Az oktatás gazdaságtana 2010.10.15 Kotsis Ágnes

Wage competition Neoklasszikus modell – keresle és kínálat összehangolása, piaci egyensúly A munkavállalókat ösztönzi a képességek megszerzésére, amellyel magasabb bért érhetnek el (hiány szektorok) Felt: a képességek exogén módon adottak DE: empíria nem igazolja

Job competition Nem a képességek eladásának és vevésének helyszíne, hanem a képzhető munkaerő kínálatának és a képzési lehetőségek egymáshoz rendelésének helyszíne

Kereslet és kínálat Nem függetlenek egymástól A két görbe egybeesik Nem értelmezhető az egyensúlyi bér Hagyományos értelemben vett kínálati görbe nem is létezik  a bér exogén módon adott, amely mellett a keresleti görbe határozza meg mennyi munkalehetőség nyílik

Munkaerőpiaci struktúra A tudás átadásának elősegítése Bérverseny megszűntetése Verseny korlátozása Foglalkozási bizonytalanság megszűntetése Péda: egyetemi professzorok esete

A modell Munka határterméke a munkakörtől függ Munka lehetőségek sorrendje (képezési igény alapján) Munkavállalók sorrendje (képezhetőség alapján) Háttér tulajdonságok (pl. formális végzettség)  az oktatás meg tudja változtatni a sorban való elhelyezkedést, de nem növeli a bért  az oktatásba való beruházás egy védekezési mechanizmus

Túlképzés Gazdasági pozíció romlása (relatív bér) Alulteljesülő várakozások (nehéz mérni, változhat) A munka által megköveteltnél magasabb iskolai végzettség (túlképzettség)

Az iskolázottság hozamának mérése Minceri egyenlet ORU specifikáció

A túlképzettség mérése I. Szubjektív módszer – önértékelés, közvetlen, közvetett Előnye: adott munkakörre vonatkozik Hátránya: túlbecslés, kategorizálás torzító hatása Szakértői módszer – foglalkozási jegyzék alapján OBJEKTÍV Költséges, időigényes Feltételezi, hogy minden iskolaév egyenértékű Elavulhat aggregált

A túlképzettség mérése II. Statisztikai – átlagos vagy leggyakoribb iskolázottság Hátránya: Inkább a felvételi politikát és az allokációt tükrözi Szimmetrikus becslést eredményez Eredmények: A túlképzettség bérhozama pozitív, de kisebb mint az illeszkedésé Az alulképzettség bérhozama negatív, de abszolút értékben kisebb mint az illeszkedésé.

Az alulképzett és túlképzett munkavállalók arányának alakulása Magyarországon. Galasi Péter (2004): Túlképzés, alulképzés, bérhozam a magyar munkaerőpiacon 1994-2002. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek 2004/4. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Kutatóközpont, Budapest, 32. old.

A szükséges, a hiányzó és a többlet osztályok bérhozama 1994-2002 (%) Galasi Péter (2004): Túlképzés, alulképzés, bérhozam a magyar munkaerőpiacon 1994-2002. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek 2004/4. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Kutatóközpont, Budapest, 31. old.

Bérelőnyök alakulása szubjektív mérés esetén Forrás: McGuinnes (2006):Overeducation in the Labour Market. Journal of Economic Surveys, Vol. 20., No. 3., pp. 405

Bérelőnyök alakulása objektív mérés esetén Forrás: McGuinnes (2006):Overeducation in the Labour Market. Journal of Economic Surveys, Vol. 20., No. 3., pp. 406

A túlképzettség okai - mikro Miért alkalmaznak a munkáltatók az alulképzetteket a piaci rátánál magasabb rátáért És a túlképzettek miért fogadják el a piacinál alacsonyabb bért? Helyettesítési elmélet Illeszkedési elmélet Karrier mobilitás elmélet Házastársi állapot elmélet Munkavállalói érdekvédelem Diploma minősége, területe

helyettesítési elmélet a túlképzett munkavállaló a munkatapasztalat hiányát ellensúlyozza a magasabb végzettséggel, és azért vállal el alacsonyabb végzettséget igénylő munkát az alulképzettek a képzettség hiányát a munka tapasztalattal pótolják

Illeszkedési elmélet Keresési jószág Tapasztalati jószág  rövid ideig jellemző állapot A túlképzettek hamarabb váltanak munkahelyet/vállalatot

Karrier mobilitás a magasabb végzettség haszna nemcsak a magasabb kezdő fizetésben, de a jobb karrier lehetőségekben is megjelenik

Házastársi állapot Párok duális munkakeresése A férfi: magán hasznát maximaliálja Nő: Kötött maradó Kötött mozgó Ingázás Mobilitás És regionális munkaerőpiaci karakterisztikák

Diploma minősége Csökkenti a túlképzés kockázatát Terület Társadalomtudományi, bölcsész, nyelvi (gazdasági) Természettudományi, mérnöki

Heterogén képességek elmélete modellek és mérések alapfeltevése, hogy a képességek homogének és egy iskolaév elvégzésével, vagy egy képzettség megszerzésével az egyének ugyanazokat a képességeket sajátítják el a fentebbi modellek nem tudnak mérni bizonyos képességeket, amelyekről feltételezik, hogy a túlképzettek kisebb mértékben, az alulképzettek jobban képesek elsajátítani

Chevalier Jó képességű diplomás munkavállaló Kevésbé jó képességű diplomás munkavállaló Felsőfokú képességet igénylő munka Illeszkedés (Gg) X Közepes képességet igénylő munka Valódi túlképzettség (Ug) Látszólagos túlképzettség (Uu) Alacsony képességet igénylő munka Valódi túlképzettség (Lu)

Köszönöm a figyelmet!