Társas lény – 1 Arousal 1 1

Megismerkedünk azzal, milyen főbb meglátásai Az óra célja Bizonyos alapvető tapasztalatok és tanulságok elsajátítása a szociálpszichológia nevű diszciplína területéről – mindennapi tetteink és saját életünk jobb megértése céljával Nem válunk pszichológusokká – a pszichológusokat máshol képzik Nem folytatunk pszichológiai tanácsadást az óra keretei közt – a tanácsadók másutt érhetők el Megismerkedünk azzal, milyen főbb meglátásai vannak, miféle módszerekkel dolgozik, milyen kísérleteket folytat a szociálpszichológia, kik a főbb szerzői, mik a főbb meglátások stb. A félév témái többek között: konformitás, lámpaláz, nem-verbális kommunikáció, attitűd, attribúció, előítéletek, nevelési stratégiák.. 2

Követelmények Az órák látogatása Két zárthelyi dolgozat - az órán elhangzott anyag alapján. A zh kérdései a tantárgy weboldalán fent lévő ppt-kben szereplő anyagra vonatkoznak. (http://filozofia.bme.hu/orak/2174) A zh előtt legkésőbb egy héttel felkerül a weboldalra a lehetséges zh kérdések listája. A tárgy két Neptun-kódon regisztrált, „félévközis” (BMEGT41A011) és „vizsgajegyes” (BMEGT419722) kategóriában: Félévközisek zh-lehetősége a pótlási hét végéig tart A vizsgajegyeseknek jegybeírás csak a Neptunon felvett vizsga-alkalmakra lehetséges! 3 3

Ajánlott irodalom A dolgozat megírásához a ppt-ken szereplő és az órán elhangzott anyag elegendő, de segít: Atkinson, et al. eds. Pszichológia Osiris, 1994. 18-19. fejezetek 18. Szociális vélekedések és attitűdök A szociális vélekedések intuitív tudománya Attitűdök Személyközi vonzalom 19. Társas kölcsönhatás és társas befolyásolás Mások jelenléte Személyközi befolyásolás Csoportdöntés A friss kiadásokban kissé más a fejezetkiosztás, de ugyanezek a témák szerepelnek. Atkinson 3. kiadásában (Osiris, Budapest, 2005) 17. (Társas befolyás)  és 18. (Társas megismerés) fejezetek. Könyvekről kép? Aronson, E.: A társas lény. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1984. 4

És akkor irány a mélyvíz 5

Az ember mint társas lény Mi a különbség az egyes ember egyedi viselkedése és a társas helyzet között? A határ nehezen meghúzható, mert születésünktől kezdve társas közegben vagyunk, és e szociális folyamatok alapvetően befolyásolják gondolatainkat, érzéseinket és cselekedeteinket – akkor is amikor egyedül vagyunk. Hatással van ránk más emberek fizikai jelenléte, az ismeretek és a vélemények amelyekkel találkozunk, a szűkebb és tágabb csoportjaink iránti érzéseink, a média, a nyelv amit a környezetünktől tanul(t)unk..  Az ember úgymond nem autark lény – vagyis nem éri el az ‘önmagában való elegendőség’ szintjét. (Arisztotelész) Az újabb kutatások ezen túlmenően egyértelműen bizonyítják, hogy az erős társas kapcsolatok megléte alapvető feltétele a testi és lelki egészségünknek, és általában a boldog életnek: http://www.ted.com/talks/robert_waldinger_what_makes_a_good_life_lessons_from_the_longest_study_on_happiness?language=hu#t-360912 6

Mi a szociálpszichológia? Annak a tudományos tanulmányozását jelenti, hogy hogyan hatnak a társas és a kognitív folyamatok arra, ahogyan az emberek észlelik és befolyásolják egymást, illetve ahogyan egymáshoz illetve önmagukhoz viszonyulnak. Tehát nem csak a társas környezetben való viselkedés érdekli a szociálpszichológiát, hanem a viselkedésünket általában meghatározó egyéb kognitív (gondolati), affektív (érzelmi) és konatív (tettbeli) folyamatok is. Lehetne ide kép; egyén a csoportban, csoport az egyénben kép  7

Mások jelenlétének hatása – AROUSAL Könnyebb vagy nehezebb vizsgázni, ha mások figyelik, ahogy vizsgázunk? Mi lehet a magyarázata? Norman Triplett 1898: úszók és biciklisták jobban teljesítenek, amikor ellenfeleikkel versenyeznek, mint amikor egyedül edzettek  Mások jelenléte javítja a teljesítményt?! 8 8

Társas serkentés és gátlás Társas facilitáció: a dolgozó hangyák több homokot ásnak ki, amikor más hangyák is ott vannak. Viszont a kísérleti személy gyakran több hibát követ el mások jelenlétében, és létezik a bénító lámpaláz jelensége is.

Társas serkentés és gátlás Kísérleti személyek számítógépbe írják a nevüket, valamint a nevük betűit visszafelé növekvő számokkal váltva – kísérletvezető jelenlétében illetve egyedül: egyedül kevesebbet hibáznak (= lámpaláz; Henry Allport 1924) Csótányok futnak az egyszerű vagy bonyolult „labirintusban”, együtt illetve egyedül: a bonyolult labirintusban mások jelenlétében hibázni kezdenek, az egyszerűben viszont segíti őket a társak jelenléte.. Ellentmondó eredmények: létezik társas serkentés (facilitáció) és társas gátlás (inhibíció) is Robert Zajonc: Gyakorlott vagy ösztönös válaszokból álló cselekvések közönség jelenlétében teljesítmény növekedést mutatnak (bicikli, horgászorsó tekerése), míg bonyolult vagy újonnan tanult válaszok romlanak az együtt cselekvők esetében (pl. együtt vizsgázás). 10

Magyarázatok Robert Zajonc (1965): motivációs-drive elmélet Mások jelenléte → arousal (~éberség) → magas drive (késztetés) → az ún. domináns válasz valószínűsége növekszik Mi a domináns válasz? Nehéz vagy új feladatnál: a rossz. Könnyű vagy jól begyakorolt feladatnál: a jó. Robert Baron (1978): figyelem-elmélet Társak jelenléte  arousal  de a társak magukra vonják a figyelmünk egy részét  a beszűkült figyelmi kapacitás csak alaposan begyakorolt feladatoknál elég a jó megoldáshoz (de azokban ügyesebbek leszünk a fokozott éberség miatt) Más lehetőségek: Értékeléstől való félelem Lustaság … Tanulság: a jóga- vagy fitness-bérlettel többet fejlődhetünk mint ugyanannyi otthoni gyakorlással; könyvtárban tanulni sokkal hatékonyabb lehet mint magányosan olvasgatni: hiszen társak közvetlen fizikai jelenléte önmagában is egyfajta magasabb éberségi állapotba juttat minket. 11 11

Az ember társas környezetben Solomon Asch kísérlete (1951) Vonalak megítélése 18 kép pár esetén kell eldönteni, melyik egyezik meg a három vonal közül az alapvonal hosszúságával Csoportosan kivitelezett látásvizsgálatnak álcázva.. ..de a kísérletbe beavatottak a 18-ból 12-szer összehangoltan rossz választ adnak Fejlemények: Michael B. Walker és Maria G. Andrade (1996) az ausztráliai Sydney Egyetem két kutatója megismételte. Ami új volt: a kísérletben egyúttal száztíz, 3 és 17 éves közötti gyermek vett részt, életkoruk szerint öt csoportra osztva. Egy-egy kísérleti ülésen négy fõs csoportok vettek részt. A konformista magatartás elõfordulásának gyakorisága az életkor elõrehaladtával csökkent: a 3-5 éves gyermekeknek 85 százaléka, a 6-8 éveseknek 42, a 9-11 éveseknek 38, a 12-14 éveseknek 9 százaléka adott legalább egyszer a többség véleményéhez alkalmazkodó, ám a szemmel látható valósággal ellentétes választ. A 15-17 évesek körében azonban már egyetlen komformista válasz sem fordult elõ! A kutatók szerint ennek valószínûleg az a magyarázata, hogy a kisebb gyermekek még nem bíznak tökéletesen saját érzékelésük helyességében, így nem is biztosak annyira önmagukban, mint a nagyobbak. Az pedig igazán megnyugtató, hogy a majdnem felnõttek (a 15-17 évesek) egyáltalán nem hajlottak a konformizmusra, mert ez azt jelzi, hogy Asch ideje óta már nagyobb becsülete van a különvélemény hangoztatásának. 12 12

Eredmények – Konformitás A kísérletben résztvevők háromnegyede konform legalább egy esetben Az alanyok fele legalább 6 esetben (50%) ad rossz választ konform módon ..csak egynegyede áll ellen végig: ők ugyanakkor jelentős szorongást élnek át véleményük fenntartásáért cserébe! Kiállni saját véleményünk mellett fiziológiailag mérhetően fájdalmasabb mint azt mondjuk a rocksztárok buzdító szövegei alapján gondolnánk.. 13

Mi árnyalja a csoportnorma befolyását? Konformitás De számít többek között az adott csoport pszichológiai távolsága (mennyire fontos nekünk), valamint térbeli és időbeli távolsága is! (Pl. fehér köpenyt viselő emberek társaságában sokkal konformabb módon viselkedünk mint hajléktalanoknak öltözött emberek között..) % 14

A konformitás evolúciós jelentősége Meglepőnek tűnhet, hogy még az individualistának gondolt nyugati társadalom tagjai is alávetettek a csoportbefolyásnak. A konformitás fontos nem csak a kultúra fennmaradása, de az emberiség és a csoport túlélése szempontjából is. A törzsi környezetben az egyén életképtelen volt önmagában, a csoport egyben-maradása mindennél fontosabb – a kiközösítés felért egy halálos ítélettel. Az az érzés, hogy mások egyetértenek velünk, hozzájárul a saját helyzetünk feletti uralom érzéséhez, növeli a véleményünk helyességébe vetett bizalmunkat, megnyugvással jár. Az emberek így nagyon manipulálhatóak: lásd liftes kandi kamerát 06:20-tól: http://www.youtube.com/watch?v=CmkFaMOi7RY Tanulság: ha egy évfolyam 95%-a rengeteg sört fogyaszt, ennek egy ember egyedül nem szokott tudni ellenállni, mégha ezt személyesen akár nagyon ártalmasnak gondolja is. Az emberek konformitásra való törekvése a legalapvetőbb marketing stratégia! („A szomszéd is ezt a mosóport használja”) 15

Ember-társaink vs. érzékszerveink Az ember egyik legfontosabb evolúciós különlegessége, hogy számunkra a saját tapasztalatunk másodrangú a fajtársaink tapasztalatához képest. Míg az állatok legfontosabb iránytűje a túlélésért folyó küzdelemben saját érzékszerveinek élessége (főként a szaglás, hallás, látás), az emberek tájékozódásának az alapja a többi ember viselkedése. Az emberek ezen „egymás iránti elköteleződése” evolúciósan nagyon előnyösnek tűnik: sokkal gyengébb szaglásunk, hallásunk, látásunk stb. ellenére is sokkal sikeresebben alkalmazkodunk környezetünkhöz  Az ember természetes közege a többi ember. Az érzékszerveink ráadásul nem hogy gyengébbek, de alig használjuk őket – inkább mások véleményére és állításaira hagyatkozunk: ez mégsem kiszolgáltatottabbá tesz minket, hanem alapját adja az erkölcsök és törvények világának. Hasonlóan a tudomány fejlődése is sokkal lassabb lenne ha nem tudnánk elhinni egymásnak ill. a tanárainknak hogy a látszat ellenére pl. a föld kering a nap körül és nem fordítva. Az emberi kultúra alapja, hogy képesek vagyunk egymás tapasztalataira is építeni. (Erre mondta Newton, hogy: “Én távolabbra láthattam, de csak azért, mert óriások vállán álltam.”) Ezt az alapvető különbséget szemlélteti látványosan az alábbi kísérlet, a hozzánk evolúciósan nagyon közel álló csimpánzok és az ember-gyerekek tanulási képességeivel kapcsolatban: http://youtu.be/pIAoJsS9Ix8

Zelig – The Human Cameleon (1983; Woody Allen) A film F. Scott Fitzgerald 1925-ben írt A nagy Gatsby c. regényének mélyreható szociálpszichológiai kritikája: az amerikai álmot megtestesítő tökéletes individuum (Gatsby) ellenpontjaként a tökéletes tömegembert (Zelig) mutatja be. Az áldokumentumfilm főhősének egyetlen célja a tökéletes beilleszkedés, a többiek minden lehetséges ellenszenvét és kritikáját elkerülendő igyekszik teljesen láthatatlanná válni a környezetében. (A német selig szó jelentése: boldog.) Tételmondatok: 00:12:35 – 00:13:02 - Tell me why you assume the characteristics of the person you're with! - It's safe. - What do you mean safe? - Safe... to be like the others. - You want to be safe? - I want to be liked. 17

A konformitás három formája Konformitás: gondolataink, érzéseink és viselkedésünk igazodása az észlelt csoportnormához Behódolás (nyilvános konformitás): engedelmeskedés magánvéleményünk fenntartása mellett Azonosulás (személyes konformitás): elismert személy (nagypapa, Britney) vagy egy csoport (osztálytársak, nemzet) véleményének követése Internalizáció: a gondolat, érték vagy viselkedés tudatos képviselete adaptív módokon. Az internalizáció már nem közvetlenül társas folyamat! Hiszen éppen az egyéni ítéletek megalkotásának és önálló képviseletének képességére utal – persze ez esetben is beszélhetünk az ezt lehetővé tevő szocializációs hatásokról. 18

No és mikre is lehet felhasználni a szociálpszichológiát a gyakorlatban? Önreflexió: társas helyzeteink tudatosabb kezelése, nagyobb hatalom saját életünk felett a magánéletünkben, a munkahelyen és (manipulált) fogyasztóként egyaránt reklám, kommunikáció, média, meggyőzés- és előadástechnika iskola, nevelés (motiválás, fegyelmezés) munka, üzleti élet (normák szerepe a munkahelyen, vezetési módszerek, munkanélküliséggel való küzdés) egészség, klinikai gyakorlat, segítségnyújtás sport-teljesítmény, agresszív viselkedés a sportpályán.. törvénykezés: benyomások a tárgyalóteremben, kisebbségi befolyás az esküdtszéken, diszkrimináció … 19

Összefoglaló Az órák egy részére be kell járni A szociálpszichológia tárgya szinte minden emberi tevékenységben megtalálható, mégis csak kis terület a pszichológia tudományán belül. Társas lények vagyunk: Konformitásra születtünk (1951-es Asch kísérlet). Mások jelenléte önmagában növeli az arousal szintünket. Hat ránk a társas facilitáció és a társas inhibíció is (Triplet, Zajonc, Baron). A konformitásnak 3 különböző formája van (bár szociálpszichológiai szempontból az internalizáció részben kakukktojás). Házi feladat: Milyen tárgykódon vettem fel a tárgyat: félévközis vagy vizsgajegyes vagyok?!