6. A Kaukázus és Khorezm a magyar őstörténetben 2018/2019, 1. félév

A Kaukázus és az ősmagyarok 1 A Kaukázus és az ősmagyarok 1. Alán régészeti leletek – párhuzamok a honfoglalók régészeti anyagához Martan-csu/10. sír A kaukázusi „alán” régészeti leletek szoros kapcsolatokat mutatnak a Szaltovói kultúra kamrasíros „alán” variánsával.

Martan-csu/10. sír

Martan-csu/10. sír A honfoglalók leleteivel párhuzamba állítható kaukázusi leletek többsége 895 utánra keltezhető.

2. Történeti források a honfoglalás előtti kaukázusi magyar jelenlétről? Kézai Simon: „Szcítia vidéke pedig kelet felől a Joria-beliek országá-hoz [Grúzia] csatlakozik, utána Tarszia következik [Belső-Ázsia, Talasz vidéke], végül pedig Mongólia, ahol Európa végződik. A nyári nap felőli oldalon a korozminok népe található…” (Figyelemre méltó Grúzia és Khorezm szerepeltetése!) Al-Bakrí: „Országuk egyik határa a rúm országához csatlakozik, másik, a sivataggal szomszédos határukon hegység van, amely-ben A.ín [Abín] nevű nép száll meg. Nekik lovaik, lábasjószágaik és szántóföldjeik vannak. Ennek a hegységnek az alsó részén, a tenger partján Ugúna nevű nép lakik, ők keresztények s az iszlámnak Tiflisz vidékéhez csatlakozó országaival határosak…” (A kaukázusi abházok vagy albánok mellett a magyarok éltek? De mikor?)

A Kaukázus a magyar őstörténetben Kézai Simon információiról nem tudjuk bizonyítani, hogy honfoglalás előttiek. Al-Bakrínál az Ugúna népnév esetleg összefüggésben lehet az ogur (vagy az ugor?) népnévvel. A történeti források nagyon szűkszavúak, többféle értelmezésük lehetséges. Csak azt a feltételezést en-gedik meg, hogy az ősmagyaroknak voltak informá-cióik a Kaukázus északi előteréről. Az Ugúna népnév értelmezése nehézségekbe ütközik.

3. Történeti források a honfoglalás utáni kaukázusi magyar jelenlétről Domonkos szerzetesek útban Magna Hungariába: Ottó és Julianus miért éppen a Kaukázus felé indult? Olvasták Kézait, Al-Bakrít, esetleg Bíborbanszületett Konstantínt, vagy volt magyar folklórhagyomány a keleten maradt testvérekről? A „magyar” népnév a Kaukázusban – Madzsar városa A település az írott források szerint egy időben az Arany Horda fővárosa volt. A régészeti ásatások alapján tatár jellegűnek nevezhető! Jeretany kaukázusi magyar király püspököt kért a pápától (1320-as évek) A honfoglalóktól leszakadt, avagy a tatárok által idetelepített, esetleg idemenekült magyar töredék?

A szaszanida-szogd fémművesség és a magyar kapcsolat

Szaszanida fémművesség részletgazdag, „élethű” ábrázolás

Szaszanida fémművesség, korai szogd jegyek (Lelőhely: Tomiz falu, Oroszo./Vjatkai korm.)

Szogdiana

Khorezm

Tarcal

Ibrány korai szogd edény pereme

A szogd fémművesség hatása a honfoglaló magyarok fémművességére A sztyeppi népek számára a khorezmi ötvösök diktálták a divatot. Az általuk készített tárgyakat csak a leggazdagabbak tudták meg-fizetni. A horezmi ötvösművészet hatása már a karajakupovói-kusna-renkovói régészeti kultúra leletein is megfigyelhető (magyarok Magna Hungariában?). A szogd kapcsolat a 895-ös honfoglalás után is fennmaradt. A magyarok a nyugat-európai és bizánci kalandozások során ren-geteg feldolgozható nemesfémet zsákmányoltak, melyekből az ízlésüknek megfelelő tárgyakat készíttettek ötvöseikkel. A szogd fémművesség stílusbeli hatását tükröző, de gyengébb kidolgozottságú kisebb tárgyak (övveretek, lószerszám- és ruhadíszek) a Kárpát-medencei ötvösök munkái lehetnek, míg a díszesebbeket (pl. tarsolylemezek) keletről jött vándorötvösök is készíthették, vagy bizánci iskolázottságú kézművesek.