Vida Gábor 1968. Kisjenő (Románia) író, a marosvásárhelyi Látó folyóirat egyik szerkesztője nyolc kötete jelent meg, többségében a Magvető Kiadó gondozásában első Magyarországon megjelent novelláskötete után Artisjus-díjat, legutóbbi regénye után Déry Tibor-díjat kapott Aegon-díjra, Libri-díjra és Merítés-díjra is jelölték

Egy dadogás története Mit látunk a borítón? Milyen nézőpontból? Milyen hangulatot kelt? Milyen éles kontrasztok figyelhetők meg a képen? Milyen képzettársításokat kelt a fa, az erdő, a rengeteg látványa? Milyen irodalmi toposzok kapcsolódnak az erdőhöz? Milyen kapcsolat lehet a kép, az általa keltett asszociációk, valamint a könyv címe között?

Kisfilm – szerző és műve Nézzétek meg a kisfilmet, majd válaszoljatok a kérdésekre!

Kérdések a kisfilmhez Milyen ellentmondás figyelhető meg a beszélgetés témája és a beszélő, Vida Gábor előadásmódja között? Hogyan viszonyul a beszélő a dadogáshoz, és hogyan viszonyulnak általában a beszédhibához az emberek? A beszélő szerint hogyan viszonyulnak az emberek az irodalomhoz? Hogyan viszonyulnak az ő írásaihoz? Hogyan viszonyul a szerző a valósághoz és a fikcióhoz? Miért viszonyulhat másként ugyanahhoz a könyvhöz a távoli olvasó és a valódi történések szemtanúja? Mennyire tekinthető fontosnak a beszélő szerint egy könyv fogadtatása, az olvasói visszajelzés, az elismerés? Hogyan tekint önmagára, milyennek látja a helyzetét a beszélő? Mi az irónia szerepe ebben a számvetésben?

Vizsgáljuk meg a szennycímlapot! Milyen lényeges különbségek fedezhetők fel a könyvborító és a szennycímlap között? A kisfilmben elhangzottak ismeretében fontos lehet-e, hogy a műfajt is feltüntették? Van-e jelentősége annak, hogy a regény szó zárójelben szerepel? Milyen történetre számíthat az olvasó? Miért lehet olyan fontos egy dadogás története, hogy regény szülessen belőle?

Miért a dadogás? Mire vagy kire vonatkozhat a dadogás egy történetben? Milyen végpontjai lehetnek egy ilyen történetnek? A kisfilmben elhangzottak ismeretében miért lehetnek fontosak a szemtanúi egy dadogás történetének? Miért lehet fontos az igazság egy dadogás történetében, amely kiválthatja a szemtanúk haragját? A kisfilmben elhangzottak ismeretében mire vonatkozhat a szerzői tévedés, torzítás vagy hantázás? Milyen eszközökkel lehet hitelesen elmondani egy ilyen történetet? Megjelenhet-e elbeszélői szinten a dadogás? Lehet-e motívum a dadogás? Lehet-e többletjelentése? [József Attila Ódájának melyik híres sorában jelenik meg metaforaként a dadogás, és mivel áll ott ellentétben?]

Erdély (Edt, 322–323.) Olvassátok el a szemelvényt, és válaszoljatok a kérdésekre! Ki a főszereplő? Milyen korú, milyen motivációi vannak? Milyen tényezők hátráltatják a főszereplőt? Hol, milyen történelmi környezetben játszódik a történet? Milyen személyiségek említése hitelesíti a történelmi időt? Hogyan határozza meg a környezet az emberi viszonyokat? Milyen időtávlatból tekint az elbeszélő az eseményekre? Milyen narrációs eszközökkel jeleníti meg a párbeszédet? Kivel és miért állítja párhuzamba a főszereplőt a tanárnő? Miért tekinthető ironikusnak ez a párhuzam? Miért tekinti fordulatnak az elbeszélő a történetet? Hogyan értelmezhető az utolsó két mondat? Melyek azok a szavak, kifejezések, amelyeket nem értettél?

Erdély (Edt, 322–323.) Hallgassátok meg a szemelvényt a szerző előadásában! (1:24:06)

Erdély (Edt, 322–323.) Hasonlítsátok össze a szemelvényt a hangzó változattal! Milyen információkkal egészül ki a szerző előadásában? Milyen gesztusokkal egészíti ki a szemelvényt a szerző? Másként érvényesül-e az irónia, mint az írott változatban? Ceauşescu szónoklásának megidézésén túl miként utal az előadó a diktátor által képviselt rendszer működésére? Mi tudható meg az írott és a hangzó változatból az 1980-as évek társadalmáról? Hogyan viszonyulnak egymáshoz és a politikai rendszerhez a különböző társadalmi csoportok? Melyek azok a kifejezések, amelyek arra vonatkoznak, hogyan viszonyulnak a szereplők a diktátor személyéhez? Hogyan idézi meg a zárlat A császár új ruhája c. Andersen-mese végét? Mi a lényeges eltérés a két befejezés között?

Az irodalom (Edt, 35–37.) Olvassátok el a szemelvényt, és válaszoljatok a kérdésekre! Milyen kisebbségek éltek Erdélyben 1985-ben? Hogyan viszonyult a romániai diktatúra az erdélyi magyarsághoz? Milyen volt Románia és Magyarország viszonya 1985-ben? Milyennek ábrázolja az elbeszélő az erdélyi magyarság viszonyulását a románokhoz és a romániai diktatúrához? Miként jelenik meg a szövegben a felelősség kérdése? Mire utal a második bekezdés elején a posztulátum kifejezés? Hogyan váltak magyarok a diktatúra áldozataivá? Mi jellemezte az erdélyi magyarság jövőképét 1985-ben? Miként keretezi a szöveget az elbeszélő élethelyzete? Miért ellentmondásos a felvételizők helyzete? Hogyan értelmezhető a második bekezdés utolsó mondata?

Szerkezet – a „DE”-vel kezdődő regény Rögzítsétek T-táblázatban, a szemelvények szerint milyen ellentmondások jellemzik a korabeli erdélyi társadalmat! [pl. titokban nevetnek a diktátor kézmozgásán, de tartanak is a diktátor által képviselt rendszertől, a besúgóktól; a kommunista rendszer nem egyenlőségre törekszik, a soknemzetiségű Erdélyben nacionalista politikát alkalmaz; az erdélyi magyarságra veszélyt jelent a diktatúra, mégis sokan együttműködtek: magyar párttitkár, szekus is volt; a magyarok gyakran minden sérelemért a románokat teszik felelőssé, de csak a saját veszteségeiket veszik számba; bár a rendszer kevésre tartja a pedagógusok munkáját, a felvételizőket mégis versenyre kényszeríti: noha senki sem akar tanár lenni, a felvételi jelentkezés maga az ellenállás.]

Szerkezet – a „DE”-vel kezdődő regény Hogyan határozhatja meg a társadalom működésének ellentmondásossága egy korabeli család történetét? Olvassuk el közösen a regény bevezetését! (Edt, 5–6.) Milyen viszonyrendszer rajzolódik ki a szemelvényből? Milyen párhuzam figyelhető meg az apa és a fiú életútjában? Miben hasonlít a gondolkodásuk? Miben tér el apa és fiú gondolkodása? Az elbeszélő magatartásának milyen sajátosságai kerülnek előtérbe? Hogyan viszonyul a bevezetésben a narrátor saját társadalmi helyzetéhez és szerepvállalásaihoz? Miként határozza meg a retrospektív (visszatekintő) szerkezet a narrációt? Hogyan jelenik meg a többi szemelvényben a felnőtt elbeszélő nézőpontja?

A rend (Edt, 171–174.) Olvassátok el a szemelvényt, és válaszoljatok a kérdésekre! Milyen korúnak látjuk a főszereplőt a szemelvényben? Mi határozza meg a rendet a családban az elbeszélő szerint? Hogyan viszonyul ehhez a rendhez a család? Mivel igazolható, hogy ez a rend nem leképezi a diktatúra működését, hanem attól függetlenül létezik? Milyen pillérei vannak a baróti univerzumnak? Hogyan viszonyul a főszereplő a nagyapa által irányított rendhez? Hogyan viszonyulnak a fiúhoz a családtagok? Milyen eredménnyel zárul a főszereplő beavatása? Hogyan viszonyul a nagyszülőkhöz az elbeszélő? Átlagosnak vagy egyedinek tekinthető a baróti nagyapa univerzuma a korabeli székely családok világában?

A másik oldal (Edt, 73–77.) Olvassátok el a szemelvényt, és válaszoljatok a kérdésekre! Hogyan viszonyul a család múltjához az anya? Mit jelent a nővéreivel közös ideológiája? Hogyan viszonyul az alföld magyarsága a székelyekhez? Miként kapcsolódik mindez az apa gondolkodásához? Milyennek ábrázolja az elbeszélő a romániai magyarok tagolódását? Miért különleges a főszereplő helyzete? Hol jelenik meg a szemelvényben az anya által kifogásolt gúny és irónia? Melyik korábbi szemelvényben szerepelt hasonlóan gúnyos megjegyzés? Milyen összefüggésben? Milyen történelmi traumákat idéz meg a szemelvény? Mit nevez az elbeszélő verbális lincselésnek? Milyen összefüggésben van mindez a történelmi traumákkal?

A dadogás (Edt, 98–106.) Olvassátok el a fejezetet, majd válaszoljatok a kérdésekre! Hogyan viszonyul a család a főszereplő dadogásához? Hogyan viszonyul hozzá az aradi doktornő? Hogyan viszonyul saját dadogásához a főszereplő? Mi derül ki a dadogás hátteréről? Mi okozhatta? Milyen társadalmi-politikai változásokra utal az elbeszélő az aradi múzeum egykori tárlatának bemutatásával? Milyen változás következik be harmincöt éves korában? Hogyan kapcsolódik össze az elfogadás érzése az írói léttel? Hogyan kapcsolódik össze a hosszabb elbeszélés megírása az első lovaglással, illetve a nagyapák emlékével? Miben hasonlít egymáshoz a nagyapák igen különböző világa? Hogyan kapcsolódik mindez az irodalom világához?

A dadogás (Edt, 98–106.) Miként jelenik meg a fikció és a valóság viszonya a székelyhodosi lóvásárról szóló történetben? A mondatokba kapaszkodás, vagyis az írással, a fikcióvá formálással való foglalkozás mihez nyújt segítséget? Hogyan kapcsolódik össze az írás a beszéd artikulálásával? Mire vonatkozik ez a mondat: „Aligha lesz ebből vágta”? Miként módosítja a narrátor valósághoz való viszonyulását mindaz, amit az irodalom segítségével megtapasztalt? Mire vonatkozik, hogyan értelmezhető ez a mondat: „Nem otthonos az a világ, de az volt az otthon”? Mire vonatkozik az utolsó bekezdésben a szálak összefűzéséről és a gubancok szétválogatásáról szóló rész? Miért lehet fontos a szülőföld kitalálása, megalkotása?

A képek és videók forrása (1) https://www.libri.hu/irodalmi_dij (2018.07.24.). (2) https://www.libri.hu/szerzok/vida_gabor.html (2018.07.24.). (3) https://www.fb.com/dadogosiro.vida.gabor (2018.07.24). (4) https://vimeo.com/262018155 (2018.07.24.). (6) http://kiadok.lira.hu/media/kiadok/pdf/139457371.pdf (2018.07.24.). (9) https://www.fb.com/librikonyvesboltok/videos (2018.07.24.).