Az urbanizáció földrajzi különbségei dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Társadalomföldrajz III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2017/2018, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Társadalomföldrajz C 557, hétfő 9.50–11.20 Összesen 12 alkalom 2 óra elmarad: október 23. (nemzeti ünnep), október 30. (őszi szünet) Számonkérés: szóbeli vizsga a vizsgaidőszakban Szóbeli felelet tételsor alapján az órák anyagából (70p) Vaktérképes topográfiai feladat a megadott földrajzi névanyagból: 140 város/régió/ország (30p) A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott Felhasználható irodalom Beluszky P. – Kovács Z. – Olessák D. (szerk) 2001: A terület- és településfejlesztés kézikönyve. – Budapest: CEBA Kiadó, pp. 55–59.; pp. 70–91. ISBN: 9639089850 Jeney L. 2013: Városföldrajz. – In: Jeney L. – Kulcsár D. – Tózsa I. (szerk): Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkut. Tsz. - NGM, Budapest pp. 39–70. – http://jeney.web.elte.hu/02varosfoldrajz.pdf 2

Urbanizáció fogalma Urbs („város”) latin szóból ered Urbanizáció: összetett fogalom Minőségileg: városiasodás Városi életforma terjedése, város–falu közti különbségek csökkenése Mennyiségileg: városodás (falu-város viszonyrendszerben) Városok számának, városlakók arányának növekedése Első városnövekedési szakasz (agglomerálódás) Követi: szuburbanizáció, dezurbanizáció, reurbanizáció 3

A városállomány és a várossá nyilvánítások Magyarországon 1885–2010 között 3-féleképpen változhat a városlakók aránya: A városok és falvak eltérő népesedése Várossá nyilvánítással A városok közigazgatási határainak módosítása (esetleg falu városhoz csatolásával) Várossá nyilvánítási „boom” Magyarországon 1990 után Falvak átlagnépessége kisebb Falvak átlag intézmény-ellátottsága kisebb 4

Városlakók arányának alakulása 1950-től napjainkig Ma: Föld népessé-gének több mint fele városokban él Folyamatosan nő Kultúrrégiónként, országonként nagy eltérések Trópusi-Afr, Dél-Ázsia elmaradottabb országai: népesség túlnyomó része falvakban Ruanda (94%), Bhután (93%), Burundi (92%), Nepál (89%) A városlakók arányának változása 1950 és 2000 között Forrás: ENSZ 5

A városlakók arányának különbségei Magyarországon Alföldön magasabb a városlakók aránya Mezővárosok + közöttük lakatlan vagy tanyás területek Hajdú-B 80%, Csongrád 75%, Békés 74% Dombvidékeken: magasabb a falusi lakosság aránya Aprófalvak Nógrád 44%, Heves 46%, Somogy 51% 6

Városlakók aránya nemzetközileg eltérő Jelentős országokon belüli eltérések Különösen a fejlődő országokban: városlakók néhány városban koncentrálódnak (hiányoznak a kis- és középvárosok) Városlakók aránya függ: Természetföldrajzi viszonyok (hat a gazdaság térbeli eloszlására is) Településhálózat történelmi fejlődése Társadalmi-gazdasági fejlettségi szint A város hivatalosan (közigazgatási/jogi értelemben) elfogadott definíciója 7

1. Természetföldrajzi viszonyok Általában magasabb a falusi népesség aránya: Hegyvidéki országokban, mint a síkvidékiekben Zord klímájú területeken (hideg égöv, sivatagok, esőerdők), mint a mérsékelt égövben De bizonyos esetekben előfordul, hogy épp a zordabb területeken magas a városlakók aránya  néhány városon kívül lakatlan térségek vannak (pl. Szibéria, sivatagok) Magyarország: dombvidékeken a falusi népesség aránya > Alföldön 8

2. Településhálózat történelmi fejlődése Eltérő gyarmatosítás Dél-Ázsia: angolok nem telepednek le  endemikus falusias társadalom Latin-Amerika: spanyol telepesek  nagy fokú urbanizáció: egyházi és világi közigazgatási központok, bányák, kikötők Magyarország Alföld: XVI–XVII. sz.: török uralom miatt védtelenebb aprófalvakból bemenekültek a mezővárosokba (nagyobb védettség)  hagyom. településhálózat kipusztulása Ny-Dtúl (nem volt török): kiegyensúlyozott településfejlődés (sűrű, jól fejlett kis- és középvárosi hálózat) 9

3. Társadalmi–gazdasági fejlettségi szint XX. század közepéig egyértelműen összefüggött a falusi népesség aránya és az elmaradottság  városodottság a fejlettség fokmérője Falusi lakosság aránya Ipari forradalom: fejlett gazdaságok  faluból városba áramlás (NBr: első ország, ahol a falusi lakosság 50% alatti) 1950: 50% alatt még csak a fejlett világban (Eu és É-Am) Ma: Bel. 3%, Holl. 11%, NBr 11%, Dán. 15%, Fro. 25%, Olo. 33% K- és Köz-Eu: megkésett urbanizáció: Mo. 33%, Ro. 43%, Alb. 62% Fejlődő országok: iparosodás, urbanizálódás csak a XX. sz. 2. fele (Afrika és Ázsia ma is jóval a világátlag alatt van – igaz a legnagyobb megapoliszok itt vannak, de hiányzik a kis- és középvároshálózat) De: ma már az urbanizáció kevésbé jelenti a fejlettséget Közepes fejlettségű félperifériák (Latin-Amerika vagy Oroszország): erőteljes urbanizálódás  igen alacsony a falusi lakosság aránya Fejlett világ: nagyvárosok népességnövekedése lelassult (szub, dezurb) Fejlődő világ: demográfiai robbanás főleg a városokban 10

4. A város hivatalosan elfogadott definíciója (Régen: a király által adományozott örökölt városi jogállás) Inkább Európában volt jelentősége (ma már kevésbé) Újvilág: nem volt jelentősége, mert nem volt rendi társadalom Ma: népességszám alapján Japán 50000 fő Izland, Norvégia, Svédország: 200 fő  Svo. 17%, Nor. 26% (pedig északi, hegyvidéki országok) Ma: komplex mutatórendszer alapján (pl. Mo.) Meghatározott funkciók, intézmények megléte Gazdasági szerkezet: ipar, szolgáltatások jelentősége Népsűrűség Jellemző beépítés (beépítési sűrűség, átlagszintszám) 11