Félvezető fizikai alapok

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Advertisements

Az optikai sugárzás Fogalom meghatározások
Munka és energia.
Kristályrácstípusok MBI®.
RedOwl Bende Márk Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközép Iskola 12/c Mesterlövészt azonosító elektronikus szerkezet.
7. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA
E képlet akkor ad pontos eredményt, ha az exponenciális tényező kitevőjében álló >>1 feltétel teljesül. Ha a kitevőben a potenciálfal vastagságát nanométerben,
Az elektronika félvezető fizikai alapjai
A KRISTÁLYSZERKEZET Szerkezeti anyagok: -kristályos szerkezetek, -üvegek, műanyagok, elasztomerek. Mi készteti az atomokat a kristályos szerkezet.
1. Anyagvizsgálat Feladat Tervezés számára információt nyújtani.
Regresszió számítás Mérnöki létesítmények ellenőrzése, terveknek megfelelése Geodéziai mérések – pontok helyzete, pontszerű információ Lineáris regresszió.
Si egykristály előállítása
A rezgések és tulajdonságaik 3. (III.11)
Színképek csoportosítása (ismétlés)
Hullámoptika.
Az anyagok szerkezete.
A talajok mechanikai tulajdonságai
Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében Az információtechnika fizikája XI. Előadás Félvezetők fizikája Törzsanyag Az Európai Szociális.
A variációszámítás alapjai
Deformálható testek mechanikája - Rezgések és hullámok
TRANSZMISSZIÓS ELEKTRONMIKROSZKÓP (TEM)
Fizika 4. Mechanikai hullámok Hullámok.
Elektromágneses hullámok
Fizika 3. Rezgések Rezgések.
11. évfolyam A rezgő rendszer energiája
Hullámjelenségek mechanikus hullámokkal a gyakorlatban
A kvantummechanika alapegyenlete, a Schrödinger-féle egyenlet és a hullámfüggvény Born-féle értelmezése Előzmények Az általános hullámegyenlet Megoldás.
7. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA 1. Modell: harmonikus oszcillátor Atommagokból álló pontrendszer, amely oszcillátor (minden tömegpontja az összes többihez.
15. A RÖNTGENDIFFRAKCIÓ.
17. RÖNTGENDIFFRAKCIÓ.
6. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA A két tömegpontból álló harmónikus oszcillátor.
15. A RÖNTGENDIFFRAKCIÓ.
Röntgensugarak diffrakciója kristályokon
ANYAGTUDOMÁNYI VIZSGÁLATI MÓDSZEREK
7. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA. Modell: harmonikus oszcillátor Atommagokból álló pontrendszer, amely oszcillátor (minden tömegpontja az összes többihez.
Tércsoportok és jelölésük Az eddig fölsorolt szimmetriaelemek (1, i, A, B, C, I, F, m, a, b, c, n, d, 2, 2 1, 3, 3 1, 3 2, 4, 4 1, 4 2, 4 3, 6, 6 1, 6.
11. évfolyam Rezgések és hullámok
12. előadás A fémek vezetőképessége A Hall-effektus Kristályok
Félvezetők dr. Mizsei János, 2010 Egyedi atom:
MIKROELEKTRONIKA, VIEEA306
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszéke MIKROELEKTRONIKA, VIEEA306 Félvezető fizikai alapok.
Egykristályfelületek szerkezete és rekonstrukciói
Makai M.: Transzport51 A koordinátázás kérdése Ha a világban meg kell adni egy helyet: fizikai koordináták (x,y,z) (origó és egység) postai címzés pl.
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Deformálható testek mechanikája - Rezgések és hullámok
6. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA
MECHANIKAI HULLÁMOK A 11.B-nek.
Elektromágneses rezgések és hullámok
A „tér – idő – test – erő” modell a mechanikában A mechanika elvei Induktiv úton a Maxwell-egyenletekig Áram – mágneses tér Töltés – villamos tér A villamos.
Variációs elvek (extremális = min-max elvek) a fizikában
Ütközések Ugyanazt a két testet többször ütköztetve megfigyelhető, hogy a következő összefüggés mindig teljesül: Például a 2-szer akkora tömegű test sebessége.
Spektroszkópia Analitikai kémiai vizsgálatok célja: a vizsgálati
48°. 2, Egy 8 cm-es gyújtótávolságú gyűjtő lencsével nézünk egy tárgyat. Hova helyezzük el a tárgyat, hogy az egyenes állású kép a d = 25 cm-es tiszta.
Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében Az információtechnika fiziája X. Előadás Szilárdtestek fizikája Törzsanyag Az Európai Szociális.
E, H, S, G  állapotfüggvények
Mechanikai hullámok.
Ütközések Ugyanazt a két testet többször ütköztetve megfigyelhető, hogy a következő összefüggés mindig teljesül: Például a 2-szer akkora tömegű test sebességváltozásának.
Mechanikai rezgések és hullámok
Kristályok szimmetriái. Mexico Naica barlang Szerkezetek: RÁCS.
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Komplex természettudomány 9.évfolyam
Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika
Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Szilárd testek fajhője
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Rácsrezgések kvantummechanikai leírás
Kristálytan Dobosi Gábor Debrecen 2017.
Az előző óra anyagának összefoglalása
Előadás másolata:

Félvezető fizikai alapok Székely Vladimír

1.1 A félvezető anyagok kristályszerkezete Térben periodikus elrendezésű atomok Transzlációs szimmetria 2007. szeptember

1.1 A félvezető anyagok kristályszerkezete Elemi cella Primitív rács, összetett rács 2007. szeptember

1.1 A félvezető anyagok kristályszerkezete Lapközepes köbös rács Egyszerű köbös rács 2007. szeptember

1.1 A félvezető anyagok kristályszerkezete és a cinkblende A gyémántrács Si a = 0,543 nm, Ge 0,565 nm, GaAs 0,565 nm 2007. szeptember

1.1 A félvezető anyagok kristályszerkezete A Miller indexek 1. Sík megadása - állapítsuk meg a sík és a koordinátatengelyek metszéspont koordinátáit rácsállandókban kifejezve - vegyük ezen számok reciprokát - normáljuk a legkisebb egész hármasra Például (100) Szimmetria folytán összes egyenértékű: {100} 2. Irány megadása rácsállandóban mért rendezők, a legkisebb egész hármasra normálva Például [111], összes egyenértékű <111> 2007. szeptember

1.1 A félvezető anyagok kristályszerkezete Diffrakciós vizsgálatok – Bragg diffrakció Két sugár azonos hullámhosszal és fázissal éri el a kristályt és két különböző atomon szóródik. Az alsó sugár extra utat tesz meg. Interferencia alakul ki, ha ez a távolság a hullámhossz egésszámú többszöröse. 2007. szeptember

1.1 A félvezető anyagok kristályszerkezete Diffrakciós vizsgálatok A Laue felvétel „Fehér” röntgensugár kell! 2007. szeptember

1.1 A félvezető anyagok kristályszerkezete Laue felvételek NaCl Si Ge 2007. szeptember

1.2 A kristályrács mechanikai rezgései Atomok: tömegpontok Kötési erők: ~ rugók Tehát egy periodikus tömeg-rugó rendszert vizsgálunk Akusztikai hullámok (hangterjedés) Hőmozgás: az atomok rendszertelen kitérése az egyensúlyi helyzetből (Nem tökéletesen periodikus a potenciáltér  gátolja az elektron mozgást) 2007. szeptember

1.2 A kristályrács mechanikai rezgései 1.2.1 Rezgések a homogén egydimenziós atomláncon   2007. szeptember

1.2 A kristályrács mechanikai rezgései 1.2.1 Rezgések a homogén egydimenziós atomláncon A feltételezett megoldás: De csak x = a, 2a,… na értelmes: N ismeretlenes diffegyenlet rendszert kell megoldanunk. Az egyenletrendszer láthatóan homogén és lineáris vagyis exponenciális megoldást feltételezünk.     2007. szeptember

1.2 A kristályrács mechanikai rezgései Csak összetartozó  és k értékek megengedettek! Diszperziós összefüggés 2007. szeptember

1.2 A kristályrács mechanikai rezgései Határfrekvencia Megengedett és tiltott frekvencia tartomány! Térben periodikus közeg  a “k térben” periodikus (k) függvény Ismétlődés x mentén a szerinti, k mentén 2/a szerinti 2007. szeptember

1.2 A kristályrács mechanikai rezgései A Brillouin zónák Első Brillouin zóna: - Minden lehetséges fizikai állapotot tartalmaz - Egyiket sem kétszer k-hoz és k+2/a -hoz tartozó megoldás azonos: 2007. szeptember

1.2 A kristályrács mechanikai rezgései Fázissebesség Hullámcsomag Csoportsebesség 2007. szeptember

1.2 A kristályrács mechanikai rezgései A rezgésállapotok száma. „Egységcellák”. Born-Kármán határfeltétel 2007. szeptember

1.2 A kristályrács mechanikai rezgései Két különböző atom Ionos kristályok 2007. szeptember

1.2 A kristályrács mechanikai rezgései A rácsrezgés kvantum: a fonon A fénykvantum a foton: A harmonikus oszcillátorra A FONON: Foton-fonon kölcsönhatás: energia- és impulzusmegmaradás:  és  azonosság teljesül 2007. szeptember