Az atomok felépítése
Az atomok és a kémiai elemek felépítése Az atomok atommagból és elektronburokból állnak. Az atommag képezi az atom fő tömegét. Protonokból és neutronokból épül fel. Az elektronok az atommag körül ún. „héjakon” azon belül „alhéjakon” azokon belül „atompályákon” helyezkednek el.
Rendszám: a protonok száma (Z) Meghatározza, milyen kémiai elem atomjáról van szó. Tömegszám (A): a protonok száma (Z) + a neutronok (N) száma Izotópok: azonos rendszámú, eltérő neutronszámú atomok
Radioaktivitás Az atommag bomlásakor a benne levő protonok száma változik: az atom kémiai minősége változik (elem-átalakítás) Esetek: elektronsugárzás (β) (n -> p, a rendszám eggyel nő) pozitronsugárzás (β+) (n -> p, a rendszám eggyel csökken) α-sugárzás: He atommag kibocsátása (a rendszám 2-vel, a tömegszám 4-gyel csökken) Az α- és β - sugárzást rendszerint γ-sugárzás is kíséri. A bomlás során nagyon nagy energia szabadul fel.
Az elemeket protonszámuk alapján sorba rendezve tartalmazza Az utoljára feltöltődő atompálya típusa szerinti területek alakulnak ki - mezők
lantanoidák és aktinoidák nemes gázok alkálifémek alkáliföld fémek halogének átmeneti fémek lantanoidák és aktinoidák Werner 1905
Az elemek atomjai önmagukban legtöbbször nem stabilak (kivéve a nemesgázok atomjai). A stabilitás (energiaminimum) feltétele a lezárt héj (nemesgáz szerkezet) kialakítása. Ez többféleképpen történhet: - Ionok képződése: Elektron leadással: pozitív töltésű kation Elektron felvétellel: negatív töltésű anion Közös elektronpárral kialakított (kovalens) kötés Elektron delokalizáció (fémes kötés)