Munkagazdaságtani feladatok 7

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kompetitív kizárás vagy együttélés?
Advertisements

Gyakorló feladatok Makroökönómia.
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment, Kereskedelem és marketing (BA Levelező) 2010.
Makroökonómia 5. előadás.
Munkaerő-piaci ismeretek
Fogalma, összefüggések
Piaci korlátok.
A munkapiac és az összkereslet
Makroökonómia 3.előadás.
EGYENSÚLYI MODELLEK Előadás 4.
8. hét: Rövid táv IS-görbe
Rövid távú modell IV. Aggregált kínálat.
Az infláció és az inflációs folyamatok
A félév programja Dátum Témakör Előadó február 6.
Bevezetés a közgazdaságtanba I.2006/2007. tanév, 1. félév 9. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
A félév programja: Dátum Témakör Előadó február 6.
A kurzus programja Dátum Témakör november 10.
Neoklasszikus szintézis
Bevezetés a munkaerőpiac makro- és mikroökonómiájába
Piaci kereslet és kínálat
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment,
Online hasonlóságelemzések: Online hasonlóságelemzések: Az érdekvédelem és az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás matematikája, avagy ez mind-mind hasonlóságelemzés!
REFLEXIÓK VARGA JÚLIA “A KÖZALKALMAZOTTI BÉREMELÉS HATÁSA A TANÁROK PÁLYAELHAGYÁSI DÖNTÉSÉRE” CÍMŰ ÍRÁSÁRA Cseres-Gergely Zsombor, Szirák 2012.
Közgazdasági elméletek története
Gyakorló feladatok Mikroökonómia.
Akkor és most – Az EU-hoz kapcsolódó üzleti várakozások hazánkban Petz Raymund GKI Gazdaságkutató Zrt.
EEM. 10. A munkaügyi kapcsolatok és az érdekegyeztetés
Munkaerőpiaci számítások szeminárium
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI 1 Makroökonomia Szabó Richard VI.Előadás Munkanélküliség Infláció Április.
Szociális és foglalkoztatás politika. Általános célok Fizetett munka költségei, járulékok, Egyenlőtlenségek megakadályozása az integráció, erőforrás megtakarítás.
Kereslet, kínálat, ármechanizmus, fogyasztói-, és termelői többlet
Az áru és a pénzpiac együttes egyensúlya
A gazdasági élet problémái
A gazdasági élet problémái
Makroökonómia II. ea. Munkakereslet és munkakínálat. Munkapiac a neoklasszikus modellben. Neoklasszikus árupiac.
Az első ZH anyaga: 3. Fejezet (Kereslet)
MUNKAERŐPIACI ELMÉLETEK, KATEGÓRIÁK
GAZDASÁGI ALAPOK A MUNKAERŐPIAC TANULMÁNYOZÁSÁHOZ
Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie Mikroökonómia Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Miskolci.
A foglalkoztatáspolitika és egyéb politikák
A piac és a piacgazdaság
Logikai függvények egyszerűsítése
Makroökonómia 11. szeminárium Az IS-LM-modell
Munkagazdaságtani feladatok
Munkagazdaságtani feladatok
Gyakorló feladatok zh-ra
A munkaerőpiac áttekintése
Munkagazdaságtani feladatok
A munkaerő-kereslet.
Szakszervezetek és munkaerőpiac
Munkagazdaságtani feladatok 4
Munkagazdaságtani feladatok
A munkaerő-keresleti rugalmasságok
Munkaerő-kínálat.
Munkagazdaságtani feladatok
Munkagazdaságtani feladatok 5
Munkagazdaságtani feladatok
Munkagazdaságtani feladatok 3
Néhány közgazdaságtani ismeret átismétlése
Munkagazdaságtani feladatok
Szakszervezetek és munkaerőpiac
Kereseti egyenlőtlenségek
A munkaerő-kereslet.
A munkaerő-kereslet.
Munkagazdaságtani feladatok
Munkagazdaságtani feladatok
Munkagazdaságtani feladatok 1
Előadás másolata:

Munkagazdaságtani feladatok 7 Gyakorlás 2. zh-ra

Sztrájk és alku – hicksi modell 3. Egy szakszervezet sztrájkot hirdetett, ami 6 napig tartott. Adja meg a munkaadói engedményezési görbe egyenletét, ha a szakszervezet ellenállási görbéjének egyenlete W = 15 + 0,8S – 0,05S2 és ismert, hogy a munkaadó a sztrájk előtt 3%-os béremelést ajánlott! Mennyi lett a végül elért béremelés?

Megoldás 15 + 0,8*6 – 0,05*36 = 3 + 6X X = 15/6 = 2,5 Vagyis az engedményezési görbe egyenlete: W = 3 + 2,5S Ha S = 6, akkor W = 18.

Sztrájk és alku – hicksi modell 4. Hogyan hat egy következő sztrájk által elérhető eredményekre, ha a munkaadó csökkenti az élőmunka arányát a termelésen belül, így egy nap sztrájk csak feleannyi veszteséget okoz számára, mint eddig?

Megoldás Megváltozik az engedményütemezési görbe: W = 3 + 1,25S A sztrájk új, várható hossza: 15 + 0,8*S – 0,05*S2 = 3 + 1,25S 0,05*S2 + 0,45S – 12 = 0 S1,2 = [0,45  (0,452 + 4*0,05*12)0,5] / 2*(-0,05) S = 11,63 = 12 nap A sztrájkkal várhatóan elérhető béremelés: W = 3 + 1,25*12 = 18

Sztrájk és alku 5. A munkaadó 4%-os béremelést tervez. A munkaadó számára egy napos sztrájk annyi veszteséget okoz, mint 2% béremelés. A szakszervezet 12%-os béremelést követel a sztrájkot megelőzően. Tisztában van továbbá azzal, hogy mennyi veszteséget okoz a munkaadónak a sztrájk, és ezt érvényesíteni is akarja. A szakszervezet számára a sztrájk okozta veszteség: 1,5S2. Írja fel és ábrázolja a munkaadó engedményütemezési, és a szakszervezet ellenállási görbéjét! Határozza meg a várható bérnövekedést és a sztrájk várható hosszát!

Megoldás Engedményütemezési görbe: Ellenállási görbe: S = 2,3 = 2 W = 4 + 2S Ellenállási görbe: W = 12 + 2S – 1,5S2 S = 2,3 = 2 W = 8

Túlcsordulási hatás Adott két ágazati piac azonos keresleti és kínálati függvényekkel. LD = 150 – 15W LS = 10 + 20W Az egyik ágazat szakszervezetivé válik, és a szakszervezeti bér 6-ra emelkedik. A munkanélküliek fele átáramlik a nem szervezett ágazatba. Mennyi lesz a szakszervezeti tagság relatív bérelőnye és abszolút hatása?

Megoldás Az új szakszervezeti foglalkoztatás: 150 – 15*6 = 60 A kínálat: 10 + 20*6 = 130 A munkanélküliség tehát 70. Ennek a fele áramlik át. A nem szervezett szektorban az új kínálat: 45 + 20*W amiből az új egyensúlyi bér 3. A relatív bérelőny: (6-3)/3=100% Az abszolút hatás: (6-2)/4=50%

Hatékonysági bérek A munkaadó megfigyelte, hogy dolgozói az alábbi bérszintek mellett milyen MRP-t produkálnak. Mi lesz a hatékonysági bérszint? Bér: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 MRP: 5,75 7,25 8,5 9,25 9,75 10,25 10,5

Köszönöm a figyelmet!