PARTIUM ÉS ERDÉLY

A Partium nem a történelmi Erdély része, attól különálló terület, amely közigazgatásilag hol Erdélyhez, hol Magyarországhoz, hol a Habsburg Birodalomhoz tartozott. A mai román felfogás szerint ugyanakkor a Partium területét is a tágabb értelemben vett Erdély (románul Transilvania) részének tekintik.

A Partium mai fogalmába a következő romániai megyék tartoznak északról dél felé: Máramaros megye Szilágy megye (Szilágyság) Szatmár megye Bihar megye („Biharország”) Arad megye A világosabb barna terület az Erdélyi Fejedelemség, a sötétebb barna a Partium

Híres emberek Ady Endre (1877–1919) Érmindszent híres szülötte, a 20 Híres emberek Ady Endre (1877–1919) Érmindszent híres szülötte, a 20. századi magyar költészet egyik legjelentősebb alakja. Arany János (1817–1882) Nagyszalonta híres szülötte, költő. Bakócz Tamás (1442–1521) esztergomi érsek, bíboros, Erdődön született. Bartók Béla (1881–1945) Nagyszentmiklóson született zeneszerző, zongoraművész, zenetudós. Bíró Lajos (zoológus) (1856–1931) tasnádi születésű zoológus (entomológus), néprajzi gyűjtő. Dsida Jenő (1907–1938) Szatmárnémetiben született költő. Fényes Elek (1807–1876) csokalyi születésű, a magyar statisztika megteremtője. Irinyi János (1817–1895) Albison született, a zajtalan gyufa feltalálója. Irinyi József (1822–1859) Albison született, a márciusi ifjak egyike, a 12 pont megszerkesztője.

Jávor Pál (1902–1959) Aradi színművész Jávor Pál (1902–1959) Aradi színművész. Kaffka Margit (1880–1918) nagykárolyi születésű író és költő. Kazinczy Ferenc (1759–1831) Érsemjénben született író, nyelvújító, műfordító. Károli Gáspár (1529–1590) Nagykárolyban született, elismert teológus, a Vizsolyi Biblia fordítója. Kölcsey Ferenc (1790–1838) Sződemeter szülötte, a Himnusz szerzője. Misztótfalusi Kis Miklós (1650–1702) Misztótfalu nagy szülöttje, a magyar nyomdászat kimagasló alakja, európai hírű nyomdász, jelentős nyelvtudós. Nagysándor József (1804–1849) nagyváradi születésű szabadságharcos, vértanú. Németh László (1901–1975) nagybányai születésű író, esszéista, színműíró, publicista, műfordító. Örvéndi Molnár Ferencz (1637–1699) örvéndi születésű bibliafordító, költő, író. Pázmány Péter (1570–1637) nagyváradi születésű bíboros, esztergomi érsek, államférfi, tudós. Szigligeti Ede (Szathmáry József) (1814–1878) Nagyvárad szülötte, drámaíró, színész, rendező. Szilágyi Domokos (1938–1976) nagysomkúti születésű költő, kritikus és műfordító. Tóth Árpád (1886–1928) Aradi születésű költő.

NAGYSZALONTA

Északnyugat-romániai fejlesztési régió Közigazgatás Ország  Románia Történelmi régió Partium Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió Megye Bihar Rang municípium Községközpont Salonta Beosztott falvak Polgármester Török László Irányítószám 415500 SIRUTA-kód 26975 Népesség 17 735 fő (2011. okt. 31.)[1] Magyar lakosság 10 973

Látnivalók Régészeti lelőhely a Pata puszta nevű helyen, 11–12. századi temetkezési hellyel. (BH-I-s-B-00996) A Csonka-toronyban az Arany János Emlékmúzeum és a Városi Galéria található (BH-II-m-B-00997). a központi parkban a város alapító Bocskai István teljes alakos szobra Református temploma mellett Kossuth-szobor áll. (BH-III-m-B-01242) Szoborpark (a református templom jobb oldalán): Arany János teljes alakos szobra, Sinka István, Zilahy Lajos, Kulin György, a Kossuth-díjjal kitüntetett Kiss István (szobrász) mellszobrai. Nagyszalonta „400 éve város” emlékére állított Hajdú emlékmű, az Erzsébet parkban az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával ültetett két tölgyfa tövében található. Arany János szülőháza helyén, tájház működik, emléktáblával megjelölve. Zilahy Lajos szülőháza emléktáblával megjelölve. Sinka István szülőháza emléktáblával megjelölve. Kulin György szülőháza emléktáblával megjelölve.

Arany János családja körében 1863 körül

Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen, latinul Transsylvania) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. Ma már csak történelmi hagyományai és sajátos kultúrája miatt tekinthető önállónak.

A köztudatban a történelmi Erdélyhez ma hozzászámítják a Kelet- Bánság és a Partium területét Népesség: 4 133 358 / 7 723 313 fő Nyelv: román, regionális nyelv: magyar és a szász Terület: 57 000 / 103 093 km²  Magyarország: 10 millió fő, 93 039 km²

  Helység Magyarok (2002) száma (fő) aránya (%) 1 Marosvásárhely 70 108 46,9 2 Kolozsvár 60 287 19,0 3 Nagyvárad 56 985 27,6 4 Sepsiszentgyörgy 46 113 76,4 5 Szatmárnémeti 45 298 39,3 6 Székelyudvarhely 35 357 95,7 7 Csíkszereda 34 359 82,7 8 Temesvár 24 287 7,2 9 Brassó 23 176 8,1 10 Arad 22 492 13,0 11 Nagybánya 20 466 15,0 12 Kézdivásárhely 18 366 97,1 13 Gyergyószentmiklós 17 524 88,1 14 Nagykároly 12 596 55,3 15 Zilah 11 016 17,6 16 Nagyszalonta 10 335 55,0

Az országhatár átlépése után a Partiumban utazunk (Alföld keleti része)  Nagyvárad A történelmi Erdély fő bejárata nyugat felől a Király-hágó. Ezután az Erdélyi-medence dimbes-dombos vidéke következik  Kolozsvár, Torda, Marosvásárhely  Székelykeresztúr

Erdély rövid története 2-4. század: Római provincia (Dácia) 895: honfoglalás A középkorban az országrész ura a vajda 16-17. században önálló állam  Erdélyi Fejedelemség A török kiűzése után külön országrész 1848: Erdély és Magyarország egyesítése A dualizmus korában a magyar országrész szerves része

1920. június 4.: a trianoni béke  Erdély, Partium és a Bácska egy része Romániához került.  Magyarország elveszítette területe és népessége 2/3-át, magyar lakosságának 1/3-át A legtöbb határontúli magyar Erdélyben él

A 2. világháború alatt Észak-Erdély visszacsatolása 1947-ben a párizsi béke véglegesen visszaállította a trianoni határokat 1952-1968: Magyar Autonóm tartomány A jelenlegi autonóm törekvéseket a román politika elnyomja 2004: Magyarország, majd 2007: Románia uniós tagsága

A sokarcú Erdély Számos nép, melynek vallása, kultúrája, berendezkedése, élete eltérő Magyarok  Erdélyi-medence, Partium Székelyek  Székelyföld Szászok  Szászföld / Királyföld Románok  hegyvidék Ruszinok  Máramaros

Erdély népei magyar székely szász román ruszin terület nyelv jellemző vallás

Köszönöm a figyelmet!!!