Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu Társadalomföldrajz III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Vizsgált nagyvárosok és vidéki térségek meghatározása Terület: Visegrádi Országok Időszak: 1995–2004 Térségi szint: NUTS3 Nagyvárosok (8db) Csupán népességszám alapján (elővárosok nélkül) 500 ezer fő felett + Pozsony Adatok NUTS3 régiókra vonatkoznak (Pozsony  Pozsony megye) Vidéki térségek Itt: teljes nagyvárosokon kívüli komplementer terület

Nagyvárosok mint a közép-kelet-európai térszerkezet kiemelkedő elemei népesség 2004 (mió fő) GDP 2004 (mió €) GDP/fő 2004 (€/fő) GDP-növekedés 1995–2004 (%) V4 összesen 64 407 6377 206 nagyvárosok 8 106 13368 237 nagyvárosok relatív helyzete 12% 26% 210% +31%-pont EU 20% 29% 141% +8%-pont

A nagyváros–vidék kettősség változása az Európai Unió tagállamaiban, 1995–2004 Adatok forrása: EuroStat

A nagyváros–vidék kettősség eltérései az Európai Unió tagállamaiban, 2004 Adatforrás: Eurostat alaptérkép: World Gazetteer

A gazdasági fejlettség és nagyváros–vidék kettősség összefüggése, 2004 Adatok forrása: EuroStat

A nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepének mérése a területi különbségekben Regionális gazdasági fejlettségi különbségek mérése NUTS3-as-szinten (H, Hoover-index): n: régiók száma NUTS3-as szinten (n = 87) xi: „i” régió GDP-aránya fi: „i” régió népességaránya A különbségek vizsgálata a nagyváros–vidék egyenlőtlenség esetében (Hur: Hoover-index azonos képlettel) n = 2 (a 8 nagyvárosi NUTS3-as régiók, illetve a 79 vidéki NUTS3-as egysége összevonása) Tényező szerepe a NUTS3-as egyenlőtlenségekben (Rur): 7 7

A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a tagállamok regionális fejlettségi különbségeiben, 2004 Adatforrás: EuroStat

A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a Visegrádi-országok regionális különbségeiben, 2004 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

A nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a Visegrádi országok regionális különbségeiben Adatforrás: EuroStat

A V4 nagyvárosainak és a vidékeinek fejlettsége (országuk átlagához képest), 2004. 11 11

A nagyvárosok és a vidéki térségek országos átlagukhoz viszonyított fejlettsége, 2004.

Az ágazatok megoszlásának változása a bruttó hozzáadott értékből, V4, 1995–2004. Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások Nagyvárosok 1995 0% 27% 73% Nagyvárosok 2004 21% 79% Vidék 1995 9% 38% 53% Vidék 2004 6% 31% 64% 13 13

A bruttó hozzáadott érték növekedése ágazatonként, V4, 1995–2004. Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások Nagyvárosok 1995–2004. 1.3 1.8 2.6 Vidék 1995–2004. 1.9 2.1 14 14

Magyarország: Budapest új szerepe a magyar iparban a rendszerváltás után, 1992–1998 Budapest dezindusztralizációja (1992–1998) A fővárosi ipari foglalkoztatottak száma 57%-ára esett vissza (289 e fő  165 e fő) Budapest súlyának visszaszorulása a magyar iparon belül Ipari foglalkoztatás: 29 %  22 % Ipari értékesítés: 36 %  24 % Ipari exportértékesítés: 38 %  17 % (Fejér megye: 7 %  22%)

Ágazati átrendeződés a magyar iparban a rendszerváltás után, 1992–1998 Iparágak 1992 1998 Foglalkozt. Gépipar (%) 21 25 Textília, ruházat és bőrtermék (%) 15 17 Élelmiszeripar, ital és dohánytermék (%) 18 16 Értékesítés 13 36 23 Vegyipar (%) 19 Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás (%) 20 12 Export 27 61 8 16

Az ipari specializáció erősödése Magyarországon, 1992–1998 Az ipari specializáció erősödése Magyarországon, 1992–1998., Koncentrációs mutató alapján 1992 1998 foglalkoztatás Ipari értékesítés Ipari export 17 17

Nagyvárosok szerepnövekedésének tényezői Pozitív externáliák Agglomerációs előnyök Méretgazdaságosság: a hatékonysági kritériumokat kielégítő kritikus tömeg a nagyvárosokban biztosítható „Sikeres város” versenyképességének alapja: a város lakóinak szellemi tőkéje (sikeresség 10 tényezője, Enyedi Gy., 1998) Európai kohéziós politika Jobb ágazati struktúra a vidékhez képest (tercializáció) De: negatív agglomerációs externáliák, a nagyvárosok növekedésének egy bizonyos pont után határt szab: erőforrások (kapacitások) szűkössége emelkedő árak (telek, bérleti díjak, bérek stb.) zsúfoltságból eredő nehézségek stb.

Ágazati átrendeződés hatása a területi egyenlőtlenségekre Visegrádi Országokat növekvő nagyváros–vidék kettősség jellemzi Elsősorban a fővárosok „ugranak ki” Visegrádi Országok nagyvárosainak sikere nem független az ágazati átrendeződésüktől: a növekvő nagyváros–vidék kettősség elsősorban szolgáltatás-alapú A vidéken belüli fejlettségi különbségek hátterében pedig az ipari megújulás húzódik meg Ezen belül is elsősorban a feldolgozóipar (gépipar) A vidéki ipar gyorsabban nőtt, mint a nagyvárosok esetében A vidéki gazdaságon belül az ipar növelni tudta részesedését 19 19