Vízburok-hidroszféra

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Készítette: Major Márk
Advertisements

Földrajz 7. Az előző évben tanultuk
Természetismeret 6. A Föld
Földrajzi definíciók Mindenkinek !!!.
HIDROLÓGIA – HIDRAULIKA
Időjárás, éghajlat.
A Föld, időjárás, éghajlat
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
Természet-és környezetvédelmi találkozó diákoknak
A természetes vizek A vizek szennyezése
Nagy földi légkörzés.
Az anyag és néhány fontos tulajdonsága
A víz világnapja Március 22..
A tengerek világa.
Egy anyag 3 halmazállapot.
Földtörténet Összefoglalás.
6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia Balassi Bálint MTNYAI Ipolynyék
Készítette: Seres Dávid
,,Az élet forrása”.
A levegő felmelegedése
A belső és a külső erők A földfelszín együttes formálása
A Föld nevű bolygó Bolygónk különlegesen kedvező naprendszerbeli helyzete lehetővé tette, hogy rajta 3,5-4 milliárd évvel ezelőtt az élet megjelenjen.
Érckörforgások az óceáni kéreg és a tenger között.
IV. TÉMAKÖR: A VÍZBUROK (HIDROSZFÉRA) Óceánok, tengerek A tengervíz mozgásai (tk. 127 – 136. oldal)
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI
A belső és a külső erők párharca
Óceánok és tengerek.
A levegőburok anyaga, szerkezete
TENGEREK FÖLDRAJZA.
Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem
Farkas Péter Víz-, gáz-, fűtésszerelő
Éghajlat, klíma „Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja” WMO def.: az éghajlati rendszer által véges.
Az óceáni cirkuláció.
A Föld légköre és éghajlata
A vízkörforgás Dr. Fórizs István.
Éghajlatot befolyásoló egyéb tényezők Tenger áramlatok.
Janik Dóra és Vámos Csenge
Vízszennyezés.
a tengerfenék üledékei származás
Varga György c. egyetemi docens
Nagy földi légkörzés.
A víz 9. Nyelvi osztály/ fiúk csapata.
Egyesült Királyság zászlaja: Egyesült Királyság címere:
A földrajzi övezetesség
A Föld vízkészlete.
A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE
Sándor Balázs BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
TANULSÁGOK A FILMMEL KAPCSOLATBAN
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
Levegőtisztaság védelem TantárgyrólKövetelmények.
4. fejezet Világtengerek felosztása
A víz mint élettér. Vizes élőhely típusok 1. Édesvíz (folyók, tavak, mocsarak, lápok), sós víz (tenger, óceán, sós tavak) 2. Felszínközeli (sekély) vizek.
Hidrobiológia Wetzel R.G., 2001: Limnology. Lake and river ecosystems, 3 rd edition. Academic Press, London, 1006 pp. (1983, 2 nd edition) Kalff J.,
Vizes oldatok alkotórészeinek szétválasztási módszerei.
Világtenger földrajza. Tengeráramlások  Éghajlat módosító hatású  Hideg vagy meleg  A hideg nyáron, a meleg télen érezteti hatását főként  „Folyóvíz”az.
Felszínformálás Belső – Külső erők harca. Geomorfológia - felszínalaktan Belső erők Nehézségi (gravitációs) erő Termikus erő (a Föld belső hője) Mechanikai.
Szárazföldi vizek csoportosítása
A napsugárzás – a földi éghajlat alapvető meghatározója
Készítette: Torma Bendegúz
Készítette: Jankó Zsuzsanna Ilona
Víz Készítette: 8. osztály.
Bemutató.Készítette:Izsáki Domonkos
Megújuló energiaforrások II. Bukta Péter
Ázsia természetföldrajzi képe
A VÍZ, MINT ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐ
29. A TENGERVÍZ MOZGÁSAI ?.
27. VILÁGTENGER.
A TENGERVÍZ TULAJDONSÁGAI
19. AZ ÉGHAJLATI ELEMEK.
Hol találkoztatok már a sóval? Készítsetek s(z)ófelhőt!
Előadás másolata:

Vízburok-hidroszféra Óceánok, tengerek

A víz megújuló természeti kincsünk Földünk vízkészlete: 1,64 milliárd km3 1/16/2019

A víz körforgása, a Föld vízháztartása A víz körforgásának szintén a napsugárzás a motorja Lépései: A napsugárzás felmelegíti az óceánok és tengerek vizét A tengervíz párolog A vízgőz kicsapódik → megindul a felhő- és csapadékképződés A szél a szárazföldek felé sodorja, ahol ismételt felhő- és csapadékképződés zajlik le A csapadék a felszínről és a növényekről megint elpárolog, részben a mélybe szivárog, részben pedig a felszín alatti lefolyás pályáin visszakerül a tengerekbe 1/16/2019

1/16/2019

1/16/2019

1/16/2019

1/16/2019

A körforgás részfolyamatai: párolgás, csapadék, lefolyás Ezekből az elemekből számíthatjuk ki a Föld vízháztartását A vízháztartás egyensúlyban van: A párolgás évi összege = A csapadék évi összege Óceánok: Csapadék+ lefolyás= párolgás Szárazföldek: Csapadék= párolgás + lefolyás 1/16/2019

A világtenger A Föld összterülete: 510 millió km2 Ebből a világtengeré: 361 millió km2, azaz a 71 %-a 1/16/2019

beltenger 1/16/2019

Peremtenger 1/16/2019

Óceánok Nagy kiterjedésű (több tízmillió km2) Önálló medencével rendelkezik Közepes vízmélységük igen nagy (3900 m) Vizük sótartalma alig ingadozik: 33-38%o Önálló áramlásrendszer alakult ki A Föld óceánjai: 1/16/2019

Tengerek Az óceánoktól szigetekkel, félszigetekkel, tengerszorosokkal elválasztott terület Kisebb kiterjedésű (1 millió km2 körüli) Nem mindig van önálló medencéje Sótartalma változó (1-41%o) Vörös-tenger: 42 %o Balti-tenger: 1 %o Önálló áramlásrendszere nincs 1/16/2019

Az óceántól szigetekkel, félszigetekkel elhatárolt tengerek Peremtengerek Az óceántól szigetekkel, félszigetekkel elhatárolt tengerek Nincs önálló medencéje Pl.: Északi- tenger Ohotszki-tenger Beltengerek Az óceánokhoz keskeny tengerszorossal kapcsolódó tengerek Önálló medencével rendelkeznek Több 1000 m mélyek Pl.: Balti-tenger Földközi-tenger Vörös-tenger 1/16/2019

A tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai 1, Sótartalom A tengervíz híg sós oldat→kloridok 88,6%-a, ebből a NaCl (77,7%) Átlag sótartalom: 35%o, azaz 1000g vízben 35g só van A sótartalom területi különbségei a párolgás- csapadék viszonyától és az édesvízi hozzáfolyás mértékétől függenek 2,Hőmérséklet A tenger lassabban és kevésbé melegszik fel, illetve kevésbé és lassabban hűl le, mint a szárazföld Évi közepes hőingás: 2-5 oC Sarki vizek hőmérséklete 0 oC körüli Átlagos tengerhőmérséklet: 25oC Legmelegebb: ész 7o 3,A tengeri jég a tengervíz fagyáspontja a sótartalom miatt -2 oC 1/16/2019

1/16/2019