Életmód Magyarországon a kétvilág háború között

Városi munkásság  Létszáma: 1920 és 1941 között 1millióról 1,5 millióra nő  A textil ipar a két világháború között vált fontossá  1930as években a hadiipar fejlesztése is növelte a munkások számát.  Növekedett a betanuló munkások aránya, viszont néhány ágazatban magas maradt a szakképzettek száma a nyomda, a ruházati és a villamossági ipar  Voltak városi cselédek, közlekedési és kereskedelmi személyzet de jelentős része nagyipar munkás 8000 ember.

Gazdaság,Politika Gazdaság  Városiasodás  Az ipar rohamosan fejlődik  Szalag munka elterjed  Világháború után először ismét gazdasági fellendülés 1929-ig Politika  Újabb háborúra való felkészülés  Szélsőségek felerősödése  1929 politika és kúltúra  „béke és jóllét

Életmód  Szilárd burkolatú utak  Munka ügyi törvény hozás  Polgári rendeltetés repülőgépek  Gép kocsi terjedése  Műanyag bakelit  Harisnya  Nagy áruházak üzlet láncok,  Komfortosabb lakosság (Központi fűtés, villany, gáz, WC)

Emancipáció  Volt ahol szavazó jogot is kaptak  Egyen jogosítás  Térdig erő szoknyák  Kisérő nélküli megjelenés  Dohányzás sport  Éjjeli munka tilalma  12 hetes szülési szabadság

Sport  Autó versenyek  Focimeccsek  Bicikliversenyek  Boksz meccsek  Rádiós közvetítés

Politikai rendszer Paraszt, munkás és polgári demokrata Jobboldali radikális

Horthy Miklós kezdetben a jobboldali radikálisok vezére, kormányzóvá választása után azonban nem diktatúrát vezetett be, hanem parlamentáris formát és a konzervatívokra kezdett támaszkodni (részben külföldi elvárásra). Meghatározó miniszterelnökök: Teleki Pál (először )Bethlen István ( ) konzervatív-liberális, nemesi liberális eszmekörhöz kapcsolódik (polgári átalakulás, bizonyos előjogokról lemondás, parlamentarizmus, felelős kormány, de „tömegdemokrácia helyett” „irányított demokrácia”), szemben áll a kommunizmussal, mivel az a magántulajdon megszüntetésére törekszik, szemben áll a fasizmussal is diktatórikus törekvései miatt.

Törvényhozó testület nemzetgyűlés, 1927-től kétkamarás országgyűlés (felsőház létrehozása: méltóság, hivatal, választás és kinevezés utján lehet bekerülni), összlakosság 30%-a jogosult választásra, vidéken visszaállítják a nyílt szavazást, ezt 1938-ban szüntetik csak meg. Pártstruktúra átalakítása: 1922-ben az Egyesült Kisgazdapártot és a keresztény Nemzeti Egyesülés Pártját felbomlasztja és részben összeolvasztja: Egységes Párt az új kormánypárt (vezérként Bethlen irányítja) től Nemzeti Egység Pártja Gömbös vezetésével a kormánypárt től Magyar Élet Pártja a kormánypárt.

Egyéb pártok  Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1921.: kiegyezés Bethlennel (lemond a közalkalmazottak és vasutasok szervezéséről és újabb mezőgazdasági szervezeteket nem létesíthet), ettől kezdve a politikai és parlamenti élet aktív szereplője.  Független Kisgazdapárt (1930): középbirtokosok és a nagyatádi- hagyományokat követő gazdák hozzák létre (Tildy Zoltán, Nagy Ferenc).  Liberális pártok integratív alakja: Vázsonyi Vilmos majd Rassay Károly.  Radikális keresztényszocialista frakciók (1920- as évek).  Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt (Fajvédő Párt, , Gömbös Gyula vezeti).  Világgazdasági válság teret enged számos radikális eszmének (fasiszta és nemzetiszocialista jellegű pártok alakulása pl. Szálasi Ferenc hungarista eszméin alapuló Nemzeti Akarat Pártja később Nyilaskeresztes Párt). Baloldali: Jobboldali:

Külpolitika 1920-as évek eleje kettős külpolitikai vonalvezetés: 1. francia és román-csehszlovák-lengyel közeledés elősegítése, 2. német szövetségben status quo felmondása. ( kisantant létrejötte: csehszlovák-román-jugoszláv megegyezés) : Bethlen-kormány a nemzetközi elszigeteltség és a gazdasági szükségletek miatt szakít e kettősséggel, és a megbékélés és beilleszkedés irányát választja : Magyarországot felveszik a Népszövetségbe : nemzetközi kölcsönökért folyamodás 1920-as évek elején Szovjetunióval való kapcsolatfelvétel lehetősége (SZU nem fogadta el a párizsi rendezést és igyekezett destabilizálni a térséget, óriási piac, ám az 1924-ben kötött szerződéseket az ideológiai ellentétek miatt nem ratifikálják) : jugoszláv-magyar tárgyalások végül eredménytelenek : olasz-magyar barátsági szerződés (politikai elszigeteltségből való kitörés), ezzel az eddigi beilleszkedési politika tört meg és az olasz mintájú revizionista irány lett az uralkodó : lengyel-magyar barátsági szerződés : osztrák-magyar barátsági szerződés.

Továbbá 1932.: védkötelezettség bevezetése, némi korszerűsítés (1938.: Győri program meghirdetése), de még mindig elmarad az európai színvonaltól. Hitler hatalomra jutása új német külpolitikát eredményez (revízió), ennek része a közép- kelet-európai országok előtt a német piac megnyitása (kétoldalú bartelszerződések), ezekkel az előnyökkel Anglia és Franciaország nem tudott versenyezni : négyhatalmi paktum (angol, olasz, francia, német) békeszerződések békés revíziójának elvét erősíti meg (végül nem lép életbe a szerződés) : római jegyzőkönyvek (olasz-osztrák-magyar): szoros kereskedelmi és politikai kapcsolatok felvétele : Gömbös Gyula miniszterelnök elsőként látogatja meg az európai államférfiak közül Hitlert (a németek kezdetben nem támogatják teljesen a magyar revizionista törekvéseket, csak Csehszlovákia felé látnak közös érdeket) : magyar-szovjet megállapodás (Gömbös) : tárgyalások a kisantanttal (Hitler ellenében) : Hitler megpróbálja elérni, hogy Magyarország revizionista törekvési okán provokáljon háborús konfliktust Csehszlovákiával, és ekkor számíthat német segítségre és felső-Magyarország visszacsatolására, Imrédy és Horthy nem vállalja : müncheni egyezmény javasolja magyar-csehszlovák tárgyalások megkezdését a határrendezésről (tárgyalások megakadnak). 2. bécsi döntés (1938, 1940): a revizionista külpolitika sikerét hozza.

Kultúra Oktatásügy két meghatározó politikusa: Klebelsberg Kunó (miniszter: ), Hóman Bálint (miniszter: ). Oktatást a nemzetpolitikai stratégia kiemelt ágazatának tartották és ennek megfelelő juttatásban kívánták részesíteni. Népiskolai oktatás fejlesztése (hatására 7%-ra csökkent az analfabétizmus). Falusi és tanyasi lakosság alacsony műveltségi szintje és agrárismereteinek hiányossága miatt a kultuszkormányzat támogatta az iskolán kívüli ismeretterjesztést (népház, művelődési ház, népkönyvtár). Legáltalánosabb oktatási forma: négy elemi osztály, négy polgári osztály (népszerű a felső kereskedelmi osztály is) : Klebelsberg középiskolai reformja: reáliskola (német, francia, természettudományos műveltség), humán gimnázium (klasszikus nyelvek, klasszikus műveltség), reálgimnázium (latin mellett német, francia és modern ismeretanyag), mindegyik érettségije jogosított bármilyen egyetemi felvételire : Hóman középiskolai reformja: egységesíti a középiskolákat (gimnázium), szakközépiskolák felállítása (gyakorlatibb képzés). Középfokú iskolák magas színvonalúak, számos tudóstanár működik itt. Nevelési elvekben a keresztény nemzeti szellem eluralkodása erősödik (iskolán kívül a cserkész- és leventemozgalom elterjedése). Egyetemek fejlesztése (kolozsvári áttelepítése Szegedre, pozsonyié Pécsre, selmecbányai bányászati főiskola Sopronba) és Debrecen támogatása, önálló Közgazdaságtudományi Kar beindítása Budapesten. Külföldi magyar intézetek hálózatának kiépítése. Klebelsberg Kunó Hóman Bálint