Készítette: Koleszár Gábor Dél-Európa FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor 2018.12.25.

Földrajzi helyzete: Ibériai-félsziget: Andorra, Portugália, Spanyolország Appennini-félsziget: Olaszország, San Marino, Vatikán Málta Balkán: Albánia, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Görögország, Macedónia, Szerbia és Montenegró, Szlovénia Törökország európai része Ciprus

Készítette: Koleszár Gábor Olaszország FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor 2018.12.25.

Adatok: Államforma: Parlamentális köztársaság Hivatalos nyelv: olasz Főváros: Róma Terület: 301 318 km² (71.) Népesség:  60 millió fő Népsűrűség: 197 fő/km² Pénznem: Euró

Természetföldrajza Fekvése, határai: Olaszország a Földközi-tenger középső medencéjébe nyúló, csizma alakú félszigeten, az Appenini-félszigeten és a hozzá tartozó két nagy (Szicília, Szardínia) és sok kis szigeten terül el. A Földközi-tenger különböző beltengerei és peremtengerei veszik körül: az Adriai-tenger, a Tirrén-tenger, a Jón-tenger és a Ligur-tenger. Az ország északi határvonalát az Alpok vonulatai adják.

Domborzata: Alpok: Olaszországban az Alpok két nagyobb részre osztható: a Nyugati-Alpok láncai a francia határnál kezdődnek. Ennek legmagasabb csúcsai az olasz-francia és az olasz-svájci határ szélén sorakoznak. A hegyláncok között hágók biztosítják évszázadok óta a közlekedés lehetőségét. A Keleti-Alpok legszebb vonulatai mészkő és dolomit alkotta hegyláncok. Mesés szépségű a Dolomitok vonulata, melynek legmagasabb pontja a Marmolada (3342 m). Az Alpok déli lábánál a jégkorszaki gleccserek végmorénái mögött gleccsertavak fekszenek, melyek vonzzák a turistákat is, mint a Garda-tó, a Lago Maggiore, a Comói-tó vagy a Luganói-tó.

Appeninek: A Nyugati-Alpok folytatásának tekinthető az Itálián kb Appeninek: A Nyugati-Alpok folytatásának tekinthető az Itálián kb. 1000 km hosszan végighúzódó Appenninek vonulata. A hegység észak-déli itányban halad végig a félszigeten. Nyugatról és keletről dombságok kapcsolódnak hozzá. Az Appenninek a legfiatalabb gyűrthegység Európában, a földtörténeti harmadidőszak végén, a negyedidőszak elején keletkezett. Az óidei kristályos kőzetek csak színezőelemként jelennek meg a hegység fő tömegét adó jórészt harmadidőszaki üledékes kőzetek között (flis, mészkő, homokkő). Területén jelentős vulkanizmus zajlott a pleisztocén és holocén időszakában. A vulkánok egy része még ma is aktív: a Vezúv, az Etna és a Stromboli.

Pó-alföld: A Pó-alföld harmad- és negyedidőszaki tengeri, tavi, folyóvízi feltöltéssel alakult ki. Itália legtermékenyebb, gondosan megművelt területe, egyúttal az ország éléstára.

Éghajlat: A félszigeten mediterrán. A nyár igen meleg és száraz, a tél enyhe, a csapadék rendszertelen. Pó-síkságon nedves kontinentális. A hegységekben hegyvidéki.

Vízrajz: Folyói: Olaszország számos kis folyóval rendelkezik. Leghosszabb folyója a Pó (652 km). A Pó Torinótól az Adriai-tengerig hajózható. Az itáliai folyók többsége sekély, a nyári hónapokban medrük teljesen kiszárad, ezért hajózásra vagy ipari célokra nem alkalmasak. Az Appennini-félsziget leghosszabb folyói az Arno (241 m) és a Tevere (az egykori Tiberis). Tavai: a Garda-tó, a Lago Maggiore és a Cómói-tó, az Alpok lábánál fekszenek.

Természetes növénytakaró: Jórészét kiirtották. Píneák, ciprusfélék, macchia.

Gazdasági élet: Észak és dél ellentéte jellemzi. A gyarmatbirodalom kirablásából, az élénk tengeri kereskedelemből származó bevételekből a 19. század vezető gazdasági hatalma lett. A szigetországban bontakozott ki az ipari forradalom.

Bányászat: Olaszország területe szegény ásványkincsekben. Kőolaj és földgáz a Pó-alföld déli részén található.

Energiagazdaság: Szénhidrogén-tüzelésű hőerőművek és az Alpok folyóin épült vízerőművek biztosítják az ország villamosenergia-termelését

Feldolgozóipar: vaskohászat: Torino, Genova, Milánó, Nápoly, Bari, Siracusa színesfémkohászat: Velence - Porto Marghera autógyártás: Milánó (Alfa Romeo), Torino (Fiat)

kőolajfinomítás: Genova, La Spezia, Nápoly, Brindisi, Augusta, Messina vegyipar: Milánó (Pirelli), textilipar: Milano, Torino, Varese, Bergamo, Cremona

Mezőgazdaság: A Pó-alföld a legjelentősebb mezőgazdasági terület: búza, kukorica, cukorrépa, rizs termesztése folyik. Emellett gyümölcsösök teszik változatossá az egyhangú tájat. Az állattenyésztés ágazatában kiemelkedő a tejelő szarvasmarha tenyésztése. A déli területeken jellemző a citrusfélék (narancs, citrom), a korai zöldségfélék, a szőlő és az olajfa termesztése, nevelése. A hegyvidékeken csak juh- és kecsketartásra van lehetőség.

Kereskedelem: Az ország külkereskedelmi forgalmának jelentős részét az Európai Unió tagországaival bonyolítja, fő külkereskedelmi partnerei: Németország, Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok.