasjószágaik és szántóföldjeik vannak. Ennek a hegységnek az alsó részén, a tenger partján Ugúna nevű nép lakik, ők keresztények s az iszlámnak Tiflisz vidékéhez csatlakozó országaival határosak…” (A kaukázusi abházok vagy albánok mellett a magyarok éltek? De mikor?)

A Kaukázus a magyar őstörténetben Kézai Simon információiról nem tudjuk bizonyítani, hogy honfoglalás előttiek. Al-Bakrínál az Ugúna népnév esetleg összefüggésben lehet az ogur (vagy az ugor?) népnévvel. A történeti források nagyon szűkszavúak, többféle értelmezésük lehetséges. Csak azt a feltételezést en-gedik meg, hogy az ősmagyaroknak voltak informá-cióik a Kaukázus északi előteréről. Az Ugúna népnév értelmezése nehézségekbe ütközik.

3. Történeti források a honfoglalás utáni kaukázusi magyar jelenlétről Domonkos szerzetesek útban Magna Hungariába: Ottó és Julianus miért éppen a Kaukázus felé indult? Olvasták Kézait, Al-Bakrít, esetleg Bíborbanszületett Konstantínt, vagy volt magyar folklórhagyomány a keleten maradt testvérekről? A „magyar” népnév a Kaukázusban – Madzsar városa A település az írott források szerint egy időben az Arany Horda fővárosa volt. A régészeti ásatások alapján tatár jellegűnek nevezhető! Jeretany kaukázusi magyar király püspököt kért a pápától (1320-as évek) A honfoglalóktól leszakadt, avagy a tatárok által idetelepített, esetleg idemenekült magyar töredék?

A szaszanida-szogd fémművesség és a magyar kapcsolat

Szaszanida fémművesség részletgazdag, „élethű” ábrázolás

Szaszanida fémművesség, korai szogd jegyek (Lelőhely: Tomiz falu, Oroszo./Vjatkai korm.)

Szogdiana

Khorezm

Tarcal

Ibrány korai szogd edény pereme

A szogd fémművesség hatása a honfoglaló magyarok fémművességére A sztyeppi népek számára a khorezmi ötvösök diktálták a divatot. Az általuk készített tárgyakat csak a leggazdagabbak tudták meg-fizetni. A horezmi ötvösművészet hatása már a karajakupovói-kusna-renkovói régészeti kultúra leletein is megfigyelhető (magyarok Magna Hungariában?). A szogd kapcsolat a 895-ös honfoglalás után is fennmaradt. A magyarok a nyugat-európai és bizánci kalandozások során ren-geteg feldolgozható nemesfémet zsákmányoltak, melyekből az ízlésüknek megfelelő tárgyakat készíttettek ötvöseikkel. A szogd fémművesség stílusbeli hatását tükröző, de gyengébb kidolgozottságú kisebb tárgyak (övveretek, lószerszám- és ruhadíszek) a Kárpát-medencei ötvösök munkái lehetnek, míg a díszesebbeket (pl. tarsolylemezek) keletről jött vándorötvösök is készíthették, vagy bizánci iskolázottságú kézművesek.