A regionális fejlettség és fejlődés egyenlőtlenségei dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Társadalomföldrajz III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2017/2018, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Regionális folyamatok gazdaságtörténeti áttekintése Természeti, társadalmi, gazdasági tényezői Helyi (ásványkincsek, ivóvíz) és helyzeti (folyó menti, tengerparti fekvés) energiák  települések fejlődése  régiók fejlődése Különböznek a földrajzi térben  térségek eltérő fejlődése Történelem során e tényezők átértékelődnek Kezdetben a fejlődés motorja (sikerágazat): a mezőgazdaság Sikertérség: művelésre alkalmas síksági térszínek Településhálózatból kiemelkedtek azok a többletadottságokkal (kereskedelmi adottságok, kiváltságok) rendelkező települések  sikertérség: városok Városok bekapcsolták környezetüket a társ–gazd-i vérkeringésükbe  sikertérség: városi vonzáskörzetek rendszere Nagy földrajzi felfedezések  új irányú területi egyenlőtlenségek Sikertérség: keresk. a Földközi-tengerről az Atlanti-óceán felé 2

Regionális folyamatok gazdaságtörténeti áttekintése Ipari forradalom: korábban csekély szerepű térségek felértékelődése Sikerágazat: Energiahordozó, ásványkincsek bányászata Sikertérség: iparvárosok, ipari körzetek – magasabb értéktermelés, szakképzettebb munkaerő  rurális térségek hátránya Posztfordizmus: tercializálódás Válságágazat: klasszikus nehézipar Sikerágazat: új szolgáltató ágazatok Korábban meghatározó telephely-elméletek vesztettek jelentőségükből Sikertérség: Sunbelt Válságtérség: korábban virágzó ipari körzetek az elmaradott rurális térségek szintjére süllyedtek Információs társadalom: „tudásipar” Sikertérség: nagyvárosok, nagyvárosi térségek – szolgáltatásra épülő, de csekély ipar + gyorsan fejlődő szolgáltatás 3

Nemzetközi gazdasági növekedés elméletei Országok, országcsoportok fejlődésével foglalkoznak Különös hangsúlyt kap a fejlődő világ Kutatási kérdések Milyen tényezők alakították ki az egyes államok közötti különbségeket Milyen fejlődési tendenciák várhatók Elméletek csoportjai Modernizációs elméletek Függőségi elmélet Világrendszerelmélet 4

Modernizációs elmélet 1950-es, 1960-as évek: USA – ott is volt a legnagyobb elismertsége Változás az USA társadalomtudományában a II. vh. után Intézmények, szervezetek működése, alkotmány tanulmányozása helyett valós társadalmi viszonyok tanulmányozása Hidegháború, III. világ (technikai) segítése – tradicionális kultúra mellett nem jött be Modernizációs társadalomfelfogás (Chant, 1991) Tradicionális társadalom Emberek kevésbé érdekeltek a jövőben Nagyobb figyelmet fordítanak a családjukra Személyek társadalomban elfoglalt helyzete a rokonságon (család pozícióján) alapul Modern társadalom Emberek nyitottak a változások felé Racionálisak, vállalkozó szelleműek Személyek társadalomban elfoglalt helyzete saját tevékenységükön alapul 5

Gazdasági fejlődés szakaszos jellegének vizsgálata Területi gazdaságok fejlődésénél nemcsak közgazdasági tényezők Történeti, demográfiai, társadalmi, politikai és környezeti tényezők együttesen Fejlődés szakaszai időben és térben értelmezhetők Egyik fejlődési szakaszból a másikba átlépés: emberek cselekedetei, magatartásformái alapján történik Nem előre meghatározott törvényszerűségek alapján Számos közgazdász, történész, társadalomtudós foglalkoztatott a gazdasági fejlődés szakaszos jellegével Rostow (1960) növekedési elmélete erőteljes hatást gyakorolt a regionális elmélet kidolgozására 6

W. Rostow: unilineáris fejlődéselmélete Amerikai gazdaságtörténész Gazdasági növekedés egyik történeti elméletének kidolgozója Növekedési folyamatot öt szakaszra osztotta The Stages of Economic Growth: A non-communist manifesto (1960) Minden ország azonos történelmi pályájú Modernizmus kedvelte Rostow 5 szakaszos növekedési elmélete Hagyományos (tradicionális) társadalom Átmeneti társadalom: elszakadás előfeltételei Modern társadalom: elszakadás Fejlődés érett szakasza (vagy az ahhoz vezető út) Tömeges (magas színvonalú) fogyasztás korszaka 7

1. Hagyományos társadalom Gazdasági növekedés csak nagyon korlátozott keretek között Agrárfoglalkoztatás  társadalom, gazdaság vertikális mobilitása gyenge Nincsenek tudományos, technológiai ismeretek (vagy nem hasznosítottak)  termelés nem növekszik Politikai hatalom: földbirtokosé Legfejlettebb országok: történelmileg ez a társadalmi, fejlődési állapot Newton koráig tart 8

2. Átmeneti társadalom Létrejönnek a gazdasági fellendülés előfeltételei Lassú elmozdulás a gazdasági, technikai, szociális, társadalmi és politikai viszonyokban Endogén és exogén tényezők motiválják Dinamikahordozó: mezőgazdaság, bányászat, infrastrukturális beruházások 9

3. Modern társadalom Gazdasági fellendülés stádiumával kezdődik Sajátosan dinamikus nemzetgazdasági fejlődés: beruházási hányad eléri a nemzeti jövedelem 10 %-át Tőkeimporttal vagy jövedelmek átcsoportosításával lehet elérni  egy vagy több dinamikahordozó ágazat alakul ki Később a növekedési impulzusok kiáradnak a többi gazdasági szférába a dinamikahordozó ágazatokból Feltétel: ha modern politikai, szociális és gazdasági–piaci intézmények léte/kialakulása a társadalomban Gazdasági fellendülés: áttörés szakasza Időigénye: 2–3 évszázad Anglia (XVIII. sz.), Fro., Belgium, USA (XIX. sz. közepe), Japán, Oroszo., Kanada (XX. sz.) 10

4. Fejlődés érett szakasza Modern, technológia fejlődése  erőforrások egyre nagyobb hányadát hasznosítják emelkedő hatékonysággal Nemzeti jövedelmek egyre nagyobb hányadát (10–20 %) fordítják beruházásokra  egy főre jutó jövedelem egyenletesen növekszik Növekedés hajtóerői átrendeződnek Vezető ágazatok (szénbányászat, vas- és acélgyártás) mellett új dinamikahordozó ipari ágazatok (gépipar, vegyipar) Foglalkoztatási átrétegződés: munkaerős képzettsége és bére közötti kapcsolat Új tendenciák: tulajdonos-vállalkozó mellett jelentős szerepet kap a menedzsment Legfejlettebb országok: 1960-as évekig tart 11

5. Tömeges fogyasztás korszaka Dinamikahordozó: modern technológia  jövedelmek szakadatlan emelkedése Modern társadalmak választhatnak Vagy külső hatalom és befolyás érvényesítése, jóléti állammá válás Vagy rendelkezésre álló erőforrások kiterjesztése létfenntartási cikkek és fogyasztási javak tömeges biztosítására Napjainkban: USA, Nyugat-Európa országai 12

5. Tömeges fogyasztás korszaka Dinamikahordozó: modern technológia  jövedelmek szakadatlan emelkedése Modern társadalmak választhatnak Vagy külső hatalom és befolyás érvényesítése, jóléti állammá válás Vagy rendelkezésre álló erőforrások kiterjesztése létfenntartási cikkek és fogyasztási javak tömeges biztosítására Napjainkban: USA, Nyugat-Európa országai 13

Modernizációs elmélet sajátosságai és kritikái Sajátosságai (Forster–Carter, 1985) Evolucionista: gazd-i–társ-i változásokat egymás után bekövetkező szakaszokból felépülő folyamatként szemléli Unilineáris: fejlődő országoknak hasonló utat kell végigjárniuk, mint, amelyet a jelenlegi fejlettek megtettek, nincs lehetőségük a rövidítésre Internalista: változások mögött alapvetően belső okok állnak, a külső erők hatása jelentéktelen Kritikái Már sokan vitatják: térben is időben mások a feltételek Térben: nyugati kultúra (individuálisabb társadalom, magántulajdon szentsége)  keleti társadalmak (közösségi társadalmak) Időben: ipari forradalom  mai high-tech iparágak Empirikus érvényesség Elméleti alapok Gyakorlati életben való alkalmazhatóság 14

John R. Friedmann 4 szakaszos regionális fejlődési elmélete John R. Friedmann (1926–): amerikai közgazdász Regionális és várostervezés, regionális fejlődés Centrum–periféria modell Korábbi növekedési modellek integrálása Friedmann átdolgozza Rostow növekedési modelljét a területi fejlődés magyarázatára Urbanization, Planning, and National Development (1973) Nemzetgazdaság fejlődése  térszerkezet változása, erőforrások átrendeződése Iparosodás foka szerint 4 fejlődési szakasz sajátos térszerkezettel, telephelyek elrendeződésével Preindusztriális társadalom (Rostow 1–2.) Átmeneti társadalom (Rostow 3.) Ipari társadalom (Rostow 4.) Posztindusztriális társadalom (Rostow 5.) 15

1. Preindusztriális társadalom Szétszórt térszerkezet, független települések korlátozott gazdasági alappal Mérsékelt gazdasági kapcsolatok, stagnáló gazdaság, stabil regionális fejlettségi sorrend Hasonló települési funkciók (kevés hierarchikus viszony) 16

2. Átmeneti társadalom Megkezdődik a településhálózat differenciálódása Ebben vezető szerep a városoké Dinamikahordozó ágazatok kezdetben egyetlen központban Centrum felszívja mobil termelési tényezőket a többi térségből  perifériákon beszűkülnek növekedés feltételei  stagnáló gazdaság, erőforrások kimerülése Perifériák: mérsékeltebb gazdasági potenciál, annak tényezői megfogyatkoznak Instabil térszerkezet 17

3. Ipari társadalom Ipari előrehaladás  alközpontok szerveződése (politikai tényezők hatására) Egyszerű centrum–periféria viszony helyett több centrummal rendelkező térszerkezet Gazdaság periféria egyre nagyobb hányadát integrálja Mobil termelési tényezők nem csak egyetlen centrumba áramlanak, hanem az új alcentrumokba is Munkamegosztás: megkezdődik a centrumok közötti kapcsolatok szerveződése Nemzetgazdaság növekedése egyre dinamikusabb De a perifériák nem tudnak teljesen feloldódni a gazdaságban  instabil térszerkezet 18

4. Posztindusztriális társadalom Tartós gazdasági növekedés Kialakul a településhierarchia Ebben funkciók és gazdasági szereplők között interdependencia (fejlődést serkentő egymásra hatások) Térszerkezet teljes integrációja, kimerülnek a növekedési potenciálok Regionális különbségek minimálisra csökkennek Egyensúlyi térszerkezet 19

Regionális folyamatok gazdaságtörténeti áttekintése Országok gazdasági fejlettségi szintje összefügg az országokon belüli regionális gazdasági fejlettségi különbségekkel Fordított „U” alakú összefüggés Kissé aszimmetrikus Szakaszai Prekapitalista időszak: homogenitás + agrárdominancia Kapitalista nagyipar kibontakozásának időszaka: nagy területi koncentrációk + térségi polarizáció Fejlettségi különbségek csökkenése spontán (szolgáltatások, infrastruktúra kiépülése) és államilag vezérelt (gazdaságpolitika) módon Regionális politika  további regionális kiegyenlítődés A regionális fejlettség és fejlődés egyenlőtlenségei Williamson-hipotézis 1965 vagy Kuznets-görbe Módosítás a posztszocialista átmenetre: Nemes Nagy J. 1987, 2005 20

Történeti modell alkalmazása mai államokra Gyengén, közepesen fejlett országok: II. és III. szakasz Nagyfokú regionális tagoltság Latin-Am (Brazília: tengerparti nagyvárosok  belső területek) Kína: különleges gazdasági övezetek  belső területek) Fejlett országok: IV. szakasz Kiegyenlítettebb térszerkezet Új tagoló dimenziók (pl. információs társadalom hálózatai)  nincs teljes kiegyenlítettség Kelet-közép-európai szocialista országok 1960–1970-es évek: regionálisan kiegyenlítettebb, de okok (szemben a piacgazdasággal): szolgáltatások helyett túldotált termelői ágazatok, redisztribúciós gazdaságirányítás, zárt és művi piac, tömegtermelés, nivellált bérviszonyok) Rendszerváltoztatás: regionális differenciálódás („arányok helyreállítása” a szolgáltatások dominanciájáig 21

Területi differenciák formái Modellben szereplő országokban eltérő jellegűek a regionális különbségek Koncentráció: pl. nagyváros–vidék kettősség Övezetesség: pl. észak–dél vagy nyugat–kelet kettősség Mozaikosság Ezek kombinálódhatnak 22

β konvergencia Adott mutató értékváltozása és értékeinek nagysága közötti összefüggés iránya alapján Negatív β érték  β (béta) konvergencia A nagyvárosok fejlettsége (1995) és fejlődése (1995–2004) közötti összefüggés Az elmaradottabb nagyvárosok gyorsabban fejlődnek Csökkennek a nagyvárosok közötti egyenlőtlenségek Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítás 23

σ konvergencia Területi egyenlőtlenségi mutatók értékeinek időrendbe állítása – általában (súlyozott) relatív szórás alapján Csökkenő trend  σ (szigma) konvergencia A nagyvárosok közötti fejlettségi különbségek változása, 1995–2004 Erőteljes a kiegyenlítődés a nagyvároshálózaton belül Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítás 24