Pénzkínálat, pénzkereslet, pénzpiaci egyensúly A pénzpiac Pénzkínálat, pénzkereslet, pénzpiaci egyensúly

Mi a pénz Shakespeare Athéni Timon Arany-e? sárga, csillogó, becses arany? … Csak ennyi ebből: S a fekete fehér lesz, rút szép, jogtalan Jogos, silány nemes, vén ifjú, gyáva hős. Miért ez, istenek? Minek? Hisz ez Elvon papot, hívet mellőletek, S a még erősnek vánkosát kirántja. E sárga gaz: hitet köt s bont; az átkost Megáldja; szürke poklost megszerettet; Tolvajnak állást, címet, bókokat, Tetszést s tanácsos-széket ád; az elnyűtt Özvegynek új férjet szerez, …kárhozott fém, Emberiség közös rimája... Shakespeare Athéni Timon

Pénzfunkciók Értékmérő, elszámolási eszköz-funkció: áruk értékének kifejezése, mértékegységéül szolgál. forgalmi eszköz-funkció (csereeszköz): az áruk cseréjét közvetíti. vagyontartási eszköz-funkció (kincsképző): akkor tölti be, amikor valamely időpontban a forgalomból kilép, és a vagyont, tartalékot képez fizetési eszköz-funkció: akkor tölti be, amikor az árumozgástól függetlenül közvetlen ellenszolgáltatás nélkül cserél gazdát.

A pénz alapformái: árupénz: olyan pénz, amely a vizsgált nemzetgazdaságban áruként is jelen van, pl.: arany és nemesfémek. hitelpénz: olyan törvényes fizetőeszköz, amely hitelnyújtással keletkezik és hitel-visszafizetéssel szűnik meg. A hitelpénz két formában jelenhet meg: készpénz: a tárgyi formában megjelenő pénz, a bankjegyek, érmék, amelyeket a jogrendszer tesz fizetőeszközzé. számlapénz: hitelintézményeknél a betétek, amely a tulajdonossal szerződéses kapcsolatot képez. A betét lehet látra szóló, de lehet határidős is.

A pénzkínálat A pénzkínálaton egy gazdaság forgalomban kerülő pénzmennyiségét értjük.  A mai pénz hitelpénz Az idők során az árupénz jelentősége visszaszorult, (nem volt elég nemesfém?) a pénzhelyettesítők léptek helyébe. Ilyen volt a váltó. A mai pénz hitelnyújtással keletkezik és hitel visszafizetéssel szűnik meg. (később részletesen) Most egyenlőre a modellben adottnak tekintjük, (a jegybank határozza meg)

Pénzkínálat A pénzkeresleten egy a gazdasági alanyok által különböző céllal tartani kívánt pénzmennyiségét értjük.  Miért tartják az emberek a pénzt A funkcióknál erről volt szó: Tranzakciós céllal Óvatosságból Spekulációs céllal Előzmények: ki mire helyezi a hangsúlyt?

Előzmények: mennyiségi pénzelmélet két változata I. A Fischer-féle forgalmi egyenlet: MV=PQ= 𝑖=1 𝑛 𝑝 𝑖 𝑞 𝑖 M a pénzkínálat V: a pénz forgási sebessége, azt mutatja meg, hogy egységnyi pénz adott időszak alatt hányszor cserél gazdát. Y: reáljövedelem, P: árszínvonal Értelmezhető, mint a forgalomhoz szükséges pénzmennyiség

Helyette:Mennyiségi pénzelmélet Q adott: Say-törvény: a gazdaságban minden kínálat megteremti a maga keresletét Vagyis a jövedelem szintje a megtermelhető kínálat által meghatározott. Az árszínvonal a pénzpiacon alakul ki A V szintén konstans (intézményi adottság) Ha M nő Csak P nő = a pénz semleges = „Fátyol a rálrendszeren”

A pénz csak tranzakciós eszköz Az egyenlet azt fejezi ki, hogy a nominális kereslet és nominális kínálat megegyezik egymással. Az egyenletben M, V és Y nagysága adott, így P teremti meg a két oldal egyenlőségét. A mennyiségi pénzelmélet szerint a pénznek egyetlen szerepe az adásvétel közvetítése = tranzakciós felfogás!

Pénzkereslet Az előző pénzelmélet nem magyarázta megfelelően a pénzpiaci folyamatokat, ezért a pénzkeresletnek új elméletre volt szüksége. Pénzkereslet: a pénz meghatározott összegének tartására irányuló szándék. A pénznek önmagában nincs hozama, tehát a tartására irányuló szándék olyan eszközre irányul, amely a pénz funkcióit képes kielégíteni.

II. Cambridge-i formula A pénzt tartják: a pénztartás a reáljövedelem függvénye L=reál-pénzkereslet=kY k=pénztartási hajlandóság Egyensúly:M/P=kY Valójában ez is tranzakciós felfogás: k=1/V és Y=Q Itt is semleges a pénz: M nő, csak P nő

Keynesi pénzelmélet: pénzkeresleti motívumok Tranzakciós pénzkereslet: olyan pénztartási igény, ami a folyamatos vásárlás és tartozások kiegyenlítésére irányul. Óvatossági pénzkereslet: az a pénzmennyiség, amely elegendő az előre nem látható események kivédésére. Spekulációs pénzkereslet: az a pénzmennyiség, amely biztosítja a gazdasági szereplők vagyonának legjobb megőrzését, lehetővé téve annak növelését is. Utóbbi 2 „tétlen pénz” (idle ballance)

A pénzkeresleti függvény A tranzakciós pénzkereslet a jövedelem növekvő függvénye (kY) A spekulációs pénzkereslet a kamatláb csökkenő függvénye Az óvatossági pénzkereslet a kamatláb csökkenő és a jövedelem növekvő függvénye. A pénzkereslet (L) az előző három pénzkereslet összege, tehát a jövedelem növekvő és a kamatláb csökkenő függvénye: L=kY+L0-hi

Pénzkereslet:Pénzkeresleti függvény M/P i L1 L0 i1 i0 L(Y0) L(Y1) Y L: reál pénzkereslet Y: reáljövedelem i: kamatláb

Pénzpiaci egyensúly A pénzpiacon a reálpénzkínálat M/P A reálpénzkereslet L A pénz ára a kamat A pénzpiaci egyensúly alakítja ki az egyensúlyi kamatláb szintjét.

A kamatláb változik ha a reáljövedelem változik Ez az egyensúly az értékpapírpiac bevonásával alakul ki (a pénz- és az értékpapírkereslet kiegészítik egymást). Ha a reáljövedelem nő, akkor a pénzkereslet is nőni fog. A kamatláb mozgása egyszerre teremti meg a pénz- és értékpapírpiac egyensúlyát, mivel a pénz- és értékpapírpiacok szorosan összefüggenek egymással.

A reáljövedelem emelkedésével a reál-pénzkereslet nő Az LM – görbe Levezetése i i Pénzpiaci egyensúly LM-görbe M/P LM 2.) 2.) 1.) 1.) L(Y2) L(Y1) Y L, M/P Y1 Y2 A reáljövedelem emelkedésével a reál-pénzkereslet nő A magasabb jövedelemhez magasabb egyensúlyi kamatláb tartozik (LM-görbe mentén a pénzkínálat változatlan).

Pénzpiac és LM-görbe A pénzpiacon tehát minden jövedelemszinthez egy kamatlábat lehet rendelni, amely biztosítja a pénzpiac egyensúlyát. LM-görbe: olyan jövedelem-kamatláb kombinációk halmaza, amelyek a pénzpiac egyensúlyát biztosítják.

Pénzpiac és LM-görbe Az LM-görbe pozitív meredekségű, mert a jövedelem növekedése növeli a tranzakciós és óvatossági pénzkeresletet, így a pénzpiaci egyensúlyt biztosító kamatlábnak is nőnie kell. Az LM-görbe annál meredekebb, minél kisebb a pénzkereslet kamatrugalmassága.

Pénzpiac és LM-görbe Az LM-görbén lévő pontok mindegyikére pénzpiaci egyensúly jellemző. Az LM alatt lévő pontok esetében a pénzpiac túlkeresletes. Az LM fölött lévő pontokra pénzpiaci túlkínálat jellemző.

Pénzpiac és LM-görbe Az LM-görbe fölfelé tolódik, ha csökken a reál-pénzkínálat: nő az árszínvonal, vagy csökken a nominális pénzkínálat (Nő a kötelező tartalékráta A jegybank csökkenti a jegybankpénz állományt Nyílt piaci műveletek során devizát, értékpapírt ad el. A jövedelem és kamatláb változása NEM változtatja meg az LM-görbe helyzetét)

Pénzpiaci egyensúly, az LM-görbe Azon Y és i pontok kombinációinak halmaza, ahol a pénzkereslet és a pénkínálat megegyezik egymással. Explicit formában: Kamatlábra rendezve:

Az áru -és pénzpiac együttes egyensúlya Az IS-LM rendszer

Az IS – LM rendszer i IS: Y = C(YD) + I (i) + G LM: M/P = L (Y ; i) Egyensúlyi jövedelem és kamatláb Exogén válltozók: árszínvonal (P) fiskális politika (T, TR és G) monetáris politika (M) LM i* IS Y* Y

Algebrai levezetés IS: LM: Átrendezve: IS-be behelyettesítve:

Algebrai levezetés Így a jövedelem egyensúlyi szintje: Ahol: a fiskális politika a monetáris politika multiplikátora és

Egyensúlytalanság az IS-LM görberendszerben II III I IV Y I árupiac túlkínálat pénzpiac túlkereslet II árupiac túlkínálat pénzpiac túlkínálat III árupiac túlkereslet pénzpiac túlkínálat IV árupiac túlkereslet pénzpiac túlkereslet MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

Az IS - LM-görbék A nem egyensúlyi helyzetek mozgási iránya A pénzpiac alapvetően gyorsabban reagál a piaci fejleményekre. A pénz- és az árupiac együttes egyensúlya stabil pont. i0 2. 4. 3. Y0 Y

Expanzív fiskális politika LM i B A IS’ IS Y0 Y1 Y Kiszorítás

Expanzív fiskális politika Az expanzív fiskális politika (kormányzati vásárlások növelése és/vagy adócsökkentés) jobbra tolja az IS-görbét. A multiplikátor-hatáson keresztül nő a reáljövedelem, pénzkereslet nő Nő a kamatláb ami csökkenti a beruházást. A jövedelem csökken. = kiszorítási hatás

Expanzív monetáris politika LM LM’ i A i0 i1 B IS Y0 Y1 Y

Expanzív monetáris politika 1.) Plusz pénzmennyiség a gazdaságba: a reál pénzmennyiség (M/P) nő, tehát LM görbe jobbra tolódik. 2.) A pénzbőség túlkínálatot eredményez a pénzpiacon, ami túlkeresletet okoz a kötvénypiacon. Ez felviszi a kötvények árfolyamát, ami lenyomja a kamatlábat. 3.) A kamatláb csökkenésével nő a beruházási kereslet, ami a multiplikátor-hatáson keresztül növeli az egyensúlyi reáljövedelmet.

Restriktív monetáris, restriktív fiskális politika RM M csökken M/P ↓→ LM balra tolódik i↑, mert a kötvénypiac túlkínálatos (a pénzmennyiség csökkenése megnöveli a pénzkeresletet, ami csökkenti a kötvények árfolyamát, tehát az i nő) mert i↑ így csökken a beruházási kereslet, csökken a reáljövedelem, RF IS balra (mert +T vagy –G) Y ↓ multiplikátor hatás Ekkor viszont a beruházás növekedése mérsékli a jövedelem csökkenését

Az árszínvonal változásának bekapcsolása Eddig konstansnak tekintettük Ha változó az IS-LM-ből egy függvény vezethető le Ez az ún. AD-görbe Az egész gazdaságra vonatkoztatott keresleti görbe = aggregált keresleti görbe Ugyanígy lesz AS-görbe is → infláció problémája

AD 1.) Az árszínvonal nő. 2.) A reál pénzmennyiség (M/P) tehát csökken: Az LM görbe balra tolódik, a kamatláb emelkedik. A reál pénzmennyiség csökken túlkereslet a pénzpiacon túlkínálat a kötvénypiacon esnek a kötvényárfolyamok emelkedik a kamatláb) 3.) A kamatláb emelkedésével csökken a beruházási kereslet, így csökken a reáljövedelem is.

IS - LM modell és az aggregát keresleti görbe (AD) levezetése 2.) B A IS Y 3.) P B’ 1.) A’ AD Y

Algebrailag

Az összkeresleti görbe levezetése és változásai Az aggregát keresleti görbe levezetése i P Y P1 P2 i0 IS LM2 LM0 LM1 Y0 YD(P) IS’ Y’0 P0 YD(P)’ Az autonómkeresleti tényezők növekedésének hatása az AD görbére Az AD görbe jobbra tolódik A nominális pénzmennyiség növekedésé- nek hatása az AD görbére Az AD görbe jobbra tolódik i LM1 LM0 i1 LM2 i0 i2 Y Y1 Y0 Y2 p p1 p0 p2 YD Y Y1 Y0 Y2

A keynesiánus munkapiac Aggregát kínálati görbe levezetése

A keynesiánus munkapiac sajátosságai A nominálbér rögzített, a reálbér az árszínvonal változásán keresztül alkalmazkodik A vállalati szektor az árszínvonal változásán keresztül alkalmazkodik a kereslethez Rövidebb oldal elve : a munka kereslet és kínálat közül mindig a kisebb határozza meg a foglalkoztatást MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

Munkakereslet a keynesi modellben Reálbérfüggvény: Formailag azonos, de tartalmilag inverze a neoklasszikus egyenletnek, mert adott ND-hez keressük a profitmaximumot biztosító reálbért és nem fordítva

A foglalkoztatási függvény N MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

Konstans munkakínálat N MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

Aggregált kínálat Aggregát kínálat: (AS) azt mutatja meg, hogy a vállalati szektor a különböző kibocsátási szinteket milyen árszínvonal mellett képes előállítani. A munkakeresleti függvényből vezetjük le

AS levezetése konstans munkakínálat esetén Az aggregát kínálati függvény felső szakasza függőleges, ha a munkakínálat konstans. Ekkor a potenciális kibocsátás túlfoglalkoztatottság esetén is elérhető. Nd N1 N0 Ns N Y(N)

AS levezetése emelkedő munkakínálat esetén   Nd N1 N2 N0 Ns Y(N) N

AS-AD rendszer i i1 ND N1 N0 NS N Y(K,N)

Kitekintés: A neoklasszikus modell Az AS a tökéletes munkapiacból vezethető le Lásd alább! Az AD a pénzpiacból vezethető le egyszerűen: M=kPY → P=M/kY Monetarista AD-görbe

Aggregált kínálati függvény meghatározása a neoklasszikus modellben: Kifejezi, hogy különböző árszínvonal mellett a vállalati szektor mennyit szándékozik termelni (tervezett árszínvonal – tervezett kínálat nagysága) A neoklasszikus modellben az aggregált kínálat független az árszínvonaltól vagyis: AZ AGGREGÁLT KÍNÁLAT MINDEN ÁRSZÍNVONAL MELLETT MEGEGYEZIK A POTENCIÁLIS KIBOCSÁTÁSSAL Az aggregált kínálati függvény árszínvonal szerinti rugalmassága 0 2014.02.18. 16

Klasszikus AS-görbe Amennyiben a nominálbérek nem rögzítettek, akkor a munkapiaci egyensúly mindig kialakul. Ekkor az AS függvény függőleges (tökéletesen árrugalmatlan). Minden árszínvonal mellett a potenciális kibocsátás termelődik meg.

A pénzpiacról levezetett AD az árszínvonalat határozza meg, az AS a jövedelmet Érvényesül: a reálegyensúly a pénz semlegessége Az árupiaci egyensúly a neoklasszikus modellben Y P W/P Ys P0 YD W/P Y Yp ND Y(N) Ns N