Kötelező irodalom 1. Hegyi D. – Kertész I. – Németh Gy. – Sarkady J.: Görög történelem a kezdetektől Kr. e. 30-ig, Bp. Osiris Kiadó 2005 és más kiadások vagy: Németh Gy. – Hegyi W. Gy.: Görög – római történelem, Bp. Osiris 2011, 1-322. oldal 1

Kötelező irodalom 2. Kötelező források Hérodotosz: I. 1-93; III. 80-82; VII. 5-21; 102-105. fejezet (nem oldalszám!) Thuküdidész: I. 1-23; I. 139-145; II. 34-46; III. 81-83; V. 85-113. fejezet (nem oldalszám!) 2

Ajánlott irodalom Görög történelem. Szöveggyűjtemény (szerk. Németh Gy.) Bp. Osiris Kiadó 1996 és más kiadások Görög történeti chrestomathia (szerk. Borzsák I.) Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó 1996. és más kiadások Ritoók Zs. – Sarkady J. – Szilágyi J. Gy.: A görög kultúra aranykora, Budapest 1984. (~ Németh – Szilágyi – Ritoók – Sarkady: Görög művelődéstörténet, Osiris Budapest 2006) Hérodotosz: A görög–perzsa háború. (Ford. Muraközy Gy.) Bp. 1989. Thuküdidész: A peloponnészoszi háború (Ford. Muraközy Gy.) Bp. 1999. Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok, Bp. 1978. (http://mek.oszk.hu) 3

Az ókori görög tört. korszakolása Krétai civilizáció: 30–12. század Mükénéi civilizáció: 16–12. század Sötét kor: 11–9. század Archaikus kor: 8–6. század Klasszikus kor: 492–323 Hellenisztikus kor: 323–30 Római kor: Kr. e. 30–

Tematika 1. Bevezetés. A krétai kultúra. A mükénéi kor. A sötét kor. Homérosz világa. Az archaikus kor: a polisz kialakulása, hoplita harcmodor, gyarmatosítás, türannisz. Athén az archaikus korban: Drakón, Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész. Athén politikai intézményei. A spártai állam: társadalmi szerkezet, politikai intézmények, háborúk. A perzsa nagyhatalom. A görög-perzsa háborúk.

Tematika 2. A pentékontaetia. A periklészi aranykor. A Déloszi tengeri szövetség. A peloponnészoszi háború. A spártai hégemónia időszaka. Thébai felemelkedése és uralma. A nyugati görögség. Makedónia felemelkedése. II. Philippos reformjai. A szent háború. Nagy Sándor hódításai, birodalma A hellenisztikus kor

A görögök megérkezése Hellaszba A görögök 1900 körül vándoroltak be (a korai bronzkor és a mükénéi kor között) A prehellén (mediterrán/pelaszg őslakosság – mint Krétán) beolvasztása – nyelvük maradványai a görögben (istennevek, hősök nevei, földrajzi nevek, a korai bronzkori kult. szavai: szőlő, bor, olajfa, füge, halászháló, lant, kereskedő, ón, réz, bánya, király...)

Krétai civilizáció 4 fő központ:Knósszosz, Phaisztosz, Mallia, Zakro Thalasszokratia Thérai vulkánkitörés 1500 körül >> 15. századtól mükénéi uralom

A thérai vulkánkitörés hatóköre

Krétai civilizáció – korszakolás 1. A krétai civilizáció periodizációja (Evans – knósszoszi kerámia alapján): Korai (paloták előtti) minószi kultúra: 3000-2000 Középső minószi kultúra: 2000-1600 Késői minószi kultúra: 1600-1100 (=korai, középső és késői bronzkor) Régebbi és újabb paloták kora – határ 1700 körül: talán földrengés << kult. folytonosság Újabb paloták korában 4 fő központ: Knósszosz, Phaisztosz, Mallia, Zakro

Krétai civilizáció – korszakolás 2. - Knósszosz a legnagyobb hatalmú Nincsenek várfalak >> békés lehetett a viszonyuk Thérai vulkánkitörés 1500 körül >> Kréta meggyengül 15. századtól mükénéi uralom – Knósszosz vezető szerepe (ekkortól lineáris B táblák itt) Posztpalatális korszak: 1375-1100 (1375: a knósszoszi palota végleges pusztulása): szegényesebb kultúra, újabb mükénéi bevándorlások, majd a 11. században dór bevándorlás

Krétai civilizáció – pol. viszonyok 1. Iliasz 2. 645-652, Thuk. 1.3-4; 7 Minósz: uralkodót jelent; A mítikus Minósz a civilizáció létrehozója: törvényeket hoz, rablókat fog el, az alvilág bírája Zeusz és Európa fia; Neje Pasziphae; Gyerekei: Ariadné, Phaidra (+ Minotaurusz)

Boxoló fiúk – Théra 16. század (Marinatos Amnisszoszban (Knosszosz kikötője) ásott >> vulkánkitörés-elmélete >> ‘67-től kiássa Akrotirit Atlantisz legendája talán innen ered

Krétai civilizáció – pol. viszonyok 2. Krétai települések alapítása: Küthéra, Milétosz, Théra (Szantorin), Mélosz, Aigina, Rhodosz – thalasszokratia: gazd. és pol. hatalom az Égei tenger szigetei felett – mítoszok erről (Thészeusz) De lehet, hogy csak erős krétai hatás ezeken a helyeken (csak behozott luxuscikkek a talált tárgyak) Háborús ábrázolások hiánya << belső béke, kifelé: flotta védelme (ill. a szigeteken a védelem)

Krétai civilizáció - gazdaság Palotagazdaság: a palota kormányzati, vallási központ, műhelyek, raktárak is itt (pithoszokkal), a gazd. élet szervezése, csereforgalom is itt (a palota egyéb helységei: trónterem, szakrális funkciójú termek, fürdő, előadóterem…) Kereskedelmi vezető szerep a térségben: keftiuk - kapcsolat Kelettel: Ciprus, Szíria, Egyiptom (áruk Mezopotámiáig) Mezőgazd.: mediterrán polikultúra; kecske, juh Kivitel: olaj, bor, illatszerek, agyag-, kő-, fémedények, szövetek, fa

Krétai civilizáció – vallás 1. Sok kultuszhely (kis helységek nagyobb épületekben, kis szentélyek, barlangok, magaslatok), nincsenek monumentális templomok Emberalakú istenek, a női elem dominál (istennők, papnők), termékenység-, természetkultusz; földanya, anyaistennő Különböző ábrázolás-típusok: kígyós istennő, állatok úrnője, pajzsos istennő – politeizmus v. egy istennő különféle megjelenései?

Krétai civilizáció – vallás 2. Kultikus szimbólumok: labrüsz – kettősbárd (>> labirintus elnevezés; hatalmi v. kultikus szimbólum), bikaszarvak Sírokban csónak (>> boldogok szigete) Emberáldozat (Minótaurusz mítosza + leletek tanúsága: knosszoszi palotában és egy barlangban) 17

Kamaresz-váza: sötét alapon világos díszítés, spirálok, körök, hullámvonalak, ritkán növények; ezután a tengeri stílus (1500-tól) az első krétai paloták korának korongolt, vékony falú, legtöbbször sötét alapú, fehér-narancs-vörös spirális motívumokkal, körökkel díszített kerámia (nevét egyik első lelőhelyéről, egy barlangról kapta).

a palota elnevezése a bárdok háza (labürinthosz) - a bárd Hold istennő (termékenység) szimbólum

Krétai civilizáció – művészet Freskófestészet: természet- és emberberábrázolás (ünnep, sport, tánc: könnyedség, valósághűség) Fejlett építészet (paloták, utak, Daidalosz mítosza) Kamaresz-kerámia: 20-18. század: sötét alapon világos (többszínű) ornamentika (körök, spirálok) + plasztikus rátétek; Új paloták korában világos alapon sötét festés; növények, állatok, valósághűség, mozgás ábrázolása Tengeri stílus

Krétai civilizáció – írás 1. Írás-típusok megkülönböztetése Evans által: Legkorábbi a hieroglif (piktoggrafikus): képjelek – főleg pecsételőkön Phaisztoszi agyagkorong – szótagírás lehet a 18-17. századból Mellette kialakul és 1900-tól egyre inkább felváltja a lineáris A: szótagjelek + ideogrammák (+lineáris B: ez hasonló jelekből áll, de görög nyelvű és későbbi)

Krétai civilizáció – írás 2. Főleg agyagtáblákon (+ pecséteken, edényeken) maradt fenn A megfejtés akadálya: A nyelvet nem ismerjük Kevés tábla maradt (300 hieroglif, 1500 lineáris A) Ezek is gazd. feljegyzések