A szakképzés múltja, jelene és jövője kamarai szemmel Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A szakképzés múltja, jelene és jövője kamarai szemmel Bihall Tamás oktatási és képzési alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A magyar szakképzés negyedszázados történetének szakaszai I. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A magyar szakképzés negyedszázados történetének szakaszai I. 1990-1992: Nagyüzemi képzőhelyek megszűnése, válságmenedzselés 1993-1996: Szakképzési és kamarai törvények megszületése, szakképzési konszolidáció 1997-1998: A szakképzés új fejlődési pályára állítása, szakképzett munkaerő iránti kereslet növekedése, uniós csatlakozásra történő felkészülés 1998-2002: NAT és a kerettantervi rendszer, valamint a szakiskolai képzés bevezetése 1999-2000: Tanulószerződéses tanácsadói hálózat – Pilot program 2001. Szakképzési hozzájárulási törvény (SZHT) Gyakorlati képzés költségeinek elszámolási lehetősége Decentralizált pályázat, Fejlesztési, képzési támogatás lehetősége 2002 és 2004 OM rendelet Gyakorlati képzésben résztvevő tanulók juttatásairól Költség alapú elszámolás (OMAI) a gazdálkodó szervezetek számára

A magyar szakképzés negyedszázados történetének szakaszai II. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A magyar szakképzés negyedszázados történetének szakaszai II. 2010: Fordulat éve, a duális szakképzés bevezetése Kormány – Kamara megállapodás 99 új szakma 2012. Normatív alapú gyak. képzés finanszírozás – alap + súlyszorzók 2013. szeptember: Magyar Duális Szakképzési Rendszer 8. osztályra épülő 3 éves szakmunkásképzés Új OKJ - kerettantervi rendszer Híd program – 39 ágazati szakközépiskola, technikusképzés 2014-től a duális szakképzés teljes körű kiterjesztése 2015-től Kamarai garanciavállalás 2015. - Szakképzési intézményrendszer integrációja, Szakképzési Centrumok 2015. - Intézményfenntartói változások: NGM 2016. - Iskolarendszeri változások: Szakközépiskola, Szakgimnázium 2017. – Ágazati Készségtanácsok

A középfokú oktatásba belépők aránya 1990-től napjainkig Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A középfokú oktatásba belépők aránya 1990-től napjainkig 1990 Szakiskola: 52% - szakközépiskola: 27% - gimnázium: 21% 2017 Szakiskola: 18% - szakközépiskola: 41% - gimnázium: 41%

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Statisztika Az elmúlt 4 évben 100.000. fővel lett kevesebb a középfokú oktatásban tanulók száma.

Kamarai szakképzési feladatok Szintvizsga Szakmai versenyek Pályaorientáció Általános iskola Szakképzés Munka TANULÓSZERZŐDÉSES rendszer Felnőtt-oktatás Képzőhely-ellenőrzés Beiskolázási feltételek Felnőtt-képzés Gyakorlati oktatók képzése Mesterképzés és -vizsgáztatás Kutatás Szakmaszerkezeti javaslatok SZAKMAGONDOZÁS Szakmai vizsga

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara   Tanulószerződések száma Képzőhely ellenőrzést végző szakértők képzése Képzőhely ellenőrzések száma Mestervizsgák száma Szintvizsgázott tanulók száma 2014 49 000 674 10 373 200 38 605 2015 50 000 264 9 368 6 000 25 328 2016 239 8 045 1 453 19 647 2017 52 000 651 nincs még végleges adat, várhatóan 9 500 724 17 835   Program Bizottság által tárgyalt ügyek száma Pályaorientáció szervezett esemény Szakmai vizsgáztatás iskolarendszeren kívüli iskolai rendszerű összes vizsgák száma vizsgázók száma 2014 3 065 1 837 7 676 101 797 4 788 54 214 12 464 156 011 2015 604 2 185 8 717 105 889 1 938 22 363 10 655 128 252 2016 474 2 539 9 707 111 379 3 514 35 537 13 221 146 916 2017 172 1 918 9 167 105 382 4 214 41 690 13 381 147 072

Az Ágazati Készségtanácsok működésének szabályozása Az Ágazati Készségtanácsok (ÁKT) felállítását a 2011. évi CLXXXVII törvény a Szakképzésről szabályozza. 80.§ (1) Az egyes gazdasági ágazatok gazdálkodó szervezeteinek a szakképzés és a felnőttképzés tartalmi szerkezetének folyamatos fejlesztését és korszerűsítét, a munkaerő-piaci igények és a képzési kínálat összehangolását szolgáló szakmai javaslatait a kormány rendeletben meghatározott ágazati készségtanácsok képviselik.

sorszám Készségtanács megnevezése A Készségtanács illetékességébe tartozó OKJ ágazat(ok) 1.  Bányászat, kohászat Készségtanács VII. Bányászat, X. Kohászat 2.  Egészségügyi Technika Készségtanács II. Egészségügyi technika  3. Elektronikai és Elektrotechnikai Készségtanács XI. Villamosipar és elektronika 4.  Élelmiszeripari Készségtanács XXXVI. Élelmiszeripar 5. Építőipari Készségtanács XVI. Építőipar, XXXV. Földmérés 6.  Speciális Gépipari Készségtanács VIII. Épületgépészet, IX. Gépészet, 7.  Általános Gépészeti Készségtanács IX. Gépészet, XXII. Közlekedésgépész, XXXI. Agrár gépész 8.  Informatikai Készségtanács XII. Távközlés, XIII. Informatika 9.  Kereskedelmi Készségtanács XXVI. Kereskedelem 10.  Közgazdasági és Ügyviteli Készségtanács XXIV. Közgazdaság, XXV. Ügyvitel 11.  Közlekedési és Szállítmányozási Készségtanács XL. Közlekedés, szállítmányozás és logisztika 12.  Kreatív Iparágak Készségtanács XVII. Könnyűipar, XVIII. Faipar, XIX. Nyomdaipar 13.  Mezőgazdasági Készségtanács XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás, XXXIII. Mezőgazdaság XXXIV. Kertészet és parképítés 14.  Specializált gép és járműgyártás Készségtanács IX. Gépészet, XXII. Közlekedésgépész 15.  Humán szolgáltatások Készségtanács XXIX. Optika, XXX. Szépészet 16.  Ingó- és Ingatlanügyekkel kapcsolatos szolgáltatások készségtanács XXIII Környezetvédelem, XXVI Kereskedelem, XXVII Vendéglátóipar 17.  Turizmus-vendéglátás Készségtanács XXVII. Vendéglátóipar XXVIII. Turisztika 18.  Vegyipari Készségtanács XIV. Vegyipar, XV. Vegyész

Ágazati Készségtanácsok felépítése gazdálkodó szervezetek (6-18 szervezet által delegált 1-1 fő) (szakmai szervezetek javaslatai alapján) munkavállalói érdekképviselet (1 fő) a készségtanács ülésein állandó meghívottként tanácskozási joggal vesz részt a szakképzésért és felnőttképzésért, valamint az adott ágazatba tartozó szakképesítésért felelős miniszter delegáltja ÁKT tagok kinevezése 2 évre szól ÁKT működését és felépítését a végrehajtási rendelet alapján létrehozandó ügyrend szabályozza.

ÁKT feladata I. (tervezet) ÁKT javaslatot tehet (Szakképzési törvény) az OKJ módosításának rendjéről szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően – az OKJ módosítására az OKJ-ban szereplő szakképesítések képzési tartalmainak korszerűsítésére az iskolai rendszerű szakképzés képzési rendszerének működtetésére, valamint előrejelzést készít a rövid- és középtávú képzésfejlesztés irányainak, céljainak tervezése, meghatározása érdekében Az ÁKT feladatainak részletes kibontását a végrehajtási rendelet fogja tartalmazni!

Jelenlegi munka az Ágazati Készségtanácsokban ÁKT tagok szakmai tájékoztatása „felkészítése” Munkaterv alapján történő működés (2018. átmeneti időszak) OKJ racionalizálás, OKJ-s és „B” körös képzések viszonya képzési struktúra, közös alapozás, felzárkóztatás képzés finanszírozás rendszere vizsgáztatás rendszere Munkakörök Szakmai szakértők delegálása, Előrejelző rendszer készítése (szakképzés, munkaerőpiaci igények), Kompetenciafelmérő rendszer kialakítása, Szaktanárok gyakorlati képzése,

MKIK szerepe az ÁKT működtetésében titkárság működtetése honlapján nyilvánosságra hozza a készségtanács éves beszámolóját, valamint a készségtanács tagjainak és elnökének névsorát több készségtanács több ágazatot érintő javaslata vagy véleménye esetén elősegíti az egységes javaslat kialakítását végzi a tagok utazási költségtérítések elszámolásával kapcsolatos pénzügyi és adminisztrációs feladatokat

Felsőoktatási duális képzés Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Felsőoktatási duális képzés Duális Képzési Tanács (DKT) és a Kamara együttműködése Kamarai feladatok: Látogatóbizottságok működtetése Vállalatok minősítése, ellenőrzése, támogatása Szak indítások véleményezése Részvétel felsőoktatási testületekben Állásfoglalás felsőoktatási és stratégiai kérdésekben Átjárhatóság biztosítása: középfokból - felsőfokra

Felnőttképzés, felnőttoktatás Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Felnőttképzés, felnőttoktatás Gazdasági előjelző rendszer fejlesztése OKJ követelményrendszer áttekintése, korszerűsítése Nemzetközi rendszerekkel kompatibilis hazai munkakörök, foglalkozások, szakmák rendszerének kialakítása Informatikai, idegen-nyelvi fejlesztés Elektronikus vizsgáztatás

Jövőbeni fejlesztések Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Jövőbeni fejlesztések Vállalati érdekeltség erősítése Vállalati igények közvetlenebb megjelenése Szakgimnáziumi áthangolások Szakmai tanárok korszerű képzése Duális tanulóképzés további erősítése Képzési tartalmak fejlesztése Felnőttképzés és oktatás Vonzó szakképzés - Pályaorientáció

SkillsHungary, SzakmaSztár Magyar Kereskedelmi és Iparkamara SkillsHungary, SzakmaSztár Euroskills Göteborg 2016: 16 versenyző, 14 szakma, 6 érem László Attila, bútorasztalos Aranyérem - WordSkills SaoPaulo 2015

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara WorldSkills Abu Dhabi 2017 Csapatversenyben Magyarország a TOP teljesítő országok rangsorában  a 18. helyen végzett Bronzérmes lett Varga Ákos informatikai rendszerüzemeltető Cseke Szabolcs festő, díszítőfestő, a nemzet legjobbja 9 kiválósági érem

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2018. Budapest Euroskills 1

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Köszönöm a figyelmet!