Mezey Barna egyetemi tanár A magyar országgyűlés története I. (A törzsszövetségi gyűléstől a rendi országgyűlésig) http://www.majt.hu

A hatalom ágai Hatalom-gyakorlás Döntés Törvény-hozás Helyre-állítás Végre-hajtás Törvény-hozás Bírás-kodás Kormányzás

A hatalom megosztásának történeti alakzatai Hatalmi egység A hatalmi megosztása A törvényhozás, a kormányzás és közigazgatás valamint az ítélkezés egy központban összpontosul: Tipikusan autokratikus, despotikus, diktatórikus, totalitárius rendszerek A törvényhozás, a kormányzás és közigazgatás valamint az ítélkezés külön szervcsoportok kezében van: Többnyire demokratikus vagy korlátozott monarchikus rendszerek

Alapfogalmak Törzsgyűlés Törzsszövetségi gyűlés Nemzetgyűlés Országgyűlés Rendi gyűlés

1. A magyar országgyűlés előzményei A „magyar nemzetgyűlés” A királyi tanács A serviensek gyűlése A székesfehérvári törvénylátó napok Az egyházi zsinatok

A magyar nemzetgyűlés „Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétkeikért. Egyszersmind ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helyiségeket adományozott összes lakosságukkal egyetemben. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg szerét az ország egész dolgának.” (Anonymus: Gesta Hungarorum [XII.sz.])

A királyi tanács „a tanács állít királyokat, kormányoz országokat, védelmezi a hazát és csendesíti a hadakozást, győzelmeket szerez, elkergeti az ellenséget, megnyeri a barátokat, városokat épít és elrontja az ellenségnek táborát. Minthogy pedig hasznos a tanácskozás, már nekem úgy tetszik, hogy ne bolondok és maganagyzó és középszerű emberek gyülekezete legyen, hanem az öregebbek és jobbak, feljebbvalók és nagytiszteletű vének szóljanak hozzá és míveljék azt. „ (István Intelmei Imre herceghez)

A serviensek gyűlései „Magyarország összes nemesei, akiket királyi servienseknek mondanak, hozzánk járulván, tőlünk alázatosan és hódolattal azt kérték, hogy szabadságokkal ajándékozzuk meg őket. Mivel úgy találtuk, hogy kéréseik jogosak és törvényesek, tanácsot tartván báróinkkal, s az ő hozzájárulásukkal azokat teljesítendőnek véltük”) (Az 1267. évi törvények)

A törvénylátó napok „évenként a szent király ünnepén, hacsak nem akadályoz bennünket nehéz ügy vagy betegség, Fehérváron tartozunk ünnepelni. És ha mi jelen lenni nem tudnánk, a nádor kétségtelenül ott lesz helyettünk, hogy a mi nevünkben az ügyeket meghallgassa. És az összes serviensek, akik akarnak, oda szabadon eljöhetnek.” (Aranybulla, 1222)

Az egyházi zsinat A teremtő Isten és a mi Urunk a megváltó Jézus Krisztus kegyelme velünk. 1. § Az ő megtestesülésének ezer kilencvenkettedik esztendejében, május hava huszadik napján lőn szent zsinat Szabolcs városában, melyet a magyarok nagy keresztyén királya, László, ül vala országának valamennyi főpapjával és apáturaival és minden jobbjaival, mind az egész papság és nép jelenlétében. A mely szent zsinat szerze törvény szerint és dicséretesen ily végzéseket. Szent László Király Dekrétomainak Első Könyve

3. A törvényalkotó országgyűlés kialakulása

A törvényalkotó országgyűlés „…urunk, a király három-három hónapig tartson maga mellett két-két püspököt, a rend kívánalma szerint egyiket az esztergomi, másikat a kalocsai érsekség püspökei közül, és ugyanennyi, általunk most választott nemest az ország minden nemese képében, a királyi jószágból az eltartásukhoz szükséges javadalmazással. Ha a király elmulasztaná ezt megtenni, semmiben ne legyen érvényes, bármit cselekednék is az előbb mondott, maga mellé veendő személyek tanácsa nélkül, akár nagy fontosságú adományokban, akár méltóságok adományozásában vagy más nagy jelentőségű dologban.” (1298: 23.törvény)

A rendiség fogalmai Rend Rendiség Rendi dualizmus Rendi alkotmány Rendi képviseleti monarchia

A rendi képviseleti monarchia jellemzői Rendi központosítás Rex és regnum kettőssége Rendi (vertikális) hatalommegosztás Rendi országgyűlés-rendi képviselet Rendi méltóságok – királyi tisztségviselők Rendi önkormányzatok – királyi kormányszékek Regálé és adóbevételek

A rendi képviseleti monarchia szerkezete Király országgyűlés nádor kancellár tárnokmester országbíró Kiv. kerület Sz.kir. város vármegye földbirtok Királyi hivatalok

4. A rendi országgyűlés kialakulása

Rendi dualizmus RENDEK Sérelmek és kívánságok Király-és nádorválasztás Hitlevél Szerződések Kölcsönös mandátumok (diplomácia) Adómegajánlás Újoncállítás KIRÁLY Összehívás Propozíciók Elhatározás Szentesítés Kihirdetés Feloszlatás Berekesztés

A rendi gyűlés kialakulása 1290. és 1298: parlamentum publicum (parlamentum generale) = törvényhozó országos gyűlés a bárók és nemesek részvételével 1320: székesfehérvári congregatio 1323: temesvári gyűlés (a klérus követelésére) 1405: városok, mezővárosok és szabad falvak követei 1445-től állandósult a városi követek jelenléte

5. Az országgyűlési képviselet Személyes jelenlét Követek általi képviselet Országrendiség

Személyes jelenlét 1291:25.tc. az országgyűlésnek évenként leendő megtartásáról Úgyszintén: minden évben egyszer országunk összes bárói és nemesei Székesfehérvárra (ország-) gyűlésre tartozzanak jönni, (.....) (hogy ott) (.....) az ország állapotáról (.....) (tárgyaljanak) (.....) és megvizsgálják a bárók tetteit, miképpen járt el ki-ki közülük a saját tisztségében, és tartották meg az ország jogait, és ki-ki érdemei szerint jutalmát vagy mulasztásai és vétkei szerint büntetését a mi és tanácsosaink ítélete szerint még aznap elvegye.

Követek általi képviselet IV. Béla: csak a vármegyék követei (electus nobilis, nuntius). Zsigmond: választott követek Ferdinánd csak vármegyei követek. (= követ [ablegatus])

Országrendiség Egy szavazati jog(ú) Városi delegátusok: Egy szavazati jog(ú) Városonként két-két „megfigyelő státusú” A városi polgárok nem személyükben voltak nemesek, hanem a szent korona tagjaként, összességükben illette csak meg őket a rendi állás és ezen keresztül az országgyűlésben való részvétel joga.

A követi jogok Sérthetetlenség (=büntetőjogi védelem) Szólásjog Szavazati jog Díjazás és költségtérítés

A követi státus Követ ≠ képviselő Törvényhatósági képviselet (vármegye, kiváltságos kerület) Közgyűlés által választott követ Instructio Visszahívás

6. Az országgyűlés szervezete Az országgyűlés helye Az országgyűlés szerkezete Személyes jelenléten alapuló Táblánkénti Az országgyűlés időpontja Az országgyűlés időtartama

Országgyűlés helye Bács Buda Esztergom Hatvan Pozsony Rákos Sopron Szabolcs Szeged Szekszárd Temesvár Tolna Vencsellő

Személyes jelenléten alapuló (16. századig)

Táblánkénti országgyűlés(1608[ku.1.]) Nádor Személynök

Az országgyűlés időpontja 15. századi rendelkezések szerint Pünkösd és Szent György-nap (április 24)

A diéták időtartama 1492:108. tc. a meghívóban megjelölt időpontot követő negyedik napon megnyitandó 15 napon belül befejezendő.

7. Az országgyűlés tanácskozásai Regisztrálás, jelenlét ellenőrzés Előkészítő ülések Ünnepélyes megnyitás Királyi előterjesztések Kívánalmak és sérelmek Tanácskozások, üzenetváltás Szavazás Felirat Szentesítés, kihirdetés

A tanácskozási modell Király Szentesítés, kihirdetés Kancellária Leirat Felirat Regálisok Főrendek Felsőtábla Üzenet Válaszüzenet Alsótábla (Kerületi ülések) Utasítás Követválasztás Kiválts. kerületek Káptalanok konventek Városok Vármegyék

A tanácskozás szabályai A tanácskozás nyelve: magyar, latin A szólás: felállás sorrendjében A szavazás: ►vota non numerantur sed poderantur (nem szavazás, hanem mérlegelés) ►pars potior et sanior (a tekintélyesebb és józanabb rész) ►votum curiale

Az országgyűlési tárgyak királyválasztás, a koronázás, a királyhelyettesítés, a nádor választása a koronaőrök választása, a hitlevél tartalmának megállapítása, az országvédelmi kérdések, a hadügy és az újoncmegajánlás, az általános nemesi felkelés szervezésének elrendelése, az adómegajánlás, a porták kiigazítása, a bírói hatalom gyakorlása a hűtlenségi esetekben, a határok kiigazítása, a szabad királyi városi rangra emelés, az ünnepélyes honfiúsítás, s általában mindazon ügyek, melyeket az ország régebbi s újabb törvényei az országgyűlés elé és a rendek tárgyalásaira utaltak.

Az országgyűlés írásai Országgyűlési irományok Országgyűlési napló (diarium) 1790-ig latin 1790-1832: latin és magyar 1832/36-i országgyűléstől kizárólagosan magyar. Jegyzőkönyv. (1839/40-i ülésektől)