1. óra Bevezetés Társas befolyásolás és konformitás A társas lény 1. óra Bevezetés Társas befolyásolás és konformitás Liska – Szemere 1 1 BME, Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, 2016/17. ősz

A kurzus célja Bizonyos alapvető tapasztalatok és tanulságok elsajátítása a társas kapcsolatokról, viselkedésről és befolyásolásról. Támpontok adása a különböző társas viszonyok megértéséhez, valamint a közösségekben történő hatékony és sikeres részvételhez – mindennapi tetteink és saját életünk jobb megértése céljával. Megismerkedünk azzal, milyen főbb meglátásai vannak, miféle módszerekkel dolgoznak, milyen kísérleteket folytatnak azok a tudományterületek, amelyek a társas viselkedéssel és kapcsolatokkal foglalkoznak, kik a főbb szerzői, mik a főbb meglátások stb. A félév témái többek között: konformitás, lámpaláz, nem verbális kommunikáció, attitűd, attribúció, előítéletek, nevelési stratégiák… 2

Követelmények Az órák látogatása (ajánlott) Két zárthelyi dolgozat - az órán elhangzott anyag alapján. A zh kérdései a tantárgy weboldalán fent lévő ppt-kben szereplő anyagra vonatkoznak. (http://www.filozofia.bme.hu/orak/2423) A zh előtt egy héttel felkerül a lehetséges zh kérdések listája. 1. Zh időpontok: 2017. 03. 20. (hétfő) 10:15; E505 2017. 03. 21. (kedd) 12:15; E202 2017. 03. 22. (szerda) 16:15; E505 2017. 03. 23. (csütörtök) 14:15; E505 2. Zh időpontok: 2017. 05.08. (hétfő) 10:15; E505 2017. 05. 09. (kedd) 12:15; E202 2017. 05. 10. (szerda) 16:15; E505 2017. 05. 11. (csütörtök) 14:15; E505 3 3

Ajánlott irodalom A dolgozat megírásához a ppt-ken szereplő és az órán elhangzott anyag elegendő, de segít: Atkinson, et al. (eds.) Pszichológia. Osiris, 1994. 18-19. fejezetek 18. Szociális vélekedések és attitűdök A szociális vélekedések intuitív tudománya Attitűdök Személyközi vonzalom 19. Társas kölcsönhatás és társas befolyásolás Mások jelenléte Személyközi befolyásolás Csoportdöntés Aronson, E. A társas lény. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1984. - Atkinson: Pszichológia 2005-ös kiadásában: A friss kiadásokban kissé más a fejezetkiosztás, de ugyanezek a témák szerepelnek. Atkinson 3. kiadásában (Osiris, Budapest, 2005) 17. (Társas befolyás)  és 18. (Társas megismerés) fejezetek 4

További információk A tárgy két Neptun-kódon regisztrált, „félévközis” (BMEGT41A011) és „vizsgajegyes” (BMEGT419722) kategóriában: Félévközisek zh-lehetősége a pótlási hét végéig tart A vizsgajegyeseknek jegybeírás csak a Neptunon felvett vizsga- alkalmakra lehetséges! E-mail: janos.liska@filozofia.bme.hu Fogadóóra: kedd 14:00-16:00 E612 (előzetes bejelentkezés szükséges)

És akkor irány a mélyvíz 6

Az ember mint társas lény Mi a különbség az egyes ember egyedi viselkedése és a társas helyzet között? A határ nehezen meghúzható, mert születésünktől kezdve társas közegben vagyunk, és e szociális folyamatok alapvetően befolyásolják gondolatainkat, érzéseinket és cselekedeteinket – akkor is amikor egyedül vagyunk. Hatással van ránk más emberek fizikai jelenléte, az ismeretek és a vélemények, amelyekkel találkozunk, a szűkebb és tágabb csoportjaink iránti érzéseink, a média, a nyelv, amit a környezetünktől tanul(t)unk… Az újabb kutatások ezen túlmenően egyértelműen bizonyítják, hogy az erős társas kapcsolatok megléte alapvető feltétele a testi és lelki egészségünknek, és általában a boldog életnek: http://www.ted.com/talks/robert_waldinger_what_makes_a_good_life_lessons_from_the_longest_study_on_happiness?language=hu#t-360912 7

Mások jelenlétének hatása Könnyebb vagy nehezebb vizsgázni, ha mások figyelik, ahogy vizsgázunk? Mi lehet a magyarázata? Norman Triplett 1898: úszók és biciklisták jobban teljesítenek, amikor ellenfeleikkel versenyeznek, mint amikor egyedül edzettek  Mások jelenléte javítja a teljesítményt?! 8 8

Társas serkentés és gátlás Társas facilitáció: a dolgozó hangyák több homokot ásnak ki, amikor más hangyák is ott vannak. Társas inhibíció: Viszont gyakran több hibát követünk el mások jelenlétében, és létezik a bénító lámpaláz jelensége is.

Társas serkentés és gátlás Kísérlet: személyek számítógépbe írják a nevüket, valamint a nevük betűit visszafelé növekvő számokkal váltva – kísérletvezető jelenlétében, illetve egyedül: egyedül kevesebbet hibáznak (Henry Allport, 1924). Csótányok futnak az egyszerű vagy bonyolult „labirintusban” együtt, illetve egyedül: a bonyolult labirintusban mások jelenlétében hibázni kezdenek, az egyszerűben viszont segíti őket a társak jelenléte. Ellentmondó eredmények: létezik társas serkentés (facilitáció) és társas gátlás (inhibíció) is Robert Zajonc: Gyakorlott vagy ösztönös válaszokból álló cselekvések közönség jelenlétében teljesítménynövekedést mutatnak (bicikli, horgászorsó tekerése), míg bonyolult vagy újonnan tanult válaszok romlanak az együtt cselekvők esetében (pl. együtt vizsgázás). 10

Magyarázatok Robert Zajonc (1965) magyarázata: motivációs-drive elmélet Mások jelenléte → magas arousal (~éberség) → magas drive (késztetés) → az ún. domináns válasz valószínűsége növekszik Mi a domináns válasz? Nehéz vagy új feladatnál: a rossz. Könnyű vagy jól begyakorolt feladatnál: a jó. (  módszertanilag ez a meghatározás nem teljesen kielégítő..) Robert Baron (1978): figyelem-elmélet Társak jelenléte  arousal  de a társak magukra vonják a figyelmünk egy részét  a beszűkült figyelmi kapacitás csak alaposan begyakorolt feladatoknál elegendő a jó megoldáshoz (de azokban így ügyesebbek leszünk a fokozott éberség miatt). El tudunk-e képzelni másfajta magyarázatot is? Értékeléstől való félelem Lustaság?.. Tanulság: a jóga- vagy fitness-bérlettel többet fejlődhetünk mint ugyanannyi otthoni gyakorlással; könyvtárban (de akár villamosmegállóban!) tanulni sokkal hatékonyabb lehet mint magányosan olvasgatni; hiszen társak közvetlen fizikai jelenléte önmagában is picit magasabb éberségi állapotba juttat minket. 11 11

A figyelem: az emberi élet sava és borsa Minden emberi mozzanat végső gyökere a mások figyelme iránti vágy. A legfontosabb motiváció cselekedeteink és gondolataink mögött, hogy szeretnénk ha a többiek elismernének és szeretnének – vagyis ha figyelnének ránk. A dícséretnek és pozitív visszacsatolásnak persze számtalan formája létezhet (a mosolytól a szexen át a Nobel-díjig), de mindegyikben az az értékes, hogy mások felénk fordulnak. Mások számára is ez a legértékesebb amit adhatunk: a saját figyelmünk. Általában a munkaerő piacon is azzal arányos a fizetés, hogy mennyi figyelmi kapacitást (fókuszálást, információfeldolgozást, felelősségvállalást stb.) igényel az adott munkakör Az emberi társadalmak tekintetében a figyelem a legszűkebb erőforrás! Általában senki sem kap annyi figyelmet amennyit szeretne És jellemzően még magunkra sem tudunk annnyi figyelmet fordítani mint szeretnénk “Ha egy társadalomban egyre több az információ, akkor ott relative egyre kevesebb a figyelem.” (Herbert Simon)

Az (emberi) megfigyelő-hatás A “Hawthorne effect” a huszas évek amerikai üzemhatékonysági fejlesztéseinek (~fordizmus) egy nem várt tanulsága: az ‘emberi tényező’ jelentőségének felfedezéséről szól. Varrónők üzemi termelékenységét akarják fejleszteni, a korabeli aprólékos paramétérezési eljárásokkal: arra kiváncsiak hány lumen fényerősségnél dolgoznak a leghatékonyabban. Meglepetésre a dolgozók kapacitása nő az egyre világosabb és az egyre sötétebb körülmények között is!  Kiderül, hogy nem a fény vagy a sötét segít – hanem a főnökeik intenzíven rájuk irányuló figyelme hat nagyon motiválólag! A „megfigyelő hatás” eredetileg a kvantum-fizikában felismert (a kortársak számára nagyon meglepő) jelenség: amikor egy elektron megfigyelése önmagában is hatással van az elektron viselkedésére (lásd még a Heisenberg féle határozatlansági elvet). Azonban az elektronokhoz képest az emberek nagyságrendekkel érzékenyebbek az irántuk tanusított figyelemre!!

Az ember társas környezetben Solomon Asch kísérlete (1951) Feladat: Vonalak megítélése 18 képpár esetén kell eldönteni, melyik egyezik meg a három vonal közül az alapvonal hosszúságával. Csoportosan kivitelezett látásvizsgálatnak álcázva.. ..de a kísérletbe beavatottak a 18-ból 12-szer összehangoltan rossz választ adnak Fejlemények: Michael B. Walker és Maria G. Andrade (1996) az ausztráliai Sydney Egyetem két kutatója megismételte. Ami új volt: a kísérletben egyúttal száztíz, 3 és 17 éves közötti gyermek vett részt, életkoruk szerint öt csoportra osztva. Egy-egy kísérleti ülésen négy fõs csoportok vettek részt. A konformista magatartás elõfordulásának gyakorisága az életkor elõrehaladtával csökkent: a 3-5 éves gyermekeknek 85 százaléka, a 6-8 éveseknek 42, a 9-11 éveseknek 38, a 12-14 éveseknek 9 százaléka adott legalább egyszer a többség véleményéhez alkalmazkodó, ám a szemmel látható valósággal ellentétes választ. A 15-17 évesek körében azonban már egyetlen komformista válasz sem fordult elõ! A kutatók szerint ennek valószínûleg az a magyarázata, hogy a kisebb gyermekek még nem bíznak tökéletesen saját érzékelésük helyességében, így nem is biztosak annyira önmagukban, mint a nagyobbak. Az pedig igazán megnyugtató, hogy a majdnem felnõttek (a 15-17 évesek) egyáltalán nem hajlottak a konformizmusra, mert ez azt jelzi, hogy Asch ideje óta már nagyobb becsülete van a különvélemény hangoztatásának. 14 14

Eredmények – konformitás A kísérletben résztvevők háromnegyede konform legalább egy esetben. Az alanyok fele legalább 6 esetben (50%) ad rossz választ konform módon. Csak egynegyede áll ellen végig: ők ugyanakkor jelentős szorongást élnek át véleményük fenntartásáért cserébe! Kiállni saját véleményünk mellett fiziológiailag fájdalmasabb mint azt pl. a rocksztárok szövegei alapján gondolnánk.. 15

Mi árnyalja a csoportnorma befolyását? Konformitás De számít többek között az adott csoport pszichológiai távolsága (mennyire fontos nekünk), valamint térbeli és időbeli távolsága is! (Pl fehér köpenyt viselő emberek társaságában sokkal konformabb módon viselkedünk mint hajléktalanoknak öltözött emberek között) % 16

A konformitás formái Konformitás: gondolataink, érzéseink és viselkedésünk igazodása az észlelt csoportnormához. Behódolás (nyilvános konformitás): engedelmeskedés magánvéleményünk fenntartása mellett. Azonosulás (személyes konformitás): elismert személy (nagypapa, Britney) vagy egy csoport (osztálytársak, nemzet) véleményének követése. Internalizáció: a gondolat, érték vagy viselkedés tudatos képviselete – adaptív módokon. Az internalizáció már nem közvetlenül társas folyamat! Hiszen éppen az egyéni ítéletek megalkotásának és önálló képviseletének képességére utal – persze ez esetben is beszélhetünk az ezt lehetővé tevő szocializációs hatásokról. 17

A konformitás evolúciós jelentősége Meglepőnek tűnhet, hogy még az individualistának gondolt nyugati társadalom tagjai is alávetettek a csoportbefolyásnak. A konformitás fontos nem csak a kultúra fennmaradása, de az emberiség és a csoport túlélése szempontjából is. A törzsi környezetben az egyén életképtelen volt önmagában, a csoport egyben maradása mindennél fontosabb – a kiközösítés felért egy halálos ítélettel. Az az érzés, hogy mások egyetértenek velünk, hozzájárul a saját helyzetünk feletti uralom érzéséhez, növeli a véleményünk helyességébe vetett bizalmunkat, megnyugvással jár. Az emberek így nagyon manipulálhatóak: lásd liftes kandi kamerát 06:20-tól: http://www.youtube.com/watch?v=CmkFaMOi7RY Tanulság: ha egy évfolyam 95%-a rengeteg sört fogyaszt, ennek egy ember egyedül nem szokott tudni ellenállni, mégha ezt személyesen akár nagyon ártalmasnak gondolja is. Az emberek konformitásra való törekvése alapvető marketing stratégia! („A szomszéd is ezt a mosóport használja”) 18

Embertársaink vs. érzékszerveink Az ember egyik legfontosabb evolúciós különlegessége, hogy számunkra a saját tapasztalatunk másodrangú a fajtársaink tapasztalatához képest. Míg az állatok legfontosabb iránytűje a túlélésért folyó küzdelemben saját érzékszerveinek élessége (főként a szaglás, hallás, látás), az emberek tájékozódásának az alapja a többi ember viselkedése. Az emberek ezen „egymás iránti elköteleződése” evolúciósan nagyon előnyösnek tűnik: sokkal gyengébb szaglásunk, hallásunk, látásunk stb. ellenére is sokkal sikeresebben alkalmazkodunk környezetünkhöz.  Az ember természetes közege a többi ember. Az érzékszerveink ráadásul nem hogy gyengébbek, de alig használjuk őket – inkább mások véleményére és állításaira hagyatkozunk: ez mégsem kiszolgáltatottabbá tesz minket, hanem alapját adja az erkölcsök és törvények világának. Ugyanakkor a tudomány fejlődése is sokkal lassabb lenne ha nem tudnánk elhinni egymásnak ill a tanárainknak hogy a látszat ellenére pl a föld kering a nap körül és nem fordítva. Ezt az alapvető különbséget szemlélteti látványosan az alábbi kísérlet, a hozzánk evolúciósan nagyon közel álló csimpánzok és az embergyerekek tanulási képességeivel kapcsolatban: http://youtube/pIAoJsS9Ix8

Zelig – The Human Cameleon (1983; Woody Allen) A film F. Scott Fitzgerald 1925-ben írt A nagy Gatsby c. regényének mélyreható szociálpszichológiai kritikája: az amerikai álmot megtestesítő tökéletes individuum (Gatsby) ellenpontjaként a tökéletes tömegembert (Zelig) mutatja be. Az áldokumentumfilm főhősének egyetlen célja a tökéletes beilleszkedés, a többiek minden lehetséges ellenszenvét és kritikáját elkerülendő igyekszik teljesen láthatatlanná válni a környezetében. (A német selig szó jelentése: boldog.) Tételmondatok: 00:12:35 – 00:13:02 - Tell me why you assume the characteristics of the person you're with! - It's safe. - What do you mean safe? - Safe... to be like the others. - You want to be safe? - I want to be liked. 20

Mikre lehet felhasználni a társas viselkedés elméleteit a gyakorlatban? Önreflexió: társas helyzeteink tudatosabb kezelése, nagyobb hatalom saját életünk felett a magánéletünkben, a munkahelyen és (manipulált) fogyasztóként egyaránt. reklám, kommunikáció, média, meggyőzés- és előadástechnika iskola, nevelés (motiválás, fegyelmezés) munka, üzleti élet (normák szerepe, munkanélküliséggel való küzdés, gyenge vagy erős irányítás..) sport, agresszív viselkedés a sportpályán, futballhuligánság egészség, klinikai gyakorlat, segítségnyújtás törvénykezés: benyomások a tárgyalóteremben, kisebbségi befolyás az esküdtszéken, diszkrimináció A körülöttünk lévő társadalom működésének mélyebb megértése… 21

Összefoglaló Társas lények vagyunk: Mások jelenléte önmagában növeli az arousal szintünket. Hat ránk a társas facilitáció és a társas inhibíció is (Triplett, Zajonc, Baron). Konformitásra születtünk (1951-es Asch kísérlet). A konformitásnak 2 alapvető formája van (nyilvános és a személyes) – de elvileg létezik az internalizáció jelensége is. Az állatoknál épp azáltal leszünk sokkal sikeresebbek, hogy saját érzékszerveink használata és folyamatos önálló döntéshozás helyett “megyünk az árral” – követjük a kulturánk által elfogadott szabályokat. Házi feladat: Milyen tárgykódon vettem fel a tárgyat: félévközis vagy vizsgajegyes vagyok?!