Óceánia

Óceánia

A Föld legnagyobb összefüggő vízfelülete és szigetvilága (173 millió km2 ) Kiterjedése É-D-i irányban 15 ezer, K-Ny-i irányban 17 ezer km, A víz átlagos mélysége 4300 m, de 10 ezer métert meghaladó mélységet is mértek. Szigeteinek összterülete kb. 1,2 millió km2. Három nagy szigete (Új-Zéland Északi,- és Déli-szigete, illetve Új-Guinea) és 5-6000 kisebb sziget

A szigetvilág felosztása Melanézia: kontinentális szigetekből áll, amelyek Ausztráliát keletről, félkörívben ölelik körül. Ide tartozik: Új-Guinea, Bismarck-, Salamon-szk., Új-Hebridák, Új-Kaledónia, Új-Zéland. Mikronézia: laza szigetcsoportosulás, Ausztráliától (és Új-Guineától) északra. Ide tartozik: pl Karolina-, Marshall-, Gilbert-, Phoenix- és Ellice-szigete Laposak, többségüket korallok veszik körül. Polinézia: a legváltozatosabb típusú és felépítésű szigetek csoportja, a Csendes-óceán középső részein, Ausztrália és Dél-Amerika közt. Ide tartozik többek közt: Fidzsi-, Tuamotu-szk., Szamoa, Tahiti.

Szigetei Melanézia 3 nagy sziget – Új-Zéland É és D, Új-Guinea (Föld II. legnagyobb) Elválasztó Arafura-tenger sekély, jégkorszakban még volt földhíd Mikronézia és Polinézia a, Mélytengeri árkok mentén keletkezett szigetívek – „magas fekete sziget” mint pl. Új-Kaledónia, Salamon-szigetek b. Korallsziget – „alacsony fehér sziget” c, Atoll – lepusztult, tenger alatti vulkán peremén megtelepedő korallok gyűrűje

Éghajlat A legtöbb sziget éghajlata hasonló. Trópusi övezet, egyenlítői öv- esőerdő Az évi középhőmérséklet 20-27 Celsius fok. A szélárnyékos nyugati oldal szárazabb. Nagy viszont a különbség Új-Zéland leginkább Angliáéhoz hasonlítható,

A szigetvilág benépesülése A melanézek a negrid emberfajtához tartoznak, bőrük fekete, hajuk sűrű és göndör. 10-40 ezer évvel ezelőtt, két-három nagyobb hullámban az Indonéz-szigetvilág felől érkeztek. Sokáig kis törzsközösségekben éltek. Ausztrália őslakosai az alacsonyabb termetűek közülük kerültek ki. Gyűjtögető, vadászó életmód, őskori szint A nagyobb szigetek belsejébe, ill. keletebbre menekültek a polinéz hajósok elől.

A jégkorszak végén fokozatosan megszűnt a szárazföldi kapcsolat Ázsia és a maláj szigetvilág között. A következő hullám emberei magasabbak voltak, fejlettebb eszközöket használtak – csiszolt kő. Halásztak, művelték a földet és hajókon érkeztek. Először az északibb térségeken telepedtek meg. Őket az utolsó nagy bevándorlási hullám kényszeríti a keleti végekre – Polinéziába. A polinézek világosabb bőrűek, és hullámos hajúak, europid és mongolid embertani vonásokat ötvöznek

Az időszámításunk kezdetét megelőző évezredben az ázsiai népek beözönlése csúcspontját érte el. Ekkor főként mongolid vonásokat mutató embercsoportok érkeztek, és elődeikkel keveredve a mai maláj népek őseivé váltak. Ők már fejlettebb gazdálkodást folytattak, meghonosították a rizstermesztést, és ismerték a fémeket is. Tömeges megjelenésük a korábban érkezett "hajós népcsoportokat" is továbbvonulásra kényszerítette . A mikronézek ázsiai és afrikai népek keverékei, ezért bronzbőrűek.

„Az óceáni népek eredetének kutatásában érdekes epizód Thor Heyerdahl norvég kutató kalandos vállalkozása, amellyel bebizonyította, hogy Dél-Amerika felől is érkezhettek emberek Óceánia déli szigeteire. A Kon-Tiki expedíció eredményei azonban nem változtatnak azon a tudományos tényen, hogy Óceánia benépesülése nyugatról, Délkelet-Ázsiából és nem kelet felől történt.” Balázs Dénes: A kenyérfák árnyékában

Szigetek jelentősége Bányászat - Új-Kaledónia: Ni - Salamon-szigetek: Cu - Nauru: P - Új-Hebridák: Mn Idegenforgalom: Hawaii (USA 50.), Tahiti, Fiji Stratégiai, katonai szerep: Midway, Guam, Wake, Marshall-szg (atom kísérletek) Mezőgazdaság: Trópusi fák!! - Fiji: cukornád - Új-Hebridák, Szamoa: kakaó - Tahiti: vanília