A KULTURÁLIS TURIZMUS KÍNÁLATA Középkor kulturális öröksége

I. Középkor (476-1492) 476 Nyugatrómai birodalom bukása 1492 Amerika felfedezése A középkor szakaszai: Korai középkor (5-10. század) Virágzó középkor(11-14. század) Késői középkor (14-15. század)

A középkori kultúra periódusai : a kolostori-egyházi kultúra kialakulásának időszaka (6—11 század) az első fénykor a lovagi kultúrával (11—13 század) a második virágkor, a városiasodás és a polgárosodás időszaka (13—14. század) a középkori kultúra alkonya (15. század)

A kulturális élet színterei a középkorban: a kolostorok, a templomok és püspökségek a fejedelemségek és főúri várak, kastélyok a városok és az egyetemek a paraszti közösségek, a városi lakosság anyanyelvi és szóbeli kultúrája. A középkori írásbeli kultúra nyelve a művelt Európában egységesen a latin. Az analfabétizmus azonban általános jelenség.

Területi megoszlás: a középkori civilizáció központja Nyugat-Európában a Frank Birodalom, keleten Bizánc. Ezzel egyidejűleg létezik (622-től) és hódít az iszlám kultúra Délkelet-Európában, Hispániában (711-től)

Nincs egységes európai stílus Különböző művészeti hatások érvényesülnek a korban: - - - ókeresztény művészet - bizánci művészet - a népvándorló népek művészete - arab művészet

Művészeti korszakok Bizánci 5-6. sz. Román 11-12 sz. Gótikus 12-13. sz. Reneszánsz 14-15. sz.

III. sz.-i ókeresztény művészet – hellenisztikus hatások Krisztus szobor – a filozófus-szobrok stílusában Jó Pásztor – Krisztus-szimbólum Róma, Priscilla katakomba Jó Pásztor. IV. sz.

Hellenisztikus stíluÓkeresztény szarkofágok s – keresztény tematika A „12 apostol-szarkofág” Ravenna, San Apollinare in Classe, V. sz.

Az ókeresztény bazilika

Csak a szentélyt boltozták: fél-kupola (negyed-gömb)

A külső egyszerű, dísztelen, nyers téglafalazású

San Apollinare in Classe, Ravenna, Olaszország, 6. sz.

Kora középkor művészet A kor legnagyobb városa: Konstantinápoly (Bizánc), ma Isztambul (Törökország)

1. Hagia Sophia, Konstantinápoly, 6. sz.

A mai kép a minaretekkel

Óriási és lenyűgöző belsőtér

2. San Vitale, Ravenna, Olaszo., 6.sz.

Az ikonfestészet Néhány bizánci Madonna típus Eleusza („könyörületes”) Glükophilusza („édes csók”) Hodégétria („útmutató”) Platütera („tágasabb”/a mennyeknél) Néhány bizánci Madonna típus

Ókeresztény és Bizánci művészet A hellenisztikus és római gyökerekre épül Katakombák -  ókeresztény falfestészet Építészet – bazilikák (mozaikok)

Jellemzői A román stílusú építészet legmeghatározóbb elemei a templomok és kolostorok megjelenésük a harcos egyház, a belviszályoktól és külső fenyegetésektől gyötört kereszténység jegyeit tükrözi zömök formák, vastag falak, lőrésszerű ablakok. a stílusjegyek a korai keresztény, valamint a karoling építészetet ötvözik. A templomok nagy része kolostorokhoz tartozott, tájolásuk kelet-nyugati irányú. A művészek majdnem mindig névtelenek maradtak, csak az építtetők neve maradt fenn az utókorra. 

Németország, Hildesheim: Szent Mihály templom Németország, Hildesheim: Szent Mihály templom. A nagyméretű bencés kolostortemplom, a korai német román templomépítészet legérettebb alkotása, a 11. század elején épült. Speyer: székesegyház. A német román építészet egyik legmonumentálisabb alkotása 1030 és 1106 között, tervének többszöri módosításával épült a frank-száli császárok temetkezési templomául. Worms: székesegyház. 1170 és 1220 között korábbi templom helyén épült, az építkezés folyamán többször módosult elgondolások szerint. Háromhajós, keresztházas, kétszentélyes bazilika. Wartburg vára. A 11. század végétől a thüringiai őrgrófok építtették. Tournus: Saint-Philibert bencés apátsági templom, Franciaország. Cluny: harmadik bencés apátsági templom. 

Gótikus stílus A gótika a téralakításban és a tömegformálásba; a román stílus kompozícióiból indult ki. A késői román formai és szerkezeti elemek, a csúcsív és a bordás boltozat adta lehetőségek kiaknázása A lenyűgöző hatást a szerkezetekkel összehangolt formák, tagoló- és díszítőelemek, közöttük a mérművek megalkotásával fokozta. Megjelennek új épülettípusok: árucsarnokok, kereskedőházak, raktárak, céhházak, ispotályok, városházák.

Párizs környékén születik meg a 12. sz. közepén és csak 13. sz Párizs környékén születik meg a 12. sz. közepén és csak 13. sz. közepére szorítja ki a román stílust Európa szerte

A gótikus templomépítészet teológiai háttere Európa: a XII. sz.-tól gazdasági prosperálás – új, városi keresztény művészet születése (katedrális: püspöki székhely Gótika kialakulása: Észak-Franciaország A teológia az ihlető: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész misztikus fényteológiája (VI. sz-i szíriai görög nyelvű ókeresztény irat) – a latin fordítást a Saint-Denis kolostorban őrizték Suger a belső térről: "Fényes a csarnok már, tündöklik közepén. / Mert fénylik, ha a fényeshez kötöd azt, ami fénylő, / Mely kormányzásunk idején épült fel egészen, / S aki élén állt, én vagyok az, Sugerus." Párizs, Saint-Denis kolostortemplom, Gádorfal és rózsaablak. Kora-gótikus építészet.

„Fénnyel komponált tér” Reims, XIII. sz eleje

A gótikus konstrukció: három fő építészeti elem 1. Csúcsív: a gótika jellegzetes boltozati és homlokzati formaeleme 2. A keresztboltozási technika 3. a boltozatot tartó támív- támpillér Eredmény: a templomépület – vázrendszer, Az ablakokkal áttörhető vékonyabb falakból áll Leóni katedrális, keleti hajó apszisa, XIII –XIV. sz.

Beauvais, Notre Dame katedrális 1225 –1247

Chartres, Notre Dame katedrális, újjáépítés: 1194–1220

Chartres, Notre Dame katedrális Pillérköteg A főhajó bordás keresztboltozata A boltívek folytatódása a falpillérekben (a templomépületen kívül támpillérekben Alaprajz: három hajós bazilika, keresztboltozatok – támpillérek rendszere Keleti tájolású szentély; szentélykörüljáró, kápolna koszorú K NY

Párizs, Saint Chapelle, 1243–1248. IX. Lajos királyi kápolnája

Reims, Notre Dame katedrális. XIII. sz. I. fele

Ábrázoló művészet (szobrászat, festészet) XIII. sz.: az evangéliumi jelenetek átélt megjelenítésének igénye a kolduló rendeknél: ferences, domonkos rend „Képzeljétek el a jelenetet, hogy a Szent Szűz ott ül, és valami zajt hall, és azt kérdi, mi ez a zaj, – a Háromkirályok érkeznek – és akkor nagyon meglepődik” (Szt. Bonaventúra) idézi: Gombrich: Miről szólnak a képek? Balassi Kiadó. 1999. 76.o.

A román és a gótikus stílusú festészet Rogier van der Weyden. Királyok imádása triptichon. XV. sz.

Felső-Rajnai mester: Paradicsomkert. 1410 k.

Enguerrand Charonton: Mária megkoronázása. 1460 k.

Enguerrand Charonton: Avignoni Pieta. 1470 k.

Világi (mitológiai / lovagi) tematika A természet kertje. XV. sz. Szívét feljajánló lovag. 1400 k.

Limbourg fivérek: Berry herceg hóráskönyve. 1415 k.

Más viszony a természethez: Szent Ferenc és a teremtés csodája

A katedrálisok kora

Gótikus építészet: templomok, várak, városi házak

Notre-Dame, Párizs, 12-13. sz.

Korai angol stílus (1200-1250) Salisbury

Függélyes stílus (1350-1550): Westminster apátság, London Oxfordi egyetem olvasóterme

Cambridge-i King’s College Chapel, 15-16.sz.

Veleméri templom, 13-14. sz.

Jelentőségét a belsejében látható gótikus falképek adják (Aquila János festményei)

Nyírbátori református templom, 15. sz.

A reneszánsz

A reneszánsz jelentése reneszánsz: francia eredetű szó (renaissance) jelentése: ‘újjászületés’ olaszul: rinascimento ókori klasszikus szövegek, ismeretek újrafelfedezésére utal

A reneszánsz jelentése 1. művelődéstörténeti korszak 14-16. század itáliai városokból indult (pl. Firenze) – gazdag kereskedővárosok, virágzó ipar meggazdagodott kereskedőcsaládok – városi polgárság feudális kötöttségek lazulása 2. korstílus

A reneszánsz jellegzetességei gazdag polgárság új életformája – az élet élvezete, szépségének megélése jólét, szellemi szabadság, szerelem, emberi test és a művészet szépsége életöröm

A reneszánsz jellegzetességei humanizmus – a reneszánsz életszemlélete tudós magatartás klasszikus műveltség – görög és latin klasszikusok tanulmányozása tudományos szövegkritika az antik kultúra emberközpontúságának felélesztése harmónia

A reneszánsz jellegzetességei középkori vallásos eszmények és témák antik mítoszok ezek egymás mellett élnek

A reneszánsz stílus festészet térhatású megformálás perspektivikus ábrázolás bibliai és mitológiai témák portréfestészet Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello

Michelangelo: a Sixtus-kápolna freskói

Leonardo da Vinci

Raffaello

A reneszánsz stílus építészet: antik elemek harmónia, szimmetria oszlopok kényelmes épületek mértéktartó díszítés vízszintes tagoltság fényesség és tágasság Brunelleschi

Brunelleschi

A Szent Péter Bazilika

A reneszánsz stílus szobrászat: meztelen testek élethű ábrázolása (görög hagyomány) a test harmóniája, szépsége arányosság anatómiai megfigyelések Michelangelo

Michelangelo

A reneszánsz stílus zene: kórusművészet kíséret nélküli énekkar polifónia (szólamok összefonódása) világi zene – madrigálok = költői szövegre komponált négyszólamú társasénekek harmónia, kiegyensúlyozottság Palestrina kedvelt hangszer: lant Bakfark Bálint

A reneszánsz stílus irodalom: antik irodalom felfedezése utánzás mitológiai utalások Petrarca – szonett Boccaccio – novella Shakespeare drámái és szonettjei

A magyarországi reneszánsz 15. századtól terjedt el Mátyás király udvarában palotaépítés – itáliai és dalmát építészek Vitéz János – könyvfestészet felfedezése, kódexgyűjtés Janus Pannonius később a főúri udvarokban terjed el Esztergom – Bakócz-kápolna költészet: Balassi Bálint (magyar nyelvű reneszánsz költészet)

A „flamand-iskola” Hugo van der Goes: A pásztorok imádása. (Portinari-oltár) Brugge, 1470. Firenze

Az északi reneszánsz Flamand festészet: a gótikus miniatúra festészet eredményei nyomán Valóság utáni ábrázolás, aprólékos természetmegfigyelés Nassaui Engelbert: Hóráskönyv. Flandria, 1485 –90 k., Oxford, Bodleian Library) Hóráskönyv, Brugge, XV. sz. 2. fele, Panonhalma, Szt. Benedek Rend Központi Könyvtára

Flandria, XV. sz. – az olajfestészet technológiájának tökéletesítése Táblakép-festészet: részletező valóságábrázolás, a realizmus csúcsa Jan van Eyck: Van der Paele kanonok Madonnája. 1436. Újítások: olajfestmény és a kompozíció perspektivikus szerkesztése

Van Eyck fivérek: Genti oltár, 1432. Külső szárnyak „Előhírnökök”: próféták és szibüllák Angyali üdvözlet A donátorok, Keresztelő Szent János és János evangélista

Jan van Eyck: Az Arnolfini házaspár. 1434.

Dürer: A négy evangélista. 1526. Dürer: Önarckép. 1499. Dürer: A négy evangélista. 1526.

Dürer grafikái: Az apokalipszis lovasai. Perspektíva-tanulmány Dürer grafikái: Az apokalipszis lovasai. Perspektíva-tanulmány. Melankólia

Bosch: A földi gyönyörök kertje. 1485/1500. k.