Corti-szerv. A halló- és egyensúlyozószerv fejlődése

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Hullámmozgás.
Advertisements

A hallás.
A hallás és egyensúlyozás
11. évfolyam Rezgések és hullámok
A hangtan Az akusztika Lingvay Dániel XI. oszt.
Érzékszervek.
A hangszálak, mint hangforrások A fül mint hangfogó Hlasivky ako zdroj zvuku. Ucho ako prijímač zvuku hangszálak.
MECHANIKAI HULLÁMOK.
ÉLETTAN-ANATÓMIA.
A fejhallgatók története
Hangtechnika I. 1-4 Schiffer Ádám
RedOwl Bende Márk Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközép Iskola 12/c Mesterlövészt azonosító elektronikus szerkezet.
Érzékszervek – zmyslové orgány
Koren Edit Zajvédelem 1..
Hang és fény (Akusztika, fénytechnika)
A hallás és a pszichoakusztika alapfogalmai
Hang és fény (Akusztika, fénytechnika)
Tartalom Klasszikus hangtan
Hangfrekvencia, Fourier analízis 5. (III. 28)
A belső fül.
Periodikus mozgások A hang.
Fő témáink : A hang : - Terjedése , sebessége ,
Hallás.
Hangok összetétele egyszerű harmonikus rezgés (tiszta hang):
KISÉRLETI FIZIKA II REZGÉS, HULLÁMTAN
Fizika 5. Hangtani alapok Hangtan.
Deformálható testek mechanikája - Rezgések és hullámok
Hangtan Készítette: Balázs Zoltán BMF. KVK. MTI.
Fizika 4. Mechanikai hullámok Hullámok.
Fizika 3. Rezgések Rezgések.
A mikrofon -fij.
Hullámjelenségek mechanikus hullámokkal a gyakorlatban
Hallópálya, hallókéreg
A hallás.
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Hallás és egyensúlyérzékelés
Hallási illúziók 1 Bőhm Tamás
Deformálható testek mechanikája - Rezgések és hullámok
Hallás „….nicsak, ki beszél…..”.
Hangtechnika.
Hullámok.
Hullámmozgás Mechanikai hullámok.
Továbbképző előadás Eger márc. 28
MECHANIKAI HULLÁMOK A 11.B-nek.
Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás
A külső fültől a ganglionsejteken át a kéregig Transzdukció
Hangtechnika alapok Petró Zoltán 2004 KI.
Győrfi András demonstrátor SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék
előadás: Hangtani alapfogalmak Augusztinovicz Fülöp
Mechanikai hullámok.
Hangtan.
A hullám szó hallatán, mindenkinek eszébe jut valamilyen természeti jelenség. Sokan közülünk a víz felületén terjedő hullámokra gondolnak, amelyek egyes.
A címben feltett kérdésre több válasz is lehetséges, egyszerűen mondhatjuk azt is, hogy „hang az, amit hallunk” – ezzel nem is járunk messze az igazságtól,
A hallás Készítette: Speth Evelin. A fül Fül: a hallás és az egyensúlyozás érzékszerve. 3 részre tagolódik 1.Külső fül 2.Közép fül 3.Belső fül.
Mechanikai rezgések és hullámok
Zenei skálák. Hullámok Hullámhossz (λ) Frekvencia (f) Terjedési sebesség (v) Amplitúdó (A)
Összefoglalás Hangok.
Multimédia.
Komplex természettudomány 9.évfolyam
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Halló- és vestibularis pályarendszer klinikai vonatkozásai.
Corti-szerv. Hallópálya, hallókéreg
Organa sensuum - Érzékszervek
Organum vestibulocochleare Auris interna, hallórendszer
Halló- és vestibularis pályarendszer klinikai vonatkozásai.
A matematika a zenében.
HANG Multimédia tananyag Huszár István.
Hangtan.
A vestibularis apparatus
Hangtani alapfogalmak
Előadás másolata:

Corti-szerv. A halló- és egyensúlyozószerv fejlődése Dr. Puskár Zita FOK II. 2018/11/29

A hang (részleteiben lásd a biofizika és élettan megfelelő fejezeteit) Biológiai értelemben egy inger, amely hangérzetet kelt. Fizikai értelemben: (1) egy mechanikai hullám (zavar vagy energiaállapot egy adott közegben való tovaterjedése) (2) rezgőmozgás tovaterjedése rugalmas közegben (3) egy nyomáshullám: a közeg egyes régióiban a részecskék összesűrűsödnek (kondenzálódnak, C) míg a szomszédos régiókban felritkulnak (R).

Longitudinális és transzverzális hullámok Animation courtesy of Dr. Dan Russell, Grad. Prog. Acoustics, Penn State A hanghullám folyadékokban és gázokban longitudinális hullám : a részecskék kitérésének iránya megegyezik a hullám terjedési irányával. 3

Hullámokat jellemző fizikai mennyiségek amplitúdó (A): az egyensúlyi helyzettől mért maximális kitérés periódus idő (T): a hullám két maximuma között eltelt idő frekvencia (f=1/T): időegység alatt kialakuló hullámok száma hullámhossz (=vT) A hullám két egymást követő maximuma (vagy minimuma ) közötti távolság (két azonos fázisú pont távolsága) rezgés terjedési sebessége (v) 4

A hang mint hullám Azokat a hullámokat, amelyeket egy közeg közvetít és frekvenciája 16 Hz és 20 kHz között van hallható hangoknak nevezzük. A 20 kHz feletti hangok az ultrahangok, a 16 Hz alattiak az infrahangok. zaj Tiszta hang: szinuszos rezgés (mesterségesen generálható pl. szintetizátorral). Zenei hang: periodikus rezgés (alaphang + felharmonikusok (az alaphang frekvenciájának egész számú többszöröse). Zörej: nem periodikus rezgés. Dörej: lökésszerű, néhány pillanatig tartó változás. 5

A hang és a hangérzet jellemzői Hangerő  Intenzitás ~ |A|2 : A rezgés amplitúdója határozza meg. (Mennél nagyobb az amplitúdó, annál hangosabb a hang.) Az emberi fül logaritmikus érzékenységű. A hangerősséget mint hang nyomásszintet határozzuk meg 20 mikropascalhoz (referencia értékhez képest) képest gázokban. dB SPL=20 lg(P/20) Mértékegysége: decibel (dB) referenciaszint: 20µP → 0 dB (Az emberi fül 0 és 120 dB SPL tartományban képes a hangok érzékelésére. E fölötti hangnyomás fájdalomérzetet kelt. Hangmagasság: Az alaphang frekvenciája határozza meg. (Mennél nagyobb a frekvencia, annál magasabb a hang.) Hangszín: A felhangok frekvenciái határozzák meg. (Különböző hangszerek az alaphanggal együtt más-más felhangokat szólaltatnak meg.) Hangköz: A két hang alapfrekvenciáinak aránya adja meg. 6

magas mély halk hangos 7

Hallószerv belső fül külső hallójárat meatus acusticus externus dobhártya membrana tympany középfül kalapács üllő kengyel Eustach-kürt Frekvencia- és intenzitásanalízis Mechanoelektromos transzdukció Akciós potenciál generáció rezonátor Impedancia illesztés

9

canalis spiralis modioli Cohlea canalis spiralis modioli

Canalis spiralis cohleae canalis spiralis modioli lamina spiralis ossea /spiral lamina

Ductus cochlearis (scala media) Membrana vestibularis: membrana basalis két oldalán lapos, mikrobolyhokkal ellátott endothel sejtekkel. A sejtek között zonula occludensek. ( Fontos szerepe van az endolympha és perilympha között lévő iongradiens fenntartásában.) Stria vascularis: az endolympha létrehozásáért és fenntartásáért felelős epithel sejtek több rétegben, amelyek között kapillárishálózat helyezkedik el. Ligamentum spirale: a membrana basilaris és vestibularis oldalsó tapadási helye, a stria vascularis hámjának kötőszövetes alapja. Valójában a periosteum megerősödése. Limbus spiralis: A membrana basilaris és membrana vestibularis találkozásánál a lamina spiralist borító periosteum megvastagodása és bedomborodása a scala mediába. Interdentalis sejtek a membrana tectoria állományát termelik

inner phalangeal cells outer phalangeal cells A Corti szerv sejtjei tectorial membrane middle tunnel outer hair cell reticular lamina inner hair cell inner phalangeal cells outer tunnel inner tunnel outer phalangeal cells cells cells outer pillar cells inner pillar cells basilar membrane zona arcuata basilar membrane zona pectinata (HALLÓHÚROK) Membrana basilaris: perylimpha sejtek által termelt kötőszövetes hártya (amorf alapállomány és 8-10 nm vastag filamentumok) és a hámsejtek membrana basalisa

Corti-szerv (Organum spirale) reticular lamina Receptor sejtek: Belső szőrsejt: mechanoelektromos transzdukció Külső szőrsejt: mechanoelektromos transzdukció& hangolás Membrana tectoria: sejtmentes réteg, interdentális sejtek által termelt kollagén (II, V, IX, XI), proteoglycánok and proteinek alkotják

Membrana basilaris

A membrana basilaris mozgásai 1899-1970 1961 Nobel Prize in Physics and Medicine https://auditoryneuroscience.com/ear/bm4_tocata_fugue This video created by the Howard Hughes Medical institute © for Prof Jim Hudspeth illustrates basilar membrane motion in response to a piece of music, 16

Lamina reticularis

Belső szőrsejt secunder érzékhámsejt glutamát stereocilium

Depolarizáció-”hyperpolarizáció” Secunder érzékhámsejt

Külső szőrsejtek stereocilium

Táncoló szőrsejt 21

Mechanoelektromos transzdukció A belső szőrsejtek sztereociliumai nem érik el a membrana tectoriát!

Ganglion spirale Érző ganglion. Nincs átkapcsolódás, nincsenek szinapszisok Sejtjei bipoláris sejtek. Perifériás nyúlvány szőrsejteken végződik, centrális nyúlvány az agytörzsben.

Rezonancia és „hely-elmélet” fenestra vestibuli fenestra rotunda MB bázisa feszes és keskeny, az apicalis végen szélesebb és lazább szerkezetű

„Frekvencia-elmélet” és fáziscsatolás

A hangerő A hangintenzitás növekedése magával vonja a „recruitment” jelenségét. A membrana basilarison kialakuló hullám maximális amplitúdója nagyobb területre terjed ki, szélesebb sávban jönnek ingerületbe a szőrsejtek.

1. neuron-ganglion spirale ggl spirale neuron: bipoláris neuron, perifériás nyúlványa szőrsejten végződik, centrális nyúlványa a nucl. cohlearis-ban szinaptizál.

Tonotópia a cochleatól az agykéregig Tonotópia: egymás melletti frekvenciák a cohlea (ill. egy adott mag) egymás melletti helyein hoznak létre ingerületi állapotot.

A vestibulocochlearis rendszer fejlődése 22 nap oticusplacod mesenchyma Az oticusplacod hámja a mélybe süllyed és létrejön a hallóhólyag 28-35 nap acusticofacialis dúctelep vestibularis dúctelep n. facialis ggl telepe cochlearis dúctelep ggl. geniculi 24 nap 27 nap

mesenchyma

vestibularis tasak cochlearis tasak 5-8. hét A hallóhólyag D-V irányban megnyúlik: a vestibularis tasak megvastagodó részéből három, egymásra merőleges taraj emelkedik ki, ezek széle üres marad, középső része elvékonyodik, a hám felszívódik, s kialakulnak a félkörös ívjáratok. Az elnyúló cochlearis rész a cochlearis dúctelep körül csigaalakban feltekeredik. Hallóhólyag hámjából fejlődik a hártyás labyrnthus minden hámeleme (fali hám, érzékhám, támasztósejtek) . A hallóhólyagot körülvevő mesenchymából fejlődnek a kötőszöveti elemek (porcos-csontos tok).

lig. spirale 10. hét A hallóhólyag hámja képezi a ductus cochlearist és az egész Corti-szervet. A hallóhólyag körüli mesenchyma sejtjei tömörülnek, később porcos, ill. csontos struktúrákká differenciálódnak. A mesenchymatömörülésen belül üregek képződnek, összefolynak, s kialakítják a csiga járatait.

A hallórendszer fejlődése

A hallócsontok fejlődése Kalapács és üllő : az első kopoltyúív porcának (Meckel porc) hátsó, lefelé hajló végéből különül el Kengyel a második kopoltyúív porcából (Reichert porc) alakul ki.

Külső hallójárat és fülkagyló Külső hallójárat: első, külső kopoltyúbarázda maradványa. Hat fülgumó (mesenchimalis szaporulat) növi körül, ami fülkagylóvá egyesül

I kopoltyúbarázda →külső hallójárat 1 garattasak →tuba auditiva és a dobüreg Az I kopoltyúbarázda és a garattasak közötti mesoderma → dobhártya Ectoderma → külső fül és a dobhártya felszínét borító bőr Endoderma → a fülkürt, a dobüreg és a dobhártya belső felszínének nyálkahártyája kalapács I. kopolyúív mesodermája üllő m. tensor tympany kengyel II. kopotyúív mesodermája m. stapedius I.

Halláscsökkenés, hallásvesztés Vezetéses ( konduktív) típusú halláscsökkenés: impedanciaillesztés károsodik (pl kengyel talpa rögzül a foramen ovale-ban) Beethoven süketsége. Elektronikus hallókészülékkel a a hangrezgéseket felfogják és csontvezetéssel juttatják a belső fülbe. Perceptív halláscsökkenés a cochlea érintettségére utal (szőrsejtek károsodása pl bizonyos antibiotikumok hatására) Cochlearis implantátum a hangrezgéseket elektromos impulzusokká alakítja és ezekkel ingerlik közvetlenül a n. cochlearis rostjait