Németország: közép-európai gazdasági óriás, politikai törpe (?) dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Európa regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2017/2018, II. félév BCE GGF Intézet Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Németország társadalmi–gazdasági fejlődése: megosztottság és egység 2

Történelem – a német megosztottság ill. egység II. világháború Győztes nagyhatalmak megszállják: négy megszállási övezet, Berlin négy szektor 1949. szeptember 20.: NSZK magalakulása (Trizóna) 1949. október 7.: NDK megalakulása Berlin kettéosztása NSZK fővárosa: Bonn Nyugat-Berlin + Kelet-Berlin: NDK fővárosa, Berlini Fal A „megosztott” Németország 3 A Berlini Fal

NSZK gazdaságföldrajza NSZK – „gazdasági csoda” (GNP évi 12%-os növekedése 1965-ig) Term.-i kincsekben gazdagabb, ipari kapacitás java Külföldi segélyek, kölcsönök Kedvező munkaerőhelyzet Elhalasztott kereslet Jelentős beruházások a gazdaságba, ip. szerkezeti átalakítása Kevés összeg fegyverkezésre Világpiaci versenyképesség Később: növekedési tempó normális pályára állt 4

NDK gazdaságföldrajza Ipari kapacitások 1/3-a jutott, nehezen kibontakozó ipar Gazdaságszerkezeti aránytalanságok Kevesebb ásványkincs SZU-nak jóvátétel Csökkenő munkaerő, humántőke Mégis: KGST vezető ipari országa Olcsó nyersanyag (SZU) „Belnémet” kereskedelem DE szocialista tervgazdálkodás 1990-es évek: gazdaság válsága 5

Az NDK bukása Eltérő fejlődési pályák (NATO–Varsói szerződés, EGK–KGST) 1980-as évek: enyhülés, de 1989: nem számított erre senki Szocialista politikai rendszerek megbuknak Kelet-német turisták NSZK követségein DDR Pol-i Irodája lemondott (szabad elköltözés, fal leomlása) 6

A német egység, 1990. Akik veszthettek a német egyesülésen NDK vezetői, SZU (pozíciót vesztett), F, GB (megszállói jogok) USA: nem volt ellenérdekelt Párizs, Elnöki Palota: kifelé egyetértés, befelé félelem 1990: szabad választások NDK-ban (kereszténydemokraták  gyors egyesítés) 1990. okt. 3.: Németország újraegyesítése (Berlin lett az új főváros) Jogilag NDK csatlakozik NSZK-hoz (EK-hoz, NATO-hoz is) NSZK: hatalmas ország Európa közepén, önkorlátozások Társadalmi, gazdasági szempontból mind a mai napig megosztott az ország 7

Népességföldrajz 82,5 mó fő, sűrűn lakott (231) XX. sz. eleje: 55 mó fő Term. szaporodás magas volt (csúcs: 1938; 68,5 mó fő) II. vh után: 60 mó fő, gyors növekedés, fő oka: Lengyelo, SZU: 7–8 mó fő áttelepült, K-Köz-Eu-ból 3–4 mó NDK: fogyó lakosság – 2,6 mó NSZK-ba menekült (1961-ig), többségében férfi (így 1000 férfira 1170 nő (1960)) NSZK: növekvő népesség Öregedő korszerkezet 8

Vendégmunkások 1960-as évek: vendégmunkások tömeges beáramlása NSZK – gyors gazdasági fejlődés, NDK – munkaerőhiány miatt Jelenleg majd 9% külföldi (7,3 mó) Német állampolgárság (törvényi szabályozás) Nagyvárosokban: leromlott negyedekben, elkülönülve; legnagyobb arányban: törökök – beilleszkedés nehézkes Aussiedler (kb. 3,2 mó) Törökök, jugoszláv utódállamok, Olaszo., Görögo., Spanyolo., Lengyelo., Ausztria, Portugália 9

Munkanélküliség Magas: Feszültség: németek – vendégmunkások D: 10,5% Ny: 9% K:: 18% Feszültség: németek – vendégmunkások „Idegeneket” érő attrocitások Szélsőjobboldali mozgalmak 10

Népesség földrajzi koncentrációja Népsűrűség 231 fő/km2 Belső vándorlás erősíti a különbséget ÉRV, Ruhr-v., Rajna Szászország Városok Metropolisz: Berlin, Hamburg, München Rajna-Ruhr városhalmaz 11

Fejlettségi különbségek GDP/fő (BIP pro kopf) (D = 100%) Kategóriák 125 felett 100–125 75–100 50–75 50 alatt 1992 2001 12

Regionális politika Fő célja: az új tartományok felzárkóztatása Évente: 140–180 Mrd márka transzfer EU támogatások (Obj. 1) Első szakaszban: leépítés (üzemek, bányák bezárása), nyugatnémet cégek térhódítása Második szakaszban: infrastruktúra fejlesztése, modern gazdasági ágazatok felvirágoztatása 5 mó lakás modernizálása, új bevásárlóközpontok, székházak, üzemek építése, vasútvonalak és autópályák modernizálása 1999: a kormány és a parlament Berlinbe költözik 13

Történelem – a német megosztottság ill. egység GDP/fő (BIP pro kopf): 1992–2001 D = 100% NDK tartományok lassú felzárkózása elindult Egy főre jutó éves nettó jövedelmek (járások) 1998 14

Az EU gazdasági motorja: az egyesített Németország 15

Németország gazdasági súlya Világ 3. gazdasági nagyhatalma (USA, Jap) Vezető helyen a világkereskedelemben EU25 népesség EU25 gazdaság 16

Németország gazdasági fejlettsége az Európai Unióban 17

A mai német gazdaság jellemzői Termelés nagyfokú koncentrációja Tőke nagyfokú koncentrációja (multik) Nagy export Területi koncentráció (ÉRV, BW, B; Ruhr) 18

Energiagazdaság 19

Szerény szénhidrogénkészletek, jelentős import 20

Kőszén Visszaszorulóban De a világ 4. legnagyobb kőszén „fogyasztója” (USA, Kína, India) 21

Feketekőszén Jelentősen visszaesett (1990:76, 2004:26): Ruhr-vidék, Saar-vidék Import (PL, Dél-afrikai Köztársaság, Ko, Ausztrália) (VR14) 22

Barnakőszén, lignit Visszaesett, de így is VR1, V20%-a, Eiffel-hg.,Alsó-Lausitz, Halle-Lipcse 1990:356, 2001:175 mó t Külszíni fejtés 23

Villamosáram-termelés 24

Ipar Termelés, tőke nagyfokú koncentrációja, óriáscégek Európa legnagyobb cégei (forgalom alapján) – számos német (10/30 db) Daimler-Chrysler (2.) Volkswagen (5.) Siemens (6.) RWE (12.) BMW (13.) EON (14.) Thyssen-Krupp (15.) BASF (20.) Bayer (27.) Audi (30.) Siemens – gyártás és forgalmazás 25

Magas az ipari foglalkoztatottak aránya 26

Vaskohászat, acélgyártás Import vasérc 1990 óta stagnáló előállítás, vas (30 mó t), acél (45 mó t): ER2 (VR5) Exportcikk, minőségi acél Ruhr-vidék: 50%, Saar-vidék (feketekőszénre) Nyugati-Harz (egykori vasércbányák) Lübeck, Bréma (tengerpart) Thyssen-Krupp (ER15) 27

Acélgyártó vállalatok, kapacitások kihasználtsága Legnagyobb német acélgyártó vállalatok Acélgyártó kapacitások kihasználtsága 28

Gépgyártás Vezető ágazat, ipari term. és export értékének 40%-a Autóipar VR2. legnagyobb (5,3 mó) előállító és exportáló Cégek: Daimler-Chrysler (ER2), Volkswagen (ER5), BMW (ER13), Audi (ER30) Wolfsburg (VW), Rüsselsheim (Opel-GM), Stuttgart, Mannheim (DC, Mercedes), Köln (Ford), München (BMW) Motorkerékpár, teherautó, autóbusz 29

Elektrotechnika-elektronika Területileg szórt, ip. term. és exp. 1/8-a Fő: Siemens (München kp.), Bosch (Stuttgart kp.), Grundig 30

Vegyipar Kiemelt ágazat; ipari termelés, kivitel 1/8-a Vegyipari nagyhatalom (USA, Japán után), világ elsőszámú vegyipari exportőre BASF, Bayer, Hoechst, AGFA … Öt vegyipari góc: Középső-Rajna–Ruhr-vidék (Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Gelsenkirchen, Leverkusen (Bayer), Köln …) Frankfurt am Main és környéke Ludwigshafen (BASF) Lipcse, Halle térsége Alsó-Lausitz kikötők, Berlin 31

A német nemzeti Európa-politika KAP kiadásainak csökkentése (helyette inkább regionális politika arányának növelése) Erős valuta (euró) Frankfurt: Európai Központi Bank székhelye Keleti bővítés támogatása Kiv. TR.: szocialisták igen, kereszténydemokraták nem Az Európai Parlament súlyának növelése Régiók Európája gondolat / föderalizmus Német szabványok megjelenése a szabályozásban Pacifizmus Egyre erőteljesebb német szerepvállalás a világpolitikában (új generáció) 32