A posztmodern városfejlődés későbbi szakaszai dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Európa városi terei Geográfus szak (MSc) 2017/2018, I. félév ELTE Földrajz Központ

3. Dezurbanizáció 1970-es évek: először USA, később Ny-Eu, Kelet-Közép-Európa 1990-es évek: kiköltözés egyre nagyobb távolságra Már nem csupán az elővárosi övezetet érinti, hanem a távolabbi vidékeket is Egyes, az urbanizáció által korábban nem érintett falusias térségek gyors növekedése Brian Berry (1976) „counterurbanization” = kontraurbanizáció vagy ellenurbanizáció Abszolút dekoncentráció Agglomerációk egészének népességszáma és az ottani munkahelyek száma csökken (1970-es évek elejétől) 2

A dezurbanizáció okai Fejlett országok, 1970-es évek: világgazdasági paradigmaváltás (posztfordizmus) 3. világ versenye, környezettudatosság, szakszervezetek, olajárobbanás, új nyersanyagok A hagyományos ipari termelés válsága (snowbelt ↔ sunbelt) Zsúfolt, szennyezett modern nagyvárosi agglomerációk, ipari régiók népességmegtartó ereje csökken, taszítóbbá váltak: lakosság + vállalatok számára Falusias, érintetlen térségek vonzereje fölerősödik Új közlekedési és kommunikációs technológiák elterjedése (mobiltelefon, e-mail, Internet):  a munkavégzés elszakadhat a városoktól Központi város „slum”-osodása Kelet-Közép-Európa sajátosságai Korábbi időszakban megindult a város „slum”osodása Demográfiai hullámvölgy az egész országban Dezindusztrializáció a mesterségesen felduzzasztott ipar leépülése 3

A dezurbanizációban részt vevő kétféle személyiségtípus Az infokommunikációs eszközöket (internet, wifi, skype, msn, e-mail, facebook stb.) használó ember Nem szükséges napi szinten ingázni a városba Ők valójában a virtuális térben a városban maradnak A városi technikától a természetbe „menekülő” ember Saját generátor, passzív ház Mindkét típus nagyon tudatos 4

Az urbanizáció 4. szakasza: a reurbanizáció Relatív koncentráció „Vissza a városba” folyamat zajlik 1980-as évek közepétől: nagyvárosi régiók népességszám csökkenése megáll A központi városmag egyes részein ismét népességnövekedés következik be 241 európai agglomerációból (FUR) ismét növekedést találtak a központi városmagban 1975–1981: még csak 22%-nál 1980–1991: már 47%-nál 5

Reurbanizáció feltételei az új típusú várospolitika Közszféra felismeri, hogy a nagyvárosok nem számíthatnak a neoliberális államra  saját forrásokat kell föllelni, amelyek a „sunbeltben” hiányoznak Ingatlan- és történelmi épületállomány jelentette vonzerő, értékek és lehetőségek Humántőke lehetőségei Aktív ingatlangazdálkodás és városfelújítás (városrehabilitáció) Belvárosi slumok „megtisztítása” (fizikailag és társadalmilag) XXI. századi közművek, közlekedési hálózat kiépítése Kialakul és megerősödik a városmarketing (a „város eladása”): befektetők felhajtása, telkek értékesítése Public–private partnership (3P) vállalkozási forma elterjedése (köz–magán partnerség) 6

1980-as évek eleje: 1. városrehabilitációs projektek Emblematikus város: London Speciális városfelújító társaságok megjelenése (NBr: Urban Development Corporations) Dokk-negyed: Canary Wharf Később: Birmingham Berlin Hamburg Amszterdamban: Waterfront Program New York: Harlem Budapest: Középső Ferencváros (Corvin negyed) 7

Központi városok újranépesedésének emberi oldala „Slum”-ok helyett felújított belvárosok „Dzsentrifikáció” Hagyományos nagyvárosi miliőhöz erősen vonzódó új társadalmi réteg Fiatal, egyedülálló, magasan képzett, jól kereső, színesebb életre vágyók megjelenése (yuppie: young urban professional) Egyre hangsúlyosabb a vendégmunkások beáramlása Inkább a nagyvárosokat részesítik előnyben 8

5. Posztszuburbanizáció Szuburbanizáció: kiköltözők még megtartják városi munkahelyüket  ingázás Posztszuburbanizáció: később munkahelyek (ipar, szolgáltatások) is megjelennek az elővárosi övezetben, a központi városban csökken a számuk (egyesek ezt helytelenül dezurbanizációnak tekintik) Ipar szuburbanizációjának módjai Kiköltözés a városközpontból Zöldmezős beruházás Jellemzője: posztfordi kisszériás, high-tech ipar, kkv-k + „just in time” beszállítók (szemben a korábbi agglomerálódással: fordista nagy szériás nagyipar) Szolgáltatások szuburbanizációja Nagy térigényű, vevőorientált ágazatok (pl. kis- és nagykereskedelem) Logisztika Szabadidős tevékenységek (vidámpark, állatkert, Disneyland) Irodai funkció 9

5. Posztszuburbanizáció Többen vitatják, hogy létezik Cedric Price várostipológiai modellcsoportjai Premodern (tradicionális) – ókor, középkor: lágytojás modell Város egyértelmű határokkal rendelkezett (városfal) Modern – ipari forradalom: tükörtojás modell Város szétterült Funkciók körkörösen vagy szektorálisan fogták körül a középkori városcentrumot Posztmodern: rántotta modell Szuburbia: egyszerű alvóvárosokból városrégió alközpontjai Központi szerepköröket töltenek be (pl. egyetem, turisztikai események, látnivalók) Gödöllő a 2011-es magyar EU elnökség: fontos nemzetközi találkozók otthona 10

Városi agglomerációk népességszámának változása Agglomerálódás Elővárosi övezet 11

Városfejlődési szakaszok a népességszám változása alapján Elővárosi övezet Periféria 1. Agglomerálódás Növekedés! Csökkenés Növekedés Csökkenés! 2. Szuburbanizáció 3. Dezurbanizáció 4. Reurbanizáció 5. Posztszuburbanizáció Növekedés belső átendeződéssel 12

Városnövekedési szakaszok tanulságai Egyre kevesebb tömegeket mozgat meg Agglomerálódás: sokmillió, reurbanizáció: néhány ezer, posztszuburnaizáció: nincs jelentős mozgás Vezető, mértékadó kontinens Befelé tartó mozgások szakaszai (agglomerálódás, reurbanizáció): először Európában Kifelé tartó mozgások szakaszai (szub-, és dezurbanizáció): először Észak-Amerikában Folyamat dinamikája: Először agglomerálódás Utána szuburbanizáció Utána dez-, re és posztszuburbanizáció is lehet Városokban egyszerre több is lehet párhuzamosan Be lehet kategorizálni városokat, melyik a mértékadó (eredő vektor) (Sokszor helytelenül országokat is bekategorizálnak) 13