A reformáció és ellenreformáció nevelésügye XVI-XVII. század WITTENBERG

A reformáció és pedagógiai céljai Humanizmus és reformáció A reformáció és képviselői A reformáció pedagógiai céljai: - őszintén átélt, belűről fakadó vallásosság; - humanisztikus műveltség - anyanyelvű olvasás Kálvin Luther

A wittenbergi templom belseje LUTHER (1483-1546 ) A gyermekek iskoláztatásáról (1530) A középkori iskola kritikája Az oktatás tartalma: vallás,nyelvek, természettudományok,történelem, zene --> anyanyelven Az oktatás módszerei: szabad, játékos szellem Luther A wittenbergi templom kapuja A wittenbergi templom belseje

MELANCHTON (1497-1560) Utasítás a felügyelők számára (1528) A városi iskola humanista szellemű átszervezése Az egyetem reformja Melanchton Az „Utasítás” címlapja Melanchton lakóháza

Goldberg város iskolája Tortzendorf idejében TROTZENDORF (1490-1566) Goldberg város iskolájának átszervezése Goldberg város iskolája Tortzendorf idejében

STURM (1507-1589) Strasbourg (1538) Cél: vallásos érzés elmélyítése; nyelvi kultúra, tudományos képzettség Az iskola szervezete: 7-16 évesek: nyelvi irodalmi képzés 16-21 évesek: tudományos képzés Sturm iskolája

AZ ELLENREFORMÁCIÓ NEVELÉSÜGYE A jezsuiták és iskoláik Loyola Ignác A jezsuita nevelés célja Az első jezsuita iskolák: Messina, Róma, Köln Prága, Bécs A „Ratio Studiorum” 1599 A jezsuita gimnáziumok felépítése A jezsuita oktatás sajátosságai Loyola Ignác Ratio Studiorum

A KOLLÉGIUMI TÍPUSÚ ISKOLA (XVI. század vége) Gimnáziumi tagozat Grammatikai osztályok 3-4 év Latin nyelvtan Retorikai osztályok 1-2 év Ókori latin prózai művek a retorika elmélete és gyakorlata Poétikai osztályok 1-2 év Ókori latin költői művek poétika Akadémiai tagozat Filozófiai Kar 2-3 év filozófia, etika Teológiai Kar 3-4 év teológia

A REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON „Lutheránusok” Dévai Bíró Mátyás Sylvester János Honterus János „Kálvinisták” Szegedi Kis István Méliusz Juhász Péter Sylvester János bibliafordításának címlapja Dévai Bíró Mátyás Szegedi Kis István Honterus János

PROTESTÁNS KOLLÉGIUMOK Református kollégiumok Debrecen Pápa Sárospatak Evangélikus kollégiumok Pozsony Eperjes Sopron

PÁZMÁNY PÉTER (1570-1634) Első közoktatáspolitikusunk Élete Közoktatáspolitikai koncepciója 1616 -- székfoglalója A népoktatás korszerűsítése A középszintű oktatás korszerűsítése A felsőoktatás 1624 Collegium Pazmanianum 1635 Egyetem (Nagyszombat) Nézetei a nevelésről „A fiak istenes neveléséről” „Mint kell a keresztény leányt nevelni?” Pázmány Péter „Kalauz” Nagyszombat

A XVII. SZÁZAD KIEMELKEDŐ NEVELŐI Apáczai Comenius

COMENIUS (1592-1670) Élete * 1592 - Morvaország-Magyarbród Tanulmányok: Strassnitz Prerau Herborn Heidelberg Munkásság:Fulnek-lelkész, tanár Lesno -tanár, igazgató Anglia -London Svédország-Stocholm Lengyelország -Lesno Magyarország -Sárospatak Németország-Hamburg Hollandia-Amsterdam + 1670- Amsterdam

Comenius az ember neveléséről és nevelhetőségéről „Minden ember nevelhető, mert az értelem, erkölcs és vallás csíráit mindenki magában hordozza.” „Mindenkinek, aki embernek született, szüksége van oktatásra, azért, hogy ember legyen, és ne vadállat, buta szörny vagy tétlen fajankó.” Három szükséges dolog: képzettség, erkölcs, vallás

A panszofia és a panszofikus iskola Panszofia = a tudományok enciklopédikus egysége Panszofikus iskola: Alsó szint: latin nyelv (3 osztály) Felső szint: filozófia, logika, teológia politika (4 osztály)

Comenius iskolakoncepciója Anyaiskola (0-6) Anyanyelvi iskola (6-12) Latin iskola (12-18) Akadémia (18-24)

Comenius didaktikai elvei Szemléletesség Tudatosság Rendszeresség Következetesség A tananyag koncentrikus bővítésének elve

Az iskolai munka megszervezése tanév osztályrendszer tanórarendszer tanterv tanmenet felvételi vizsga

Comenius Magyarországon 1650-1654 Lorántffy Zsuzsanna meghívása - Sárospatak Cél: a Sárospataki Református Kollégium átszervezése, modernizálása 1650 május: „A nagyhírű pataki főiskola eszméje” 1650 november: „A képességek kiműveléséről” 1651”A hétosztályos panszofikus iskola terve” A tankönyvek Comenius távozása Sárospatakról 1654

Comenius művei Tankönyvek: Pedagógiai mű: Filozófiai mű: Vestiublum Janua Atrium Orbis Pictus (1658 Nünberg) Pedagógiai mű: Didactica Magna (1657 Amsterdam) Filozófiai mű: Egyetemes tanácskozás (1660)

Az erdélyi protestáns iskolaügy a XVII. században Erdély 1571-től; önálló fejedelemség Államvallás: református Fejedelem: Bethlen Gábor 1613-1629 A gyulafehérvári latin iskolát --> európai hírű kollégiummá fejleszti Tudós tanárok: Opitz, Alsted, Bisterfeld Bethlen Gábor Opitz Alsted

APÁCZAI CSERE JÁNOS (1625-1659) Élete * 1625 Apáca (Erdély) Tanulmányok: Gyulafehérvár, Kolozsvár, Leyden, Utrecht, Harderwijk (1651) Munkássága: 1653-1655 Gyulafehérvár 1656 -1659 Kolozsvár + 1659 Gyulafehérvár Harderwijk

Tanári működése 1653-1659 Gyulafehérvár (1653-1656) Beköszöntő beszéde: „A bölcsesség tanulásáról” (1653) Descartes és Ramus tanai Basirius és Apáczai ellentéte Távozása Gyulafehérvárról Kolozsvár (1656-1659) Beköszöntő beszéde: „Az oskolák fölöttéb szükséges voltáról” (1656) Descartes Ramus Apáczai sírja a Házsongárdi temetőben

Magyar Enciklopédia (1653) A legfőbb tudományok egybefüggő, rendszerbe foglat ismertetése magyar nyelven. Alapvetés: I-V. rész: ismeretelmélet, matematika, geometria, mechanika. (22%) Természettudományok: VI-VIII. rész: csillagászat, földrajz, fizika, kémia, biológia fiziológia, pszichológia, állattan, növénytan, ásványtan, városépítés, mezőgazdaság (50 %) Humán tudományok: IX-X. rész: történelem, erkölcstan államtan pedagógia (17 %) Teológia: XI. rész: (11%) Nem tankönyv! Tudományos kézikönyv+módszertani segédkönyv

További művei Magyar logikátska (1654) Egy akadémia felállításának módja és formája (1658) Philosophia Naturalis

A FELVILÁGOSODÁS PEDAGÓGIÁJA

Korai felvilágosodás-Németország A pietizmus Központ: Halle Cél: a bensőséges hit felélesztése Pietisták: Spener Thomasius Francke A nevelő feladata Az oktatás tartalma Módszerek Intézményei: elemi iskola gimnázium pedagógium könyvtár nyomda Thomasius Halle a 18. században Francke

A magyar pietisták Bárány György, Fábri Gergely BÉL MÁTYÁS A pozsonyi evangélikus líceum szervezet tanterv módszerek tankönyvek az iskolai újságolvasás Bél Mátyás

Korai felvilágosodás- Anglia John Locke 1632-1705 Élete: * 1632 Tanul: London, Oxford --> orvos Shaftesbury, a presbiteriánusok vezére 1683- Hollandia 1690- visszatér Angliába +1705

Filozófiai nézetei Értekezés az emberi értelemről (1690) velünk született eszmék nincsenek, minden ismeretünk a tapasztalásból ered a lélek születésekor fehér lap (tabula rasa), melyre a környezet és a nevelés hatása nyomja rá bélyegét

Pedagógiai nézetei Gondolatok a nevelésről (1693) A nevelés célja: a gentleman, a művelt úriember kialakítása Magánnevelés vagy iskolai nevelés? A nevelő A nevelés területei: Testi nevelés Erkölcsi nevelés Értelmi nevelés tantárgyak az oktatás módszerei Vallási nevelés Munkára nevelés

A francia felvilágosodás Rousseau (1712-1778) Élete * Genf 1712 Rézmetszést tanul zenetanár, kottamásoló, nevelő autodidakta tanulmányok Párizs--> az Enciklopédia szerkesztése 1749-->dijoni akadémia pályázata 1761 --> Uj Heloise 1762 --> Társadalmi szerződés 1762 --> Emil, vagy a nevelésről + 1778

Pedagógiai rendszere A természetes nevelés elve A negatív nevelés elve Iskolai vagy családi nevelés

A gyermeki fejlődés szakaszai 1. Szakasz: 0-2 év 2. Szakasz: 2-12 év (az értelem alvásának ideje) 3. Szakasz: 12-15 év (az értelem kibontakozásának korszaka) 4. 15-20 év (az érzelmek kibontakozásának korszaka) Rousseau a nőnevelésről

A német felvilágosodás A filantropizmus Basedow 1733-1790 Campe 1746-1818 Salzmann 1744-1811

A filantropisták pedagógiai nézetei A nevelés célja: a gyermeket felruházni minden olyan ismerettel, készséggel és jellembeli tulajdonsággal, melyre az életben szüksége lesz. A nevelés területei: testi nevelés erkölcsi nevelés értelmi nevelés az oktatás módszerei Salzmann intézete Schnepfenthalban