Rácsrezgések kvantummechanikai leírás

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A H-atom kvantummechanikai tárgyalása Tanulságok 1.
Advertisements

Függvények Egyenlőre csak valós-valós függvényekkel foglalkozunk.
7. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA
Diszkrét idejű bemenet kimenet modellek
E képlet akkor ad pontos eredményt, ha az exponenciális tényező kitevőjében álló >>1 feltétel teljesül. Ha a kitevőben a potenciálfal vastagságát nanométerben,
Vektormező szinguláris pontjainak indexe
3. A HIDROGÉNATOM SZERKEZETE
Számításos kémia.
1. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
Klasszikus mechanikai kéttestprobléma és merev test szabad mozgása állandó pozitív görbületű sokaságon Kómár Péter témavezető: Dr. Vattay Gábor
A kvantummechanika rövid átismétlése
Sokrészecske-rendszerek
A variációszámítás alapjai
Operátorok a Quantummechanikában
Deformálható testek mechanikája - Rezgések és hullámok
Fizika 3. Rezgések Rezgések.
Lineáris transzformáció sajátértékei és sajátvektorai
Ezt a frekvenciát elektron plazmafrekvenciának nevezzük.
Forgási állapotok kvantummechanikai leírása 1. Forgás két dimenzióban 2. Forgómozgás három dimenzióban; térbeli forgás - Míért fontos ez a témakör? - Miért.
A kvantummechanika alapegyenlete, a Schrödinger-féle egyenlet és a hullámfüggvény Born-féle értelmezése Előzmények Az általános hullámegyenlet Megoldás.
Folytonos jelek Fourier transzformációja
Példák a Fourier transzformáció alkalmazására
Rendszerek sajátfüggvényei és azok tulajdonságai Folytonos (FT) rendszerekkel foglalkozunk,de az eredmények átvihetők diszkrét rendszerekre is. kt)kt)
3. A TÖBBELEKTRONOS ATOMOK SZERKEZETE
Ami kimaradt....
2. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
A H-atom kvantummechanikai tárgyalása Tanulságok
Szimmetriaelemek és szimmetriaműveletek (ismétlés)
2. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
2. A HIDROGÉNATOM SZERKEZETE
6. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA A két tömegpontból álló harmónikus oszcillátor.
3. A HIDROGÉNATOM SZERKEZETE A hidrogénatom Schrödinger-egyenlete.
1. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
2. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI 1. Erwin Schrödinger: Quantisierung als Eigenwertproblem (1926) 2.
A H-atom kvantummechanikai tárgyalása Tanulságok
A H-atom kvantummechanikai tárgyalása Tanulságok
A H-atom kvantummechanikai tárgyalása Tanulságok
3. A HIDROGÉNATOM SZERKEZETE
Rezgések elmélete: kétatomos molekula klasszikus leírása
12. előadás A fémek vezetőképessége A Hall-effektus Kristályok
Kvantumelektrodinamika
A Galilei-transzformáció és a Galileiféle relativitási elv
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
A Boltzmann-egyenlet megoldása nem-egyensúlyi állapotban
Makai Mihály egyetemi tanár BME NTI
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Mozgásegyenletek Mechanikai rendszer Lagrange-függvénye:
Deformálható testek mechanikája - Rezgések és hullámok
11. előadás Atomfizika.
Digitális képanalízis Pontoperátorok, matching. Nézzünk egy példát!
Belső állapotú bolyongások által meglátogatott pontok száma Nándori Péter (V.) Témavezető: Dr. Szász Domokos (BME MI)
6. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA
1 Vektorok, mátrixok.
Az anyagszerkezet alapjai
Variációs elvek (extremális = min-max elvek) a fizikában
Ütközések Ugyanazt a két testet többször ütköztetve megfigyelhető, hogy a következő összefüggés mindig teljesül: Például a 2-szer akkora tömegű test sebessége.
Az atommag alapvető tulajdonságai
A fény és az anyag kölcsönhatása
Spektroszkópia Analitikai kémiai vizsgálatok célja: a vizsgálati
Porozitáskövető szelvények Neutron módszerek (O.H. És C.H.)
Szerkezetek Dinamikája
STATISZTIKUS TERMODINAMIKA: ALKALMAZÁSOK P.W. Atkins: Fizikai kémia II. - Szerkezet (Tankönyvkiadó, Budapest, 2002), 20. fejezet Keszei Ernő: Bevezetés.
Ütközések Ugyanazt a két testet többször ütköztetve megfigyelhető, hogy a következő összefüggés mindig teljesül: Például a 2-szer akkora tömegű test sebességváltozásának.
Kristályok szimmetriái. Mexico Naica barlang Szerkezetek: RÁCS.
Hogyan mozog a föld közelében, nem túl nagy magasságban elejtett test?
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
Magerők.
Szilárd testek fajhője
Félvezető fizikai alapok
Kvantummechanikai alapok
Előadás másolata:

Rácsrezgések kvantummechanikai leírás

Felcserélési reláció Operátor műveletek Operátorok alkalmazása a kvantummechanikában hullámfüggvényből leolvasott impulzus felcserélési reláció kvantált spektrum Operátor műveletek Számít az operátorok alkalmazásának sorrendje: Einstein Planck Definició: két operátor kommutátora Az impulzus és a hely felcserélési törvénye: ebből következik a rezgések kvantált spektruma (keltő- és eltüntető operátorok bevezetésével)

Harmonikus oszcillátor Ha két operátor kommutátora egy komplex szám, akkor mindig található olyan lineárkombinációjuk, amelyek kommutátora 1

Harmonikus oszcillátor Hamilton-operátor: óvatosnak kell lenni, mert a ,ahol tagtól származó járulékot korrigálni kell és zéruspont rezgés Az n sajátrétékek megadják a harmonikus oszcillátor energia-spektrumát, ami valós értékekből áll n valós és lefelé korlátos nem generálható a hely és az impulzus nem lehet egyszerre 0 ahol és vagy Felcserélési reláció:

Harmonikus oszcillátor keltő- és eltüntető operátorok Tétel: az részecskeszám operátor sajátérték-egyenletének megoldásai az pozitív egész számok gerjesztési spektrum

ez is megoldása a sajátértékegyenletnek Keltő-, eltüntető- és kvantumszám-operátorok Definiciók: , ahol és kielégíti a felcserélési relációt Feladat az sajátérték-egyenlet megoldása. Ehhez a felcserélési relációt használjuk. és , mert ez is megoldása a sajátértékegyenletnek Hasonlóan jelölés: A harmonikus oszcillátor energiájára vonatkozó sajátérték-egyenlet megoldásai valós, pozitív értékek: A lefelé lépéseknek meg kell szakadni valahol: alapállapot

Harmonikus oszcillátor keltő- és eltüntető operátorok Tétel: az sajátérték-egyenlet megoldásai az pozitív egész számok gerjesztési spektrum Nagy amplitúdójú rezgés: magas részecskeszám sajátérték

3 dimenziós, egyatomos kristály Síkhullám próbafüggvény Mozgásegyenlet q  /a L T polarizáció terjedési irány db. q érték

3N csatolt oszcillátor (kvantummechanika) polarizáció terjedési irány db. q érték Hamilton operátor Normál koordináták A sajátérték egyenlet megoldásának ismeretében:

3N oszcillátor (kvantummechanika) keltő- és eltüntető operátorok 1 db. oszcillátor jelentése: hullámszámú, polarizációjú fonon kvantumszám operátora jelentése: hullámszámú, polarizációjú fonon kvantumszám operátora impulzus energia sajátértékei az egész számok, értéke az adott frekvenciájú és hullámhosszú rezgést jellemzi q  /a L T Nagy amplitúdójú rezgés: a gerjesztésben az adott fonon-módus magas részecskeszám sajátértékkel fordul elő

Szimmetriatulajdonság →megmaradási tétel időinvariancia  energia megmaradás forgási szimmetria  impulzusmomentum megmaradás eltolási szimmetria  impulzus megmaradás Transzlációs szimmetria Példa: független x-től Jelentése: megmaradó mennyiség analógia a Newton-törvénnyel Transzlációs operátor Tétel: ha (az x irányú) transzlációs operátor szimmetriája a Hamilton-operátornak, azaz tetszőleges eltolásra teljesül, a szimmetria-transzformáció akkor megmaradó mennyiség, azaz Transzlációs operátor Felcserélési reláció tetszőleges helyfüggő operátorral

impulzus megmaradás (x-irányú) Bizonyítás Felcserélési reláció tetszőleges helyfüggő operátorral a tetszőleges  válasszuk tetszőleges kicsinek  sorfejtés Folytonos transzlációs szimmetria impulzus megmaradás (x-irányú)

Transzlációs szimmetria 3 dimenzióban Homogén rendszer: független -től tetszőleges eltolásra megmaradó mennyiség Diszkrét transzlációs szimmetria: invariáns az rácsvektorral való eltolásra (kristályok) megmaradó mennyiség tetszőleges reciprok rácsvektor A gyengébb szimmetria miatt az impulzus csak egy erejéig marad meg. A kristályban terjedő hullám impulzus-megmaradási tétele, azonos a rugalmas szórás Bragg feltételével, Sokrészecske hullámfüggvény Transzlációs operátor Felcserélési reláció tetszőleges helyfüggő operátorral

Transzlációs szimmetria 3 dimenzióban Homogén rendszer: független -től tetszőleges eltolásra megmaradó mennyiség Diszkrét transzlációs szimmetria: invariáns az rácsvektorral való eltolásra (kristályok) megmaradó mennyiség tetszőleges reciprok rácsvektor A gyengébb szimmetria miatt az impulzus csak egy erejéig marad meg. A kristályban terjedő hullám impulzus-megmaradási tétele, azonos a rugalmas szórás Bragg feltételével, Sokrészecske hullámfüggvény Transzlációs operátor Felcserélési reláció tetszőleges helyfüggő operátorral

Diszkrét transzlációs szimmetria  kvázi-impulzus Transzlációs operátor az R rácsvektorokra „Gyengébb” szimmetria, az impulzus erejéig bizonytalan mivel Magára hagyott rendszer, harmonikus közelítés t = 0 –ban nq,s sajátértékek Példák: mivel a Hamilton operátor szétesik független harmonikus oszcillátorok összegére, külön-külön mindegyik nq,s rezgés változatlan marad 2. Magára hagyott rendszer, fonon-fonon kölcsönhatás t = 0 –ban nq,s sajátértékek nq,s  n’q,s időfejlődés (termalizáció) 3. Kölcsönható rendszer (p impulzusú részecskék szóródása) Speciális eset: rugalmas szórás Bragg törvény!

Energia és impulzusmegmaradás Rugalmas szórás: Bragg-törvény Rugalmatlan szórás: + fonon abszorbció - fonon emisszió fonon diszperzió mérése: inelasztikus neuronszórás Mérési tartományok impulzusú neutron bejön és felvesz energiát majd impulzussal kimegy q=/a q=-/a ezeket mérjük és ezt számoljuk Grafikus szemléltetés (1 dimenzió)