Fejlesztési szempontból kedvezményezett települések 1985 után

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kiemelt térség problémÁja
Advertisements

Kistérségek. A kistérségek jellemzői • Abaúj-Hegyköz (legfejletlenebb)  Budaörs (legfejlettebb) *3,4 (komplex mutatóban) (1998-ban *2,7 volt) • 1996.
Területfejlesztés és esélyegyenlőség a Barcsi kistérségben
Regionális fejlesztések és szerkezetátalakulás a mezőgazdaságban
Tapasztó Dénes, szakmai vezető
Ugrás az első oldalra Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter.
A program továbbfejlesztésének lehetőségei HEFOP Daróczi Lajos.
Területfejlesztés a vidéki térségekben HVI továbbképzés december 10. Bihari Zsuzsa VKSZI szakmai tanácsadó.
Farkas Jenő Zsolt – Kovács András Donát MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztály, Kecskemét IPA LOLAMAR HUSRB/1203/213/131 WORKSHOP.
Az ajkai kistérség szakképzése. A kistérség lehatárolása.
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Készítette: Mogyorósi Bettina. Az ország kiegyensúlyozott területi fejlődése és a térségei társadalmi-gazdasági, kulturális fejlődésének előmozdítása,
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
A régiók Európája Az EU regionális politikája Az EU alapelvei
A területi politika koncepcionális eszközei Dr. Aubert Antal tanszékvezető, egyetemi docens.
A földhasználat és a területi versenyképesség főbb közgazdasági összefüggései Előadó: Kollár Kitti doktorjelölt, tanszéki mérnök Komárno november.
Mezőgazdasági szerkezetátalakulás hatása a területfejlesztésre  : 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.  : 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Dr. Káposzta József.
Észak-magyarországi Operatív Program ( ) Foglalkoztatás Oktatás - nevelés.
A hazai településfejlesztés története az elmúlt évtizedekben
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
A munkaerő-piaci helyzet a Nyugat-Dunántúli Régióban IPA Szakértői Akadémia Harkány
A különleges tejtámogatás
A Phare továbbélése a regionális operatív programokban Wächter Balázs.
Területpolitikai eszközök és a klímaváltozás
PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék
Társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek Régiók, megyék, kistérségek.
A Dél-Dunántúli régió gazdaságában rejlő potenciál – a KKV-k szerepe a gazdaságfejlesztésben.
EU regionalizmus Az EU regionális politikájának gyakorlata, megvalósulása, eszközrendszere, fejlesztési lehetőségei Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem.
Településhálózat-fejlesztési Koncepció
Fejlesztési szempontból kedvezményezett települések napjainkban
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG IX. VÁNDORGYŰLÉSE A vizek szerepe a területi fejlődésben A Duna és a Tisza térségeinek fejlődési problémái és fejlesztési.
A regionális politika 1996 után Magyarországon
Regionális gazdaságtan 7.
Regionális üzleti trendek A projekt az EU társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósul meg január 27. Regionális üzleti trendek A tantárgy.
A Strukturális Alapok Cél: a régiók közötti társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése Költségvetés: 195 mrd EUR  Európai Regionális Fejlesztési.
Regionális üzleti trendek A projekt az EU társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósul meg január 27. Regionális üzleti trendek A tantárgy.
A Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, a megyei integrált területi program bemutatása Somlóvásárhely, július.
A vidéki térségek helyzete Romániában Készítette: Stéger Anett Földrajz BSc III
A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015,
1 A foglalkoztatáspolitika ösztönző elemei, a szolgáltatások szerepe Munkaerő-piaci Műhely Konferencia Pécs november 20. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM.
A SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TARTALMI IRÁNYAI MFKB megbeszélés február 5.
Dr.Vécsei Pál A vezetékes gázellátás alakulásának területi tendenciái 1990 és 2008 között Budapest, április.
Népesedési folyamatok I. rész Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer alapvető feladata a területi politika,
Dr.Vécsei Pál Lakásállomány területi alakulása 1960 és 2008 között Budapest, január.
KISTELEPÜLÉSEK ÉS KISISKOLÁK – TÁRSULÁSOK 2. szekció Jankó Krisztina Ph.D jelölt Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, november 30.
„Út a munkához” program egyéni és társadalmi hatásai Tapasztalatok Sarkad városában.
dr.Vécsei Pál Lakásállomány területi alakulása 1960 és 2008 között
Foglalkoztatási együttműködések szabolcs-Szatmár-bereg megyében
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A nagyvárosok, mint az európai térszerkezet kitüntetett pontjai
Az 1971-es Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció és hatása
Népesedési folyamatok I. rész
Fejlesztési szempontból kedvezményezett hazai települések napjainkban
Európai Uniós ismeretek
Fejlesztési szempontból kedvezményezett hazai települések napjainkban
A terület- és településfejlesztés története
TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HELYZETKÉP
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Magyarország regionális politikájának története
A terület- és településfejlesztés története
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
„Út a munkához” program egyéni és társadalmi hatásai
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Mérési skálák, adatsorok típusai
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Fejlesztési szempontból kedvezményezett települések 1985 után
Előadás másolata:

Fejlesztési szempontból kedvezményezett települések 1985 után dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Településföldrajz és településfejlesztés T Kar alapszakjai (BSc/BA) 2017/2018, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

12/1985-86. OGY határozat Terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatai változnak Cél: Sajátos adottságú elmaradott térségek felzárkóztatása állami támogatással. Városi, korszerűbb életfeltételek kiterjesztése a települések minél szélesebb körére. Elmaradott térségek lehatárolása statisztikai alapokon 7 megye 571 települése (ebből 3 város: Encs, Lenti, Vasvár) Nagyon csekély hatás az előző időszak településromboló politikája után Forrás: Faluvégi A. 1995 A gazdaságilag elmaradottnak minősített települések elhelyezkedése Magyarországon, 1986 2

Elmaradott térségek jellemzői Kedvezőtlen mezőgazdasági adottság: tsz-eik kedvezőtlen helyi feltételek mellett gazdálkodnak, erőforrásaik mennyisége és minősége is kedvezőtlenebb megyei átlagukhoz képest, egynegyedük veszteséges Foglalkoztatási lehetőségek hiánya: felnőtt korú eltartottak aránya viszonylag magas; az iparosodottság alacsony foka, a lakosság átlagon felüli aránya él a mezőgazdaságból, a nem mezőgazdasági dolgozók jelentős része ingázik Magas ingázási és elvándorlási arány: elvándorlás (főként propagatív korúak) elvándorlása  országos átlagot lényegesen meghaladó népességfogyás Népesség elöregedése (az előzővel összefügg) Alacsony jövedelmi színvonal: személyi jövedelem átlag a falusi átlagtól is 4%-kal elmaradt Közlekedési peremhelyzet: vasúttal csak minden ötödik közelíthető meg; buszközlekedés van, de alacsony a járatsűrűség és rendkívül rossz az útminőség Szakemberek hiánya Fejletlen infrastruktúra: a települési infrastruktúra elmaradott, az intézményrendszer hiányos, az alapellátás a községi átlaghoz képest is alacsony színvonalú Aprófalvas településrendszer: falvak több mint fele 500 fő alatti lakosságszámmal bír, egyötödük pedig 200 fő alattival 3

2015/1986./XI. 5/Mt .4. Felzárkóztató program Kedvezményezett térségek lehatárolásának érvénybe lépése  ötéves felülvizsgálat elrendelése Cél: gazdaságilag elmaradott térségek leszakadásának mérséklése Eszköze: gazdasági potenciál növelése  Pénzeszközök bővülése + munkalehetőségek szélesedése  lakossági infrastruktúra fejlődése  népességmegtartó erő fokozódása Forrás: központi és helyi források együttesen 4

Kedvezményezett térségek lehatárolásának változásai 1991: 1988–1989-es adatok alapján 571 helyett már 961 település (ebből 11 város)  aprófalvas térségekben fontos a központi kisváros fejlesztése 1993: 1990-es népszámlálási adatok alapján megismétlik 11 mutatóból álló rendszer  gazdasági, demográfiai, iskolázottsági, infrastrukturális helyzet (munkaerőpiaci vonzáskörzetek =foglalkoztatási körzetekre, 176 körzet) Térségi programokat segítő fejlesztési támogatásokból a szegény, de relatíve gazdag térségekben elszórtan elhelyezkedő települések nem részesültek  módszertan a településekre: átlagon felüli munkanélküliséggel jellemezhető településekkel kiegészül 961-ből 592 maradt kedvezményezett + 294 újonnan  882 település elmaradott 5

84/1993. sz OGY határozat 2 kedvezményezettségi típus: Társadalmi–gazdasági szempontból elmaradott térségek: 800 település és 33 körzet 600 települése  átfedés miatt 1084 település Azon foglalkoztatási körzet, amelyekben a munkanélküliség a tárgyévet megelőző év decemberében az országos átlagot jelentősen meghaladta  784 település 1. és 2. kategóriában egyszerre („metszet”): KIEMELTEN FEJLESZTENDŐ típus  551 település A gazdaságilag elmaradottnak minősített települések elhelyezkedése Magyarországon, 1993 Forrás: Faluvégi A. 1995 6

84/1993. sz OGY határozat Jellemzői 84/1993. OGY irányelvei: Múlt rendszer irracionális gazdasági és telelepüléspolitikai intézkedéseiből felerősödő egyenlőtlenségeket a piacgazdasági átmenet tovább erősítette Legsúlyosabb problémák az egyoldalú gazdaságszerkezettel rendelkező vidékeken „A legsúlyosabb azon térségek helyzete, ahol a történelmi elmaradottság és a válságövezeteket jellemző súlyos munkanélküliség találkozik.” 84/1993. OGY irányelvei: Térségek összehangolt fejlesztése Területi adottságok és szempontok fokozott figyelembevételével Kelet- és Nyugat-Magyarország között felerősödött fejlettségbeli különbség mérséklése Érintett települések 3 évenkénti felülvizsgálata 7

Területfejlesztésről és –rendezésről szóló 1996/XXI. tv. Le kell határolni a kedvezményezett térségeket Kiemelt cél: Térségeink és településeink harmonikus fejlődésének elősegítése Ország kiegyensúlyozott területi fejlődése Térségek társadalmi–gazdasági, kulturális fejlődésének előmozdítása Országgyűlés hatásköre Területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveinek, a kedvezményezett térségek besorolási feltételrendszerének meghatározása (6.§ e) pontja) Kormány feladata Kedvezményezett térségek besorolása (27. § (1) b) pontja) 8

1997-es felülvizsgálat 30/1997. OGY hat Áttérés településiről a térségi (ekkor még kistérségi szintre) Komplex mutató (társ, gazd, infrastrukturális állapot) 106/1997. Korm. rend. kategóriák: Társadalmi–gazdasági szempontból elmaradott térségek; Tartósan munkanélküliséggel sújtott térségek; Ipari szerkezetátalakítás térségei; Mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei. 88 kistérség, de átfedéssel a 4 kategória között 9

2001-es felülvizsgálat 1999-ben indult, RKK Alföldi Osztály, Csatári Bálint vezetésével Lehatárolás kistérség-specifikussá tétele  EU támogatások miatt 2001-es OGY hat.: 19 változóból komplex mutató 3 kedvezményezettségi kategória térségi szinten Kedvezményezett települések Kedvezményezett térségek 3 kategóriája Társadalmi–gazdasági szempontból kedvezményezett térségek Ipari szerkezetátalakítás térségei Mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei 3 térségi szintű kedvezményezettségi kategória mellett + területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések is, amelyek: Társadalmi–gazdasági szempontból elmaradottak Infrastrukturális szempontból elmaradottak Jelentős munkanélküliséggel sújtottak 10

Kedvezményezett térségek 3 kategóriája Társadalmi–gazdasági szempontból kedvezményezett térségek Meghatározott társadalmi–gazdasági mutatók < országos átlag Ipari szerkezetátalakítás térségei Iparban foglalkoztatottak aránya, 1990 > országos átlag * 1,5 Iparban foglalkoztatottak arányának csökkenése, 1990–1999 > országos átlag Munkanélküliség, 1999. december 20. > országos átlag Mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei 120 fő/km2-nél sűrűbben lakott településeken élők < népesség 50%-a Agrárfoglalkoztatottak aránya, 1990 népsz. > országos vidéki átlag Egy főre jutó személyi jövedelemadó-alap < országos átlag Munkanélküliség > országos átlag 11

2004-es Korm. rend. 2001-es felülvizsgálat kategóriái alapján Kedvezményezett kistérségek (96) 2 csoportja: Hátrányos helyzetű (48 térség) Leghátrányosabb helyzetű (48): komplex mutatójuk nem érte el Budapest komplex mutatójának 60%-át. +235 település leghátrányosabb helyzetű 12