A magyarok vándorlásai Lóga Zsolt tanár

A magyar nép és nyelv kialakulása

A magyar krónikásaink-Anonymus,Kézai Simon,Kálti Márk- szerint,a magyarok és a hunok rokon törzsek,közös ő seik Hunor és Magor,akik a csodaszarvas legendája szerint testvérek voltak.

A csodaszarvas legendája a Képes Krónika alapján

A történelmi és tudományos kutatások bebizonyították,hogy a magyarok a finnugor népek nyelvi családjához tartoznak,annak pedig az ugor ágához.Ez a népközösség Kr.e. A IV.évezredben az Urál-hegység ázsiai oldalán élt,a Káma-folyó mentén.

Magyar ő störténet

A Finnugor ő shaza A finnugor ő shaza elmélete szerint ő seink az Urál-hegység környékén, annak is f ő leg a keleti oldalán élhettek, egy finnugor ő snép részeként. Ez a korai finnugor közösség az elmélet szerint halászatból és vadászatból tartotta fenn magát, tehát nomád életmód szerint éltek.Kr.e a finnugor nyelvi közösség felbomlott. A finnugor népb ő l folyamatosan vándoroltak el különböz ő törzsek keleti és nyugati irányba. Nagyjából az i. e. 2. évezredben a megmaradt törzsek kapcsolatba kerülhettek más, déli népekkel, akikt ő l megtanulták az állattartás és a földm ű velés alapjait. Ebb ő l a korból sok a mai szavunk (szarvasmarha, ló, búza, árpa). Ekkor tanulhatták meg a fémm ű vességet is, ami bronz tárgyak készítését tette lehet ő vé. Nyáron sátrakban, télen földbe vájt kunyhókban élhettek. Hitvilágukra az általuk készített sziklarajzokból következtethetünk, melyeken ember- és állatalakokat, égitesteket ábrázoltak mágikus jelek kíséretében.

A Finnugor ő shaza A finnugor őshaza elmélete szerint őseink az Urál-hegység környékén, annak is főleg a keleti oldalán élhettek, egy finnugor ősnép részeként. Ez a korai finnugor közösség az elmélet szerint halászatból és vadászatból tartotta fenn magát, tehát nomád életmód szerint éltek.Kr.e a finnugor nyelvi közösség felbomlott. A finnugor népből folyamatosan vándoroltak el különböző törzsek keleti és nyugati irányba. Nagyjából az i. e. 2. évezredben a megmaradt törzsek kapcsolatba kerülhettek más, déli népekkel, akiktől megtanulták az állattartás és a földművelés alapjait. Ebből a korból sok a mai szavunk (szarvasmarha, ló, búza, árpa). Ekkor tanulhatták meg a fémművességet is, ami bronz tárgyak készítését tette lehetővé. Nyáron sátrakban, télen földbe vájt kunyhókban élhettek. Hitvilágukra az általuk készített sziklarajzokból következtethetünk, melyeken ember- és állatalakokat, égitesteket ábrázoltak mágikus jelek kíséretében.

Bronz és vasori tárgyak a Káma vidékéről

Káma vidéki bronzöntvények

A Káma vdékér ő l el ő került kard

vadászat

A Magyar Ő shaza(Kr.e ) Kr.e Kr.e között az obiugoroktól különvált a magyarság,ezáltal elkezdődőtt a saját története,az Urál- hegység déli részein a Tobol és Iszim folyók térségében.A nagy problémát az okozza,hogy az ősmagyarság kapcsolatba került az itt élő iráni törzsekkel,és a két népéletmódja,viselete,fegyverzete egybemosódott.A Kr.e 5OO-Kr.u 5OO közti időszak,,fehér folt’’ a magyar történelemben,mert a régészek csak közvetett nyomokra bukkantak,sem írott sem tárgyi emlékek nem szolgálnak egyértelmű,kizárólag az ősmagyarokra vonatkozó bizonyítékokkal.Ezt a területsávot a szkíták és a szkíták és a szarmaták lakták.

.A nyelvtörténeti kutatások szerint ebben a korban a magyar törzsek már önálló nyelvet beszélhettek, melyet később is megőriztek. Hittek a közös ősökben, ami legendák születését eredményezte. Feltételezések szerint a csodaszarvas legendája is ebből a korból származik.Kapcsolatba jöttek az iráni népekkel

Jurtaállítás.László Gyula rajza

Magna Hungaria(Baskiria)Kr.e.500-Kr.u.750) Kr.e. 500-Kr.u 500 Kr.e. 500-Kr.u 500 között Belső-Ázsiai népek- törökök és irániak-nyomására a magyar törzsek nyugat fele vándoroltak.Ezen új szálláshely neve Magna Hungaria,vagy Baskiria,amely a Volga,Káma- folyók és az Urál-hegység között található,ahol a magyarok kb.a Itt alakúlt ki a 7 magyartörzs:Nyék,Megyer,Tarján,Jenő,Kürtgyarmat, Kér és Keszi.. Nem sok információt tudhatunk a magyarokról,de az kétségtelen,hogy török népek között éltek. (3.2O o Utazókról,Julianus)

Levédia(Kr.u ) Török népek hatására a magyarok tovább vándorolnak nyugat irányába,letelepedve a Volga,Don-folyók,és az Azovi-tenger térségében.Ennek az új szálláshelynek az elnevezése Levédia,melyet az első magyar fejedelemről Levédiről neveztek el.Itt a Kazár Birodalom befolyása alá kerültek,amelynek a hatása több területen is megnyilvánult.Tőlük vették át a kettős fejedelemséget:a gyula(hold) a katonai vezető,a kündü vagy kende(nap)a vallási vezető. 15 Ötvösművészet,ruházat,viselet.

A szomzédos onugor bolgároktól és az alánoktól elsajátították az ekés földművelést,a szőlő és gyümölcs termesztést, az állattartást és a fémművesség nemesebb formáit. Elterjedt a róvásírás( ). Megismerték az ázsiai népek harcias fegyverét a szabját.A Kazár Birodalomban történt lázadás miatt,mivel befogadták a lázadókat,akikből kialakult a nyolcadik magyar törzs,Kr.u.830-ban el kellet hagyják szálláshelyeiket és nyugatabbra vonuljanak Levédi vezetésével

Íjász rekonstruciós rajz

Etelköz( ) Etelköz Etelköz pontos földrajzi meghatározása nem egyértelmű, törzsterülete valahol a Dnyeper-Dnyeszter-Prut folyók környékén lehetett. A magyarsághoz más népek is csatlakoztak, akik később teljesen magyarrá lettek. Ilyenek voltak az eszkilek, akik talán a székelyek ősei lehettek, de a berszilek és a kabarok is ekkor érkeztek. Ezen a területen történt meg a vérszerződés,amelynek folyamán a magyar törzsek Álmost választották vezérüknek, és felesküdtek arra,hogy ezentúl csak Álmos utódai közül válasszák a vezetőieket.Innen indították el a zsákmányszerző hadjárataikat több irányba is.

ÁlmosÁlmos, Árpád apjaÁrpád El ő dEl ő d, Szabolcs apja, „akit ő l a Csák nemzetség származik”SzabolcsCsák nemzetség Kend (Kond, Kund)Kend (Kond, Kund), Korcán (Kurszán) apjaKorcán (Kurszán) OndOnd, Ete apja, „akit ő l a Kalán nemzetség és a Kölcse nemzetség származik”EteKalán nemzetségKölcse nemzetség TasTas, Lél (Lehel) apjaLél (Lehel) HubaHuba, „akit ő l Szemerenemzetség származik”Szemerenemzetség Tétény (Töhötöm)Tétény (Töhötöm), Horka apja, „a Horkának fiai voltak Gyula és Zombor, akikt ő l a Maglód nemzetség származik”HorkaMaglód nemzetség Anonymus listája

A Turul-nemzetségbeli Ügek fia El ő d fia Álmos fia ÁrpádÜgekEl ő dÁlmosÁrpád SzabolcsSzabolcs, aki Csákvár környékén telepedett le t ő le ered a Csák nemzetségCsákvárCsák nemzetség Gyula, aki „utóbb Erdélyben lakott” ÖrsÖrs, „ez, mint mondják a Sajó körül ütötte fel sátrait”Sajó KündKünd, „ez a Nyír(ség) környékén lakott, fiai Kusid és Kupian”Nyír(ség)KusidKupian LélLél, „el ő ször Galgóc környékén, majd a nyitrai részeken lakott, t ő le származik a Zovárd nemzetség”GalgócZovárd nemzetség VérbulcsúVérbulcsú „aki Zalában, a Balaton körül telepedett meg”, akit azért neveztek Vérbulcsúnak, mert „nagyapját a krimhildi csatában a németek megölték”, ő pedig bosszúból „némelyeknek úgy itta a vérét, mint a bort” Kézai Simon listája

A tanács.László Gyula rajza

A vérszerz ő dés.László Gyula rajza

A vérszerz ő dés.Székely Bertalan festménye

mos vezérmos vezér ÁLMOS vezér

A HONFOGLALÁS

A honfoglalás előzményei: A honfoglalás részben tudatos, részben pedig véletlenszerű események láncolata volt. Tudatos volt, hiszen már korábban feltérképezték a területet, ugyanis már a honfoglalás előtt is indítottak kalandozó hadjáratot erre. Elsőként a 830-as években bolgár felkérésre Bizánc ellen vonultak. 862-ben Rastislav morva fejedelemmel szövetségben a keleti frankok ellen támadtak. 881-ben ismét indítottak egy zsákmányszerző hadjáratot. Ezen hadjáratok során átkeltek a Kárpát- medencén, tehát megismerték a területet. Ezeknek a látogatásoknak a célja a szövetségesi felkérésre folytatott háború mellett egyértelműen a terület feltérképezése volt. A magyarok 895–900 között foglalták el mai hazájukat. A Kárpát-medence mentén: R.T.3 (OO.5o-6.OO)

Mi a honfoglalás? Honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson. Ennek megfelel ő en a magyar történelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot melynek során a magyarok a Kárpát- medencét a birtokukba vették. El ő zmények,Álmos feláldozása:17.5O

A vándorlás iránya Levédia (VIII. század): Kazár függés, kett ő s fejedelemség Kündü=szakrális fejedelem Gyula=katonai vezet ő Etelköz (IX. század): Vérszerz ő dés A hét törzs egy néppé válik 2 finnugor (Magyar, Nyék) 5 török (Tarján, Jen ő, Kér, Keszi, Kürtgyarmat) 8. törzs a Kabarok törzse 862: els ő támadás a Kárpát- medencébe Baskíria ie.500- i.sz.500 Baskíria ie.500- i.sz.500: Er ő teljes török hatás Állattenyésztés és növény-teremsztés szavai

El ő zmények. 894-ben Bölcs Leó bizánci császár szövetségeseként a bolgárok ellen szálltak harcba Levente vezetésével. Az előhadak szövetséget kötöttek Szvatopluk morva fejedelemmel a frankok ellen, akiket a mai Dunántúl területén le is győztek, majd a Felső-Tisza vidékére vonulnak,hogy megvárják Árpád és a fősereg érkezését. RT 3,Hadjáratok,fehér ló 6.OO- A Belső-ázsiai népek kimozdulása:MT1, a honfoglalás előkészítése A fejedelmi tanácskozás,fejedelem választás,vérszerződés:Honfoglalás 27.5O-4O) Bizánci követek,Levente: Elindulás,besenyők támadása,leverés,kijevi ruszok szövetsége: O7.31 Methód:1.O

A Kárpát-medence a IX. században

A honfoglalás szakaszai: Első szakasz:a Dunától keletre levő területek elfoglalása ben :bevonulás a Kárpát-medencébe 3 irányból: -Levente serege az Al-Duna mentén; -Árpád és a fősereg a Vereckei-hágón át(MT ;Honfoglalás:1.26,31) -Az etelközi magyarok bemenekülnek Erdélybe Álmos fejedelemmel együtt.(MT ) Második szakasz: a Dunántúl elfoglalása ben az Észak-Itáliából hazatérő seregeke elfoglalják a Dunántúlt.

ÁRPÁD fejedelem

A honfoglaló vezérek a Vereckei-hágónál (A Feszty-körkép részlete.)

Honfoglalás.Munkácsy Mihály festménye

Váczy Péter.Honfoglaló vezérek

A magyarok bejövetele Pannóniába a Képes Krónika alapján

A Kárpát-medence feletti uralom biztosítása-a pozsonyi csata 907. július 4. és 7 a magyarok sorsdöntő vereséget mértek a Keleti Frank Királyság seregeire

A győzelem megerősítette a Magyar Nagyfejedelemség helyzetét a Kárpát- medencében

A fejedelem családfája

A KALANDOZÁSOK

Meghatározás Magyar hadjáratokat, amelyeket a a magyarság vezetett Európa különböz ő vidékeire, 862 és 970 között kb. 47 hadjáratot indítottak a magyar seregek,

A kalandozások okai:  Gazdasági oka a zsákmányszerzés. A kincsek és állatok mellett hadifoglyokat is szereztek, akikért váltságdíjat kértek. Akiért nem fizettek, azokat eladták rabszolgának Bizáncban.

 Társadalmi oka az erõteljes társadalmi rétegződés A szabadok nagy számban szegényedtek el, és ezt a folyamatot meg akarták állítani. Erre szolgáltak a zsákmányszerzõ hadjáratok. A szegény szabadok kifosztottak más királyságokat, ezáltal vagyonhoz jutottak. Ám a helyzet nem volt ennyire egyszerû, mivel a zsákmányt nem egyenlõen osztották el.

 A hadjáratoknak politikai okai is voltak-védelmi célok Ezek a hadjáratok védelmi célokat is szolgáltak, hiszen a magyarok ezáltal elrettentették a környezõ országokat, és az állandó zaklatással megakadályozták, hogy egymással szövetkezzenek. A határmenti területeken gyepüket alakítottak ki. A gyepü: több tíz kilométer széles, sáncokkal megerõsített, határvédelmi célokat szolgáló lakatlan vidék.

A kalandozások leírása: -Nyugaton a németek,franciák,spanyolok és Észak-Itália megtámadása. -Délkeleten a Bizánci Birodalom megtámadása -Délen Itália megtámadása Hatalmas szenvedés Európa szerte:emberek tömegeit pusztították,templomokat,városokat romboltak szét,ékszereket raboltak,foglyokat hurcoltak el és adózásra köteleztek.

A siker magyar titkai:

A magyarok vereségei: -933-ban Merseburgnál Madarász Henrik német lovaghada megverte a magyar sereget 933. márc. 15. Az adófizetést megtagadó német birodalom ellen vonuló magyarok kalandozásaik során elszenvedik els ő jelent ő sebb vereségüket Szászország területén, Merseburg közelében (Riade mellett) I. Henrik német király hadseregét ő l; ezután a magyarok három évig nem jelennek meg német földön..Madarász Henrik

955 augusztus 10 vívták a híres augsburgi csatát ahol I. Ottó német lovagjai vereséget mértek a magyar seregre arkadiupoliszi csata a bizánci seregek győzelme.augsburgi csatát Következmény:Taksony fejedelem leállítja a hadjáratokat és rátért az állam szervezésre

Honfoglaláskori magyar harcos

Menekülés a magyarok támadásai elől

A szentgalleni kolostor megrohanása

Szent Viboráda vértanúsága

A magyarok pusztítják Bolgáriát

I. (Madarász) Henrik (ném.: Heinrich I. der Vogler) (876 körül – Memleben, 936. július 2.) német király 919 – 936 között, szász herceg 912 – 936 között. A Szász dinasztia alapítója Henrik megkapja a német koronát madarászás közben. (Hermann Vogel festménye körül)

955. Augsburgi csata. Hektor Mülich 1457-ben készített könyvillusztrációja Sigmund Meisterlins Nürnberg város történetét leíró munkájához.

Nagy Ottó (* Wallhausen, 912. november 23. – † Memleben, 973. május 7.) német király között, német császár 962. február 2-tól, longobárd király, a Német-római Császárság megszervez ő je

Lehel és Bulcsú a német császárnál

Taksony vezér Taksony (latinul: Toxun), (* 931 el ő tt; † 972) magyar nagyfejedelem a 10. század közepén, Zolta nagyfejedelem fia, Árpád nagyfejedelem unokája.

  Magyar kódex 1,Az Árpádok világa,Kossuth kiadó Rt.  A magyarok krónikája,Magyar könyvklub,Budapest,2000  Száray Miklós:Történelem I.,Nemzetitankönyvkiadó, Budapest,1998 Információs források: