Kulturális és örökségturizmus Az örökség fogalma, az örökség és a kultúra kapcsolata, az örökségturizmus fogalma, trendjei. A világ kiemelkedő kulturális és örökségturisztikai vonzerői. Domjánné Dr. Nyizsalovszki Rita

Tematika Hét Tananyag 2017. szeptember 11. - 15. E: A kultúra- és a kulturális turizmus fogalma. Kialakulásának története. Főbb jellemzői. GY: A hallgatói kiselőadások és feladatok részletes megbeszélése 2017. szeptember 18. - 22. E: Az örökség fogalma, az örökség és a kultúra kapcsolata, az örökségturizmus fogalma, trendjei. GY: A világ kiemelkedő kulturális és örökségturisztikai vonzerői. Filmvetítés és közös megbeszélés. 2017. szeptember 25. - 29. E: A kulturális turizmus gazdasági és társadalmi háttere 1. A kulturális turizmus kereslet-kínálata. GY: Egy helyi kulturális- és örökségturisztikai érték felkeresése. 2017. október 2. – 6. E: A kulturális turizmus gazdasági és társadalmi háttere 2. A kulturális turizmussal foglalkozó szervezetek, kulturális turisztikai projektek, fejlesztési irányvonalak. 2017. október 9. – 13. E: Az UNESCO Világörökségi cím. Világörökségi területek, mint a kulturális örökség kiemelt területei. GY: Kiselőadás 1. 2017. október 16. – 20. E: Magyarország Világörökségi területei. 2017. október 23. – 27. E: Kulturális Főváros Program háttere, lényege (A program kialakulása, célja, háttere, finanszírozása) és a Pécs 2010 EKF program háttere, lényege. GY: Eger – mint Európa Kulturális Fővárosa. A projekt ismertetése. Látogatás a Városházán. 2017. október 30. – november 3. ŐSZI SZÜNET 2017. november 6 – 10. E: Az egyházak kulturális öröksége. Vallási turizmus. 2017. november 13 – 17. E: Európa kulturális- és örökségturizmusa. GY: Filmvetítés. 2017. november 20 – 24. E: Magyarország kulturális- és örökségturizmusa I. Szabályozás. Kereslet. 2017. november 27 – december 1. E: Magyarország kulturális- és örökségturizmusa II. Kínálat. GY: Kiselőadás 2 2017. december 4. - 8. E: Észak-Magyarország és Heves megye kulturális- és örökségturizmusa. GY: Kiselőadás 2. 2017. december 11. - 15. E: A kulturális- és örökségturisztikai értékek védelme, bemutatásának lehetőségei. Fenntarthatóság az örökségturizmusban. GY: Múzeumlátogatás, múzeumpedagógiai óra Tematika

Szept. 26. - Okt. 3. Beatles múzeum: Teljes árú csoportos jegy (20 főtől): 1750 forint/fő, Sportmúzeum 350 Ft./ Okt. 24. Eger Európa kulturális fővárosa projekt – városháza Nov. 7. Érseki palota látogatókp. Nov. 21. Varázstorony, Bormúzeum – Gál Tibor Fúzió Dec. 12. Vármúzeum 800 Ft

Aktualitások????

Az örökség fogalma, az örökség és a kultúra kapcsolata, az örökségturizmus fogalma, trendjei.

Örökség Örökség fogalma Nuryanti (1996) szerint az örökség a társadalom kulturális hagyományainak részét képezi, és része egy közösség identitásának. Olyan múltbeli, az elmúlt időkből származó érték, amelyet egyik generáció megőrzésre érdemesnek tart és továbbad a következőnek (Hall-McArthur, 1998).

5 aspektus Thurnbridge és Ashworth (1996) szerint az örökség tágabb értelmezésében öt lényegi aspektus különböztethető meg. Ezek: a múlt bármilyen fizikai maradványa, egyéni és kollektív emlékek, a múlt nem fizikai elemei, - kulturális és művészeti alkotómunka eredményei, - természeti környezet, - jelentős gazdasági tevékenység, az „örökségipar”.

Csoportosítása

Kulturális örökség kulturális örökség magában hordozza egy térség és az ott élő közösség legjellemzőbb dimenzióját, a kultúrát, de azzal nem azonos, nehéz körültekintően és megalapozottan értelmezni. Czene (2002) álláspontja szerint „a kulturális örökség komplex örökség, amelyet a kultúra tart össze, amely leginkább a kultúra felől ragadható meg”, de mégsem azonos vele. A kultúra a halmozódó hagyomány jellege folytán válik örökséggé.

Kulturális örökségelemek- lásd előző órán. Természeti örökségnek tekintendők a következők: - fizikai és biológiai alakulatok, vagy ezen alakulatok csoportjaiból álló olyan természeti alkotások, melyek esztétikai vagy tudományos szempontból kiemelkedő, egyetemes értékűek, - geológiai és fiziográfiai alakulatok, valamint veszélyeztetett állat- és növényfajok lakó-, illetve termőhelyéül szolgáló pontosan körülhatárolt területek, melyek a tudomány vagy megóvás szempontjából kiemelkedő egyetemes értékűek, természeti tájak vagy pontosan körülhatárolt természeti területek, melyek a tudomány, a megőrzés vagy a természeti szépség szempontjából kiemelkedő, egyetemes értékűek.” (1985/21. törv)

Szellemi-kulturális örökség olyan szokás, ábrázolás, kifejezési forma, tudás, készség – valamint az ezekkel összefüggő eszköz, tárgy, műalkotás és kulturális színhely –, amelyet közösségek, csoportok, esetenként egyének kulturális örökségük részeként elismernek. Ez a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó szellemi kulturális örökség – amelyet a közösségek, csoportok a környezetükre, a természettel való kapcsolatukra és a történelmükre adott válaszként állandóan újrateremtenek – az identitás és a folytonosság érzését nyújtja számukra, ily módon segítve elő a kulturális sokszínűség és emberi kreativitás tiszteletét.

Az alábbi területeken nyilvánul meg: a) szóbeli hagyományok és kifejezési formák, beleértve a nyelvet is, mint a szellemi kulturális örökség hordozóját, b) előadóművészetek, c) társadalmi szokások, rítusok és ünnepi események, d) a természetre és a világegyetemre vonatkozó ismeretek és gyakorlatok, e) hagyományos kézművesség;

Fogalom fejlődése A 20. század 60-as évekig a történeti műemlék a meghatározó: az örökség gyűjtése és osztályozása számára a régiség, a kor a döntő szempont. 60-as évek az örökség értelmének kitágulása a nemzeti és európai törvénykezésben, ekkor jelenik meg először az építészeti örökség fogalma, 70-es évek végére jutunk el a kulturális örökséghez, mely a kollektív emlékezet fogalmával párosul

Napjainkban leginkább aktualizálódott fogalma szerint, az örökségbe tartoznak az eszmék, a hagyományok, szokások, különféle történetek és a rítusok is. (Husz, 2007, in.:Gődér, 2011) Az örökség azt a kultúrát írja le, amit egy közösség megőriz, gondját viseli és átadja a jövő generációnak. E nélkül nincs identitás és valahova tartozásérzés.” (Husz, 2007 in.:Gődér, 2011)

Csoportosítása - példákat Természeti örökség Élő kulturális örökség Épített örökség Ipari örökség Személyes örökség Vallási örökség Katonai örökség Irodalmi vagy művészeti örökség

Örökségturizmus fogalma Az örökségturizmus helye a turizmuson belül nem egyértelmű, egyesek a kulturális turizmus részeként, mások annak szinonimájaként értelmezik. Swarbrooke (1994) örökségturizmus „az örökségen alapul, ahol az örökség egyrészt a termék központi eleme, másrészt a fő motiváció a turisták számára”.

Trendek / okok a 21. század elején a dinamikusan fejlődő turisztikai terméktípusok között foglal helyet világszerte, növekszik a társadalmi igény a „közös múlt”, a gyökerek felderítése iránt, az adott térség, régió egyediségének, sajátosságainak, örökségének kiemelésével előnyre képes szert tenni az erősen kompetitív európai turisztikai termékek piacán.

specializáció : Az örökségturisták nem csupán kalandot keresnek, hanem kultúrát, történelmet, régészetet, és nem utolsó sorban kapcsolatot a helyi lakossággal. fenntartható fejlesztés, mint pl. kulturális erőforrások megőrzése, az erőforrások pontos interpretációja, autentikus látogatói élmények nyújtása, az ebből származó bevételek növelése.

A világ kiemelkedő kulturális és örökségturisztikai vonzerői

http://latvanyossagok.hu/

A 10 legismertebb kulturális műemlék 1. Kába, a mekkai nagymecset 2. Tádzs Mahal 3. Gízai piramisok 4. Kínai nagy fal 5. Angkor thom 6. Akropolisz 7. Csang Kaj-sek-emlékcsarnok 8. Potala palota 9. Szabadság-szobor 10. Kék mecset

10 legjelentősebb desztináció Notre-Dame, Párizs, Franciaország (évi 12 millió látogató) Kínai nagy fal, Kína (évi 9 millió látogató) Sydney Operaház, Sydney, Ausztrália (7,4 millió látogató évente) Eiffel-torony, Párizs, Franciaország (6,7 millió látogató évente) Lincoln Memorial, Washington D.C., USA (évi 6 millió látogató)

10 legjelentősebb desztináció Colosseum, Róma, Olaszország (5,11 millió látogató évente) Szabadság-szobor, New York, USA (évi 4,24 millió látogató) Alhambra, Granada, Spanyolország (évi több mint 3 millió látogató) Gízai Piramisok, Kairó, Egyiptom (évi 3 millió látogató) Taj Mahal, Agra, India (évi 2,5 millió látogató)

Trip advisor - 2016 1. Angkor Wat – Kambodzsa

2. Sheikh Zayed Mosque – Abu Dzabi – Egyesült Arab Emírségek 8. legnagyobb, 2007.

3. Mezquita Cathedral de Cordoba- Spanyolország

4. Szent Péter bazilika Vatikán

6. Vérző megváltó temploma – Szentpétervár 1881 5. Taj Mahal – India

7. Kínai Nagy Fal

8. Machu Picchu 15. sz.

9. Plaza de Espana

10. Milánói dóm

11. Golden Gate Bridge San Francisco USA

12. Lincoln Memorial

13. Eiffel torony

14. Országház Budapest https://www.tripadvisor.co.hu/TravelersChoice-Landmarks

15. Notre Dame Párizs

16. Megváltó Krisztus szobor Rio de Janeiro

17. Big Ben

18. Akropolisz

19. Krakkó főtere

20 El Ateneo Grand Splendid Buenos Aires

21. Fekvő Buddha temploma Bangkok Thaiföld

22. Burj Khalifa

23. Fushimi Inari-taisha Shrine

24. Ruins of Tulum

25. Sydney Opera House